Lengyelországban a keleti határokon túli katonai műveletek jelentős hatással vannak a helyi ingatlanpiacra. Csaknem 2 millió ukrán menekült talált már itt menedéket, közülük 300 ezren Varsóban. Ők elsősorban a családjaiknál laknak, de jelentős részük jelenik meg a bérlakáspiacon potenciális bérlőként. A lehetőségek azonban egyre szűkülnek, így sokan fordulnak az Airbnb-modellt tükröző, rövidtávú rendszer felé, ami így kevésbé gazdaságos számukra” – mondta Marcin Jańczuk, a Duna House lengyel leányvállalata, a Metrohouse marketingvezetője.
Lakásvásárlás tekintetében azonban még nem jelentkezett fokozott kereslet az ukránok részéről, habár korábban is jelentős részét tették ki a külföldi vevőcsoportnak.
Lengyelországban jelenleg semmilyen családi otthonteremtési program nem áll a potenciális vevők rendelkezésére. „Május végén várható azon állami támogatás bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek önrész nélkül vásárolhassanak lakást” – mondta a DH lengyel szakembere.
„A programban az egyedülállóktól a gyermekes családokig mindenki részt vehet, függetlenül attól, hogy újépítésű vagy használtlakást szeretne vásárolni, esetleg építkezne. A lengyel kormány a tranzakció sikerességéhez garantálja a legfeljebb 20%-os önrészt, 100.000 zloty (közel 8 millió Ft) összegig, legalább 15 éves időtartamra. A család növekedésével pedig az állam további segítséget nyújt a lakáshitel kifizetéséhez: a második gyermek születése után 20.000 zloty (több mint 1,5 millió Ft), a harmadiknál pedig további 60.000 zloty (4,75 millió Ft) hozzájárulással.”
A két évvel ezelőtt megjelent Covid-járvány nyomán a lengyeleknél nagyon gyorsan megjelent a tömeges ingatlanbefektetés trendje, mert rájöttek, hogy a lakásvásárlás az értékmegőrzés legbiztonságosabb formája. Jelenleg a befektetés a legfőbb vevői motiváció, az adásvételek 30-40 százalékát e célból kötötték. A járványügyi helyzet miatt megváltozott fogyasztói magatartás hatására a kereslet a kertkapcsolatos házak felé tolódott.
A tranzakciók jelentős részét adták így az agglomerációba áttelepülők. A kiköltözési hullám azonban nem csak Budapestre és Varsóra jellemző, hanem szinte kivétel nélkül a két ország többi nagyvárosára is. Emellett a turisztikai szempontból is fontos települések, mint például a Mazuria, a lengyel hegyvidéki és a Balti-tenger partmenti területei.
Mi várható 2022-ben? „Az ingatlanpiaci előrejelzése soha nem volt olyan nehéz, mint manapság. A háborús helyzet, a menekülthullám vagy a jelenleg uralkodó világgazdasági zavarok csak néhány azok közül, amelyek a következő hónapokban jelentősen alakíthatják a lengyel lakáspiacot. A jegybank kamatdöntései komoly veszélyt jelentenek a lakáskereslet fenntartására, hiszen az átlagos potenciális lakásvásárlók hitelképessége csökken. Mindez pedig átcsaphat az elmúlt hónapokban tapasztalt, rekordszintű lakásárak alakulásába is, ugyanis egyre szűkül azoknak a köre, akik megengedhetik maguknak a lakásvásárlást. Több, különféle forgatókönyvre kell tehát felkészülniük a piaci szereplőknek” – elemezte a helyzetet Marcin Jańczuk.
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
