Mielőtt perelnénk: mit tegyünk, ha nem tudjuk fizetni a hitelt?

Sok ezer család életét keseríti meg a válság óta a devizahitelek törlesztése. A devizaárfolyamok változása miatt gyakorlatilag nincs olyan ügyfél, akinek ne emelkedett volna a törlesztőrészlete, sok háztartás erejét haladja már meg az adósság visszafizetése. A válság ráadásul nem csak a devizaárfolyamok változásában, a svájci frank erősödésében mutatkozik meg: cégek mentek tönkre, családfenntartók veszítették el munkahelyüket, így nem csak a bankok felé történő helytállás, az autó részletének kifizetése, hanem sokszor a villanyszámla, a vízdíj kifizetése is komoly gondot okoz.

Nem véletlen, hogy egyre több per indul a devizahitelek ügyében - ezek kimenetele azonban meglehetősen kétséges, még az is előfordulhat, hogy mindkét fél veszít az ügyekben. Mielőtt valaki jogi útra terelné hitele ügyét, érdemes azt is megfontolni, milyen más lehetőségek vannak, ha gondot okoz a törlesztés.

A devizahiteles probléma a társadalom széles rétegét érinti, így a válság óta számos olyan program indult, ami az érintettek helyzetén próbál segíteni. Ezek egy részét az állam indította, más részét maguk a bankok, de civil szervezetektől is érkezhet segítség a fizetési nehézséggel küzdőknek. A Magyar Máltai Szolgálat nem csak a lehetőségek között segít eligazodni: a komplex, személyre szabott adóstanácsadás mellett a probléma gyökerének feltárásában is segítenek.

Állami programok

Az állami programok közül a legtöbb ügyfelet az új árfolyamrögzítés lehetősége érinti: a programban résztvevő adós hitelét maximum 5 éven át rögzített árfolyamon törlesztheti. A fix és az aktuális árfolyam közötti különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik, ennek egy részét azonban az állam és a bankok átvállalják.

Az állam otthonteremtési kamattámogatást is elérhetővé tett: ennek lényege, hogy az állam bizonyos célokra – például a meglévő, hitellel terheltnél kisebb lakás vásárlására, késedelmes devizahitel kiváltására – forint kölcsönök kamatfizetéséhez kamattámogatást nyújt, a futamidő első 5 évében.

Ahol igazán nagy a baj, ott léphet be a képbe a Nemzeti Eszközkezelő: a szociálisan leginkább rászorult hitelesek lakását az eszközkezelő megvásárolja, és lehetőséget biztosít az adósnak arra, hogy a továbbiakban az államtól bérelje vissza ingatlanát.

A bankok sem tétlenkednek

Bár sokan a bankokat kiáltják ki a legnagyobb bűnösnek a devizahitelezés elharapózásában, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a helyzet megoldásában épp annyira érdekeltek a pénzintézetek is, mint a hitelszerződéseket szintén aláíró ügyfelek. Nem véletlen, hogy ha egy hiteles fizetési nehézségekkel szembesül, első körben mindenképp a bankját érdemes felkeresnie. A hitelintézetek tájékoztatói szerint a megoldás kulcsa, hogy időben kell segítséget kérni, nem szabad megvárni, hogy összecsapjanak a hullámok a fejünk felett.

Ahelyett, hogy hónapokig nem fizetjük be a törlesztést, nem vesszük fel a telefonunkat és várunk, hogy beköszöntsenek a jobb idők, meg kell állapodni a bankkal arról, milyen feltételekkel tarthatnánk fenn szerződésünket. Szóba jöhet például a futamidő meghosszabbítása, ami a törlesztőrészlet vállalható szintre történő csökkenésével járhat. Sok bank hajlandó a törlesztés felfüggesztésére egy időre, de olyan megoldásokat is kínálnak, amikor a tőketörlesztés szünetel, és csak a kamatokat kell fizetnie az ügyfélnek. Ezek a lehetőségek sokszor kombinálhatóak is, és megoldást jelenthetnek az időlegesen felmerült fizetési problémákra, munkanélküliség vagy hosszabb betegség, keresőképtelenség esetére.

A rövidebb futamidejű, magasabb kamatozású fogyasztási hiteleket gyakran lehetőség van hosszabb futamidejű jelzáloghitelre váltani – ennek kamatai és törlesztőrészletei is kedvezőbbek lehetnek.

Ha minden más lehetőség kimerült, a jelzáloghitelek esetében sor kerülhet az ingatlan értékesítésére is. Ez történhet a bankkal együttműködve, a vételárat részben vagy egészben a hitel törlesztésére fordítva is, de a szociálisan rászorulók esetében a Nemzeti Eszközkezelő is bevonható az ügyletbe.

Árverezés: nem mindig a bank a hunyó

Az árverezés nem úgy történik, hogy egyszer csak megjelenik a végrehajtó, és kipakolja a családot az utcára – ehhez számos lépcsőn kell végigmennie a folyamatnak, ami közben még megegyezhetünk a bankkal, vagy más hitelezővel, közműszolgáltatóval, aki épp a végrehajtást indította. Hónapok vagy akár évek is eltelhetnek a szerződés felmondása és az árverés között, és az sem biztos, hogy a végén tényleg eladják a lakást – 2011 óta érvényben van egy kényszerértékesítési kvóta is, ami azt jelenti, hogy az érintett ingatlanok csak kis részét adhatják át a hitelezők végrehajtásra.

Akinek bedőlt a hitele, természetesen nem alaptalanul fél attól, hogy elveszíti ingatlanát. Sok esetben egyébként nem a bank indítja a végrehajtást, hanem más hitelező - amikor közműcégek, adóhatóság, vagy más állami szervezet indítja el a végrehajtást, akkor viszont a bank is bejelenti hitelezői igényét és bekapcsolódik az eljárásba.

Mielőtt árverezésre kerülne sor mindenképpen hasznos felvenni a kapcsolatot a lakóhely szerint illetékes önkormányzattal - ők megmondják, milyen feltételekkel lehet pályázni önkormányzati bérlakásra, ha családi, baráti körben nem lehetséges megoldani a lakhatást.

A bankok saját adósvédelmi programjaikat és az állam által biztosított eszközöket is kínálják az ügyfeleknek, a megoldás kulcsa azonban az, hogy a bajban lévő adósok időben felkeressék a hitelezőjüket, próbáljanak közös megoldást találni, amelynek keretében a hitel visszafizetése úgy válik lehetségessé, hogy annak ütemezése és feltételei az ügyfél számára is kezelhető legyen.

Hova forduljak? A Máltai Szeretetszolgálat segít

A válság amellett, hogy újfajta problémákat hozott felszínre, arra is késztet, hogy új válaszokat is megfogalmazzunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a családok számára a fizetésképtelenség valós veszély, és ennek kezelésére csak azok a hatékony megoldások, amelyek a fenntarthatóságot célozzák, a lakásmentés helyett a családmentésre helyezik a hangsúlyt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezt tartotta szem előtt, amikor 2009-ben elindította a Hitel-S Programot - közölte a Privátbankár érdeklődésére a Major Gábor, a program vezetője.

A Program alapvető célja tehát a családok megerősítése. A Hitel-S Program mindenki előtt nyitva áll, akinek nehézségei vannak a kötelezettségeik teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy nem csak a felmondott közüzemi vagy hitelszerződéses adósok jelentkezhetnek, hanem azok is, akik még csak veszélyeztetve látják a kifizetéseik teljesülését.

A Hitel-S Program egyfajta "információs akadálymentesítést" biztosít. Nemcsak információkat adnak a lehetőségekről, hanem az információk feldolgozásában, és az azokra lapozott cselekvés megvalósításában is segítenek.

A Hitel-S program egyrészt egy komplex, személyre szabott adóstanácsadás, amelynek célja, hogy olyan megoldást találjanak a család fizetési nehézségeinek kezelésére, amelyet maga az érintett alakít ki, és vállal. Nem speciális eszközöket, forrásokat szolgáltatnak, hanem a megfelelő - piaci és szociális - eszközök megtalálásában segítenek.

Másrészt kulcsfontosságú a probléma konkrét okainak feltárása: van-e esély a bevételi források növelésére, különös tekintettel a munkajövedelemhez jutás visszaállítására? De a gazdaságos lakhatást, a családi kiadások csökkentési lehetőségeit, a kerthasznosítás tartalékait is fel kell tárni.  A segítő munka kiemelt feladata - nem utolsó sorban - a felek közötti mediáció. Munkatársaink, ha kell, közvetítenek a hitelező bankok/szolgáltatók és a családok között, hogy a családok jövedelméhez igazodó törlesztési megállapodások jöhessenek létre, segítenek az ügyek intézésében - mondja Major Gábor.

A Programba önkéntes jelentkezéssel lehet bekerülni. A Hitel-S Program irodáját bárki megkeresheti, aki a fizetési kötelezettségeinek átmenetileg vagy tartósan nem tud eleget tenni, és ennek következtében lakhatása is veszélybe került, függetlenül attól, hogy hány hónapos az elmaradása, vagy aktuálisan rendelkezik-e munkával, egyedül álló-e vagy családos.

A Program tudatosan építi a kapcsolatait a hitelezői oldallal is, valamint felvették a kapcsolatot a követeléskezelők kamarájával. Emellett proaktív közös pilot projekteket is megvalósítottak már takarékszövetkezetekkel, az egyik nagy közüzemi szolgáltatóval és az OTP Bankkal.