Hosszú távú megoldást keres a román kormány az építőipari alapanyagok drágulása okozta problémára: olyan rendelet elfogadására készül, amely lehetővé teszi, hogy a közberuházások elvégzésére leszerződött kivitelezők esetében az önkormányzatok ne a szerződésben előre rögzített alapanyagárakat vegyék figyelembe, hanem a statisztikai hivatal által megállapított drágulás alapján számolják újra a munkálatok értékét – közölte a román fejlesztési minisztérium szerdán.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Cseke Attila által vezetett minisztérium a román kormány szerdai ülésén olyan kormányrendelet-tervezetet terjesztett be elfogadásra, amelynek értelmében az önkormányzatokkal közberuházások elvégzésére leszerződött kivitelezők kiegészítést kérhetnek az eredeti szerződés értékéhez képest, az önkormányzatok pedig újraszámolhatják a költségeket, figyelembe véve a statisztikai intézet által közölt drágulást. Többletköltség esetén az országos finanszírozású programoknál az önkormányzatok a szaktárcához fordulhatnak további finanszírozásért.
Cseke Attila hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet nem csupán pillatannyi megoldást nyújt, hanem hosszú távú módszert ajánl az építkezési alapanyagok árának mindenkori ingadozására. Így akár árcsökkenés esetén is alkalmazható lesz ez az intézkedés – mondta a miniszter.
A rendeletet a kormány egyelőre első olvasatban tárgyalta, elfogadásától számítva 30 nap után léphet hatályba. A miniszter szerint ezzel Románia az első uniós tagállamok között oldja meg az építkezési alapanyagok drágulása okozta problémát.
A román kormány szerdai ülésén szintén első olvasatban tárgyalta, és várhatóan a jövő héten el is fogadja azt a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amelynek értelmében a fejlesztési minisztérium 3 milliárd lej (216 milliárd forint) többletköltséget biztosít a helyi beruházásokra. Erre az intézkedésre szintén azért van szükség, mert az építkezési alapanyagok árának növekedése, valamint az építőiparban történt béremelések miatt a romániai önkormányzatok nem tudják fedezni az építők megemelkedett kiadásait, így számos helyi közberuházás befejezése veszélybe került.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
