A Deloitte hatodik alkalommal publikálja az Európai Ingatlan Index tanulmányát, amely idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével.

Nagyot lehet kaszálni a bérbeadáson - szinte minden magyar saját lakásban él

Németországban a legmagasabb a bérelt ingatlanokban élők aránya (54,3%), míg Magyarországon mindössze 3,9% - ennél egyedül a szomszédos Szlovéniában élnek kevesebben idegen tulajdonú lakásban (2,4%).

A lakosságnak hány százaléka lakik bérelt ingatlanban?

Magyarország nagyvárosaiban a lakásbérleti hozamok közép-európai összehasonlításban is magasnak számítanak. Debrecenben és Győrben 7,8, Budapesten 7,9 százalékos átlagos hozamszintet mutatott ki a Deloitte. A legalacsonyabb hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén számíthatunk (2,0%), míg a legmagasabb hozamok Magyarországon illetve Dániában (8,9%) voltak elérhetőek.

Egyre inkább úgy tűnik, nincs túlárazva a magyar ingatlan

A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta a választott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a szlovén árak (26,5%), ezt követi a spanyol (+15,2%) és a dán (+10,8%) árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9%-kal csökkentek, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

Az új lakások értékesítési átlagára Magyarországon 1.140 euró/m² volt 2016-ban, ami éves szinten 9,7% növekedést mutatott. 2017-ben is folytatódott idehaza a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött. A budapesti új lakás átlagárnál (1.480 euró/m²) egyébként továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában (2.368 euró/m²) és Varsóban (1.729 euró/m²). London (16.538 euró/m²) és Párizs (12.374 euró/m²) vezeti ezt a listát; Európában tradicionálisan e két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.

Az átlagos négyzetméterárak és az éves változás mértéke (kattintásra nagyobb és olvashatóbb lesz). Forrás: a Deloitte Ingatlan Index tanulmánya

Az országos átlag helyett a fővárosokat vizsgálva azért itt is kijutott nekünk egy dobogós hely: az értékesítési átlagárak több európai nagyvárosban is két számjegyű növekedést mutattak 2016-ban. Párizs belső kerületében 16%, míg Budapesten 15% körüli drágulást mértek.

Végre pörögnek az építkezések

A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. A Deloitte azzal számol, hogy 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.

Hány évnyi fizetésünket viszi el egy lakásvásárlás?

A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77%. Szükség is van az olcsó hitelre, ugyanis a cseheknek közel 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 m² nagyságú ingatlant szeretnének vásárolni. Nekünk magyaroknak 8 évnyi átlagbért kell letenni egy ilyen újépítésű ingatlanért.

Hány évnyi átlagos bruttó bér kell egy újépítésű, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához?

Az ingatlanárak több éven keresztül tartó ütemes növekedése révén Magyarországon némileg romlott a lakosok saját lakáshoz jutásának lehetősége, és az európai középmezőnyben is az első harmadba került az ország e mutató tekintetében. A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor egyes lakossági csoportok, mint például a vidéki többgyermekes családok saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét érdemben javították - írja a Deloitte.