Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke, a koncepciót bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 16 szakmai szervezet által kidolgozott terv megvalósításához szükséges lenne a kormány fogadókészségére is, de eddig a megkeresésükre nem érkezett válasz.
|
Nemhogy bérlakás, hagyományos lakás se épül elég Múlt héten a Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetsége (MÉASZ) is letett az asztalra egy lakásépítési javaslatcsomagot. Ők azt javasolják, hogy a lakásépítésre 2,5 százalékos kamatozású jelzáloghitelt lehessen felvenni, a kifizetett 27 százalékos áfából 20 százalékpontot lehessen visszaigényelni, és négyzetméterenként 30 ezer forint támogatás járjon a legalább A+ energetikai besorolású lakásokra. Részletek >>> |
A kormányzati intézkedés szükségességét Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára is hangsúlyozta. A bérlakások építésének igényét szerinte az is mutatja, hogy az ipari központokban - például Győrben és Székesfehérváron - éppen a bérlakások hiánya miatt alakult ki munkaerőhiány.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy szemléletváltozásra is szükség van, hiszen ma még erős a magántulajdonú ingatlan favorizálása. A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a tavaly megépült, alig több mint 7 ezer lakás nem pótolja a megszűnő lakásokból adódó veszteséget, és a lakásépítés fellendítése kormányzati intézkedést igényel.
Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a bérlakásépítés feltétele a munkaerő mobilitásának, így eleme a gazdaság fejlődésének.
A Lakásügyi Kerekasztal Fórum - a tervének elkészítésekor - abból indult ki, hogy a 2014. és 2020. közötti uniós költségvetési időszakban előtérbe kerül az épületek energiafogyasztásának a csökkenése. Ezért támogatást lehet szerezni a meglévő épületek - így a lakások - energiamegtakarító felújítására, de lehetséges az energiatakarékos lakások építésének támogatása is.
5 ezer lakás épülhetne
A koncepció 5 ezer bérlakás építési költségénél 50 százalékos - összesen 40 milliárd forintnyi - uniós támogatással kalkulál, a másik felét pedig az Európai Fejlesztés Banktól megszerezhető - 2-3 százalékos kamatozású - hitelből finanszíroztatná.
Az ilyen finanszírozás tenné lehetővé azt, hogy a bérleti díj - havonta és négyzetméterenként - 1000 forint legyen. Egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás bérleti díját már ki lehet fizetni az átlagos jövedelemből.
Végleg törölték a budapesti címét az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, egy év kellett hozzá. 
