Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Az Európai Unió magyar biztosa szerint önmagában nincs azzal semmi gond, hogy a magyar fiatalok példátlan mértékben hagyják el az országot, tapasztalatokat szereznek, jobban keresnek. Szerinte a mobilitást nem szabad korlátozni, de a visszatérést lehet ösztönözni. Andor László utolsó, európai biztosi interjúját a Privátbankár.hu-nak adta. Ebből kiderül az is, hogy sokan sokat dolgoztak, hiába, Magyarország elhidegült az Európai Uniótól.

Privátbankár.hu: Most mi lesz, mit fog csinálni, miután lejár az uniós biztosi megbízatása?

Andor László, uniós biztos: Szívesen tanítok, úgy tűnik, lesz is rá igény. Megosztom, hasznosítom az uniós tapasztalataimat a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, de azon túl is. Más keretben tehát, de tovább dolgozom olyan témákon, amelyekkel biztosként foglalkoztam.

PB: Uniós biztosi ideje alatt volt-e példa arra, hogy egy tagállam és az Európai Unió intézményei között annyira megromlott a viszony, mint ahogyan ez Magyarország és az EU kapcsolatára az utóbbi időben jellemző?

A.L.: Nem volt más, a magyarral összehasonlítható feszültség. Előfordul, hogy más országok esetében is elhangzik: jobban kell vigyázni az uniós értékekre, vagy egyes politikai vezetők magatartását kifogásolják. Magyarország esetében egyfajta elhidegülésről lehet beszélni, annak ellenére, hogy sokan dolgoztunk ennek a folyamatnak a visszafordításán.

PB: Van-e az Európai Uniónak válságkezelési mechanizmusa arra az esetre, amikor egy tagállam, konkrétan Magyarország parlamenti elnöke nyíltan realitásnak nevezi, hogy az ország lépjen ki az EU-ból?

A.L.: Ilyen helyzetre nincs recept, viszont az Unió működéséről szóló szerződés tartalmazza a kilépés lehetőségét. Önmagában ennek felvetését nem lehet válságnak tekinteni. Az Egyesült Királyság kormánya már kitűzött egy népszavazási dátumot, amikor szavaznának az ország EU-tagságáról. Reméljük, hogy ha ez megtörténik, a maradás mellett lesz a többség, de ez az ország szuverén döntése. Ha nálunk lenne újabb népszavazás, biztos vagyok benne, hogy a többség az EU-tagság mellett szavazna.

PB: Még akkor is, ha a munkaerő-piaci folyamatokban nem nagyon van elmozdulás Európában?

A.L.: A múlt év dereka óta csökkenőben van a munkanélküliség az EU-ban, és látható, hogy az eurózónán kívül gyorsabban csökken, mint a zónán belül. Ez jól mutatja, hogy a foglalkoztatási válság szoros összefüggésben van a valutaunió válságával. Az eurózónán belül pedig továbbra is súlyos polarizáció áll fenn, vagyis egyes országok nagyon jól teljesítenek a foglalkoztatás terén (Ausztria, Németország), mások nagyon rossz helyzetben vannak (utóbbiak főleg Dél-Európában).

PB: Európa-szerte gond az ifjúsági munkanélküliség. Hogyan süllyedhettünk odáig, hogy az Unión belül 26 millió felnőtt embernek nincs munkája, és mitől várhatunk javulást?

Névjegy

Andor László közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens. Az elmúlt öt évben az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa. 2005 és 2010 között a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja volt. 2002 és 2005 között a Politikatörténeti Intézet kutatásvezetője. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1993-ban az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot fejlődés-gazdaságtanból.

A.L.: Gazdasági válság idején mindig megemelkedik a munkanélküliség szintje. Európában azonban a 2008-2009-es világgazdasági válságot egy újabb recesszió követte, mégpedig azért, mert a valutaunió rosszul lett megtervezve, korlátozott a központi bank mandátuma, és hiányoznak az anticiklikus eszközök. Emiatt 2013-ban EU-szinten 11 százalékon tetőzött a munkanélküliség. A válság az átlagnál jobban sújtja a fiatalokat, akik kevésbé védettek és kevésbé tapasztaltak. Ezért kezdeményeztem, hogy – Ausztriát és Finnországot követve – minden ország vezesse be az ún. Ifjúsági Garanciát, tehát a fiatalok ne lehessenek munkanélküliek 4 hónapnál tovább. Ehhez javítani kell a szakképzés működésén, és fel kell turbózni a foglalkoztatási szolgálatok kapacitását. A szükséges reformokon most minden ország dolgozik, és ehhez 20 ország többletforrást is kap az EU-tól, a Szociális Alap kereteit kiegészítve. Hosszabb távon a valutaunió további reformja kell ahhoz, hogy a társadalom ne legyen ilyen védtelen a gazdaság kilengései esetén.

PB: A magyar fiatalok példátlan mértékben hagyják el az országot, keresnek és találnak is munkát külföldön. Mi erről a véleménye?

A.L.: Magyarországon az elmúlt három évben tapasztalható a mobilitás élénkülése, de ezzel is csak a középmezőny alján helyezkedünk el az ún. új tagországok körében. A román munkaerő 10 százaléka van külföldön, a lengyelnek 5 százaléka, a magyar szám ennél biztosan kevesebb (2013-ban 3 százalék volt). Az természetesen nem jó, ha az emberek nem találnak megfelelő munkát lakóhelyük közelében, és nem is számítanak a helyzet javulására. A gazdaságpolitikának és a foglalkoztatás-politikának egyaránt változnia kell ahhoz, hogy ez másként legyen. Önmagában azonban a mobilitás nem elvetendő. A fiatalok más országban tapasztalatokat szerezhetnek, amellett, hogy jobban keresnek, megtakarítanak, és sokan hazautalják a fizetés egy részét. A munkaerő-mobilitás szükségszerű következménye annak, hogy az EU-n belüli "Kelet" és "Nyugat" között  továbbra is, és még hosszú ideig bérszakadék áll fenn. A mobilitást nem szabad korlátozni, de lehet ösztönözni a visszatérést, főleg olyan ágazatokban, ahol az elvándorlás működési zavarokat okoz. Másrészt törekedni kell arra, hogy a vándorló munkavállalók megtalálják a nekik megfelelő munkahelyeket, és ne váljanak diszkrimináció, visszaélések áldozatává. Ez ügyben a Bizottság több akciót is elindított az elmúlt években, például az EURES hálózat fejlesztésére, vagy egy feketemunka elleni európai platform (együttműködési keret) létrehozására.

PB: El tud képzelni intézményesített korlátozást a külföldi munkavállalókkal szemben?

A.L.: Nem. Az EU-n belüli szabad munkavállalás alapjog. Az ezzel ellentétes törekvésekkel szemben a Bizottság határozottan fellép.

PB: Esetleg: bizonyos tagállamok kaphatnak-e felmentést, hogy mégis korlátozhassák a külföldi munkavállalók fogadását?

A.L.: Még egyszer mondom: nincs ilyen lehetőség. Már csak azért sincs értelme ezt felvetni, mert az EU-migránsok bizonyítottan jó hatást gyakorolnak a fogadó országok gazdaságára és államháztartására, tehát a mérleg egyértelműen pozitív. Tény, hogy az EU-bővítés utáni intenzívebb vándorlás sok ország számára új tapasztalat. Ez azonban néhány év alatt feldolgozható, az ezzel kapcsolatos aggályok remélhetőleg néhány év alatt enyhülnek majd, tekintettel arra is, hogy a mobilitással összefüggésben felmerülő problémákat az országok megtanulják kezelni.

PB: Mennyire tartja reálisnak az európai munkanélküliségi biztosítás bevezetését?

A.L.: A valutaunió stabilitásához szükség van valamilyen fiskális eszközre, amely reagálni tud az ún. aszimmetrikus sokkokra, és gyorsan segít beavatkozni ott, ahol a gazdasági tevékenység és a kereslet átmenetileg visszaesik. Erre, vagy hasonló eszközre mindenképpen szükség lesz ahhoz, hogy a valutaunió hosszú távon is fenntarthatóvá váljon. Ezért dolgoztunk rajta sokat az elmúlt években. A szakértők körében egyre szélesebb körű az egyetértés, és politikai szinten is volt már vita erről a lehetőségről.

PB: Mit gondol, mik lesznek a következő években a kulcskérdései a munkaügynek, annak a területnek, amelyet ön képviselt az Európai Bizottságban?

A.L.: Utódom címében két új fogalom jelent meg: szaktudás (skills) és munkaerő-mobilitás (labour mobility). Ez utalás arra, hogy ezeket az új Bizottság még inkább erősíteni kívánja. Emellett fontos az is, hogy a Bizottság továbbra is segítse a tagországokat   a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetési mechanizmusok, a jóléti védőhálók megerősítésében. Enélkül ugyanis az európai szociális modell mint kifejezés értelmét veszítheti.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump úgy üzent az orosz olajról, hogy a magyar kormány is megértse
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 14:06
Az amerikai elnök levelet írt a NATO-tagországoknak.
Makro / Külgazdaság Felemás hírt kapott Magyarország szomszédja
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 09:27
Fenntartotta Románia államadós-osztályzatának március óta érvényes negatív kilátását a pénteki újabb felülvizsgálat után is a Moody's Ratings.
Makro / Külgazdaság A miniszterelnök bukása csak a kezdet, újabb csapást kapott Európa egyik kulcsországa
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 08:55
Franciaországot mostanában az ág is húzza.
Makro / Külgazdaság Nem fogja kitalálni, milyen konzulátust nyitott meg Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 08:14
Váratlan országban barátkozott a miniszter.
Makro / Külgazdaság Húsz éve nem láttak ilyet Kínában
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 13:03
Érdekes adatok jöttek.
Makro / Külgazdaság Fontos állami cég vezetőjét cseréli le Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 12:48
Távozik a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, az utód a Magyar Posta Biztosítótól érkezik.
Makro / Külgazdaság Várhatják a szombatot a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 12:34
Kellemes meglepetésben lehet részük a benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Mégiscsak működik Trump matekja? Jókorát zuhant az amerikai költségvetés hiánya
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 11:09
Közel 30 milliárd dollárt szedtek be vámokból csak augusztusban.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést kaptak a németek
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:21
Hónapok óta nem történt ilyen.
Makro / Külgazdaság „Száz százalékig szolidáris” Lengyelországgal Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 09:52
Abu-Dzabiban beszélt a miniszterelnök a lengyelországi drónbehatolásról, Tisza-adóról és az Otthon Startról is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG