Az üres magánlakások felhasználásával és Szociális Lakásügynökségek létrehozásával több tízezer család lakhatási gondjait lehetne enyhíteni, a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország szerint.
100 ezer lakás 300 ezer családra
Magyarországon ma a családok 25-35%-át érinti a lakhatási szegénység. Különösen veszélyeztetettek a rezsi- és hitelhátralékosok, a fiatal családok és az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok. Nekik lehet segítség a megfizethető bérlakás. Akárcsak a hajléktalanoknak. Összesen mintegy 300 ezer családnak lenne szüksége megfizethető bérlakásra. A legutóbbi adatok szerint csaknem félmillió magánlakás áll üresen, ebből legalább 100 ezerre becsülhető azoknak a jó elhelyezkedésű, megfelelő minőségű lakásoknak a száma, amelyek akár szociális bérlakásként is hasznosíthatók lennének. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. ezért egy új típusú közösségi bérlakás-rendszer bevezetését javasolja, amely a rászoruló családoknak elérhetővé tenné, hogy bérbe vegyék az üresen álló ingatlanokat.
Szociális Lakásügynökség, Nemzeti Lakástársaság
Az elképzelés szerint a lakástulajdonosok és a bérlők között a Szociális Lakásügynökségek közvetítenének, legalább 3 éves szerződést garantálnának a bérlőnek és a bérbeadónak. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt hozna a lakástulajdonosoknak, illetve elérhetővé tenne olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg. Ilyen lehet például az adókedvezmény, illetve az adóelengedés. A SZOL a szerződéses időszakban garantálná az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalnák, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek.
A bérlők számára a modell azért lenne vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudnák kivenni a lakásokat, így biztonságosabbá és tervezhetőbbé válik az életük. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének, melynek meghatározásakor a cél az, hogy a programba bekerült családoknak a lakhatással kapcsolatos kiadások összege ne haladja meg a jövedelmük 40%-át.
A javaslat szerint az új típusú közösségi bérlakásrendszert egy központi szervezet, a Nemzeti Lakástársaság irányítaná és működtetné. A szervezet feladata lenne, hogy a kormányzat által meghatározott költségvetési keretek között megtervezze a programban elérendő lakásszámot és költségeket, illetve meghatározza a célcsoportokat és azok területi megoszlását. A szervezet pályázaton hirdeti meg a Szociális Lakásügynökségek számára a lakástulajdonosok által felkínált lakásokat. A pályázaton részt vehetnek önkormányzatok és nonprofit szervezetek által működtetett SZOL-ok is.
Az államnak is be kéne szállnia
A kezdeti időszakban 350-500 lakással számolnak, amit 10-15 Szociális Lakásügynökség tudna kezelni. A mintaprojekt állami költsége évente 454 ezer forint lenne lakásonként. A Szociális Lakásügynökségekre épülő modell működési feltételeinek megteremtéséhez szükség volna egy új lakástörvény megalkotására, amelynek kidolgozását a kísérleti program tapasztalatai is segítenék.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
