|
A tartományi rangú német főváros kormánya még nyár elején határozta el, hogy a bérlakásban élő berliniek, vagyis a lakosság nagyjából 85 százaléka védelmében 2020-tól öt évre befagyasztják a lakbéreket.
Karin Lompscher városfejlesztési szenátor, a szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Baloldal (Die Linke) politikusának pénteken ismertetett terve szerint ez az alapelv nem változik, továbbra is a lakhatási költségek rohamos emelkedésének megállítása a fő cél, lakbérük csökkenésére viszont jóval kevesebben számíthatnak, mint a hét elején kiszivárogott első koncepció alapján.
Abban az állt, hogy az öt évig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul - akkor négyzetméterenként havi 7,97 euró (2630 forint) volt a legmagasabb lakbér -, és az árakat a reáljövedelmek időközbeni emelkedésének mértékével korrigálják, méghozzá valamennyi olyan bérlakás esetében, amely 2013 előtt épült. Ez nagyjából 1,5 millió ingatlant érintett volna.
Nem 2011, hanem 2013
Az új elképzelés szerint a 2013-as lakbérszínvonal lesz az irányadó - akkor négyzetméterenként havi 9,8 eurót kellett fizetni a legdrágább lakásokért -, és csak abban az esetben kell a lakásbérleti szerződést hozzáigazítani a lakbérplafonhoz, ha a bérlő a jövedelme több mint 30 százalékát költi lakbérre. Az összes többi esetben a jelenlegi szinten fagyasztják be a lakbért, amely a főszabály szerint 2025-ig csak az infláció mértékével korrigálható.
A városfejlesztési szenátor első javaslattervezete a koalíciós pártok - az SPD, a Baloldal és a Zöldek - közötti egyeztetés elindítását célozta. Kritikát nemcsak a koalíciós társak fogalmaztak meg, hanem a többi között a gazdasági érdekképviseletek. A legtöbb bírálat szerint a lakbérek csaknem általános és nagymértékű csökkentését előirányzó javaslat megvalósítása elriasztaná az ingatlanfejlesztőket Berlintől, a lakástulajdonosok vagyonának részleges elkobzásával lenne egyenlő.
A koalíció tervezett menetrendje szerint a törvényjavaslatot hivatalosan szeptember 9-én mutatják be. Ezzel elkezdődik a javaslat társadalmi vitája, amelyben valamennyi érdekelt szervezet részt vehet. A szenátus október közepén fogadja el és terjeszti a tartományi törvényhozás (képviselőház) elé a jogszabálytervezetet.
Az új rendszer januárban léphet életbe. Így a 3,6 millió lakosú Berlin lehet a 16 német tartomány között az első, amelyben törvénnyel korlátozzák a lakbéreket. A szabályozás kidolgozását az egyre nagyobb lakásínség és a lakbérszínvonal évek óta tartó jelentős emelkedése miatt határozták el. A város lakossága évente nagyjából 30-40 ezerrel nő, a lakbérek pedig 2011 óta csaknem 100 százalékkal emelkedtek.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
