Az elmúlt 20 évben 260 százalékkal, míg 2012 és 2021 között 90 százalékkal drágultak a lakóingatlanok Svédországban. Mindenki csak a felfelé menő trendet látta és nem volt megállás, a három fő piacon (Stockholm, Göteborg, Malmő és a környékük), legalább duplázódtak az árak, a fővárosban csaknem 2,5-szeresére híztak. Aztán jött a Covid és jött a gazdaság lassulása – és rögtön minden megváltozott. Kevesebb tranzakció, szűkülő hitelkereslet, egyre többe kerülő kivitelezés – állapítottuk meg a Privátbankár Európai Lakásmonitor ernyője alatt készült elemzésünkben. 

Érdemes böngészni a svéd statisztikai hivatal adatait. Mi megtettük. Azt láttuk, hogy tavaly ugyan 11 163 önálló családi házat vagy ikerházat fejeztek be (7,5 százalékkal többet mint 2021-ben), a társasházi lakásoknál már 3,7 százalékkal, 38 227-re csökkent a mennyiség. A kínálat szükséges bővülése helyett annak szűkülése jöhet, ugyanis mindössze 11 200 új önálló családi házat vagy ikerházat és közel 40 ezer társasházi lakást kezdtek el építeni. Előbbi 19,6 százalékkal, utóbbi 25,4 százalékkal alacsonyabb arány, mint 2021-ben. 

Tavaly verembe esett a svéd lakáspiac addig kiválóan futó szekere: 3,3 százalékkal alacsonyabb értéket mutatott az árindex, mint 2021-ben, amikor még 16 százalékkal magasabbat. Azt megelőzően, 2020-ban, tehát a járvány kezdetén is 10,3 százalékos volt az emelkedés 2019-hez képest. Ez a lendület tört meg 2022-ben és az idei kilátások is meglehetősen rosszak. Tavaly az inflációval kiigazítottan 13,35 százalékkal mentek lejjebb az árak. 

A svéd bankszövetség jelzálogpiaci jelentése szerint először a hitelkeresletre került erős fék 2022 közepe táján, majd jött a lakásárak csökkenése. Éves alapon Malmő és környéke szenvedte el a legnagyobb visszaesést (15,1 százalék), tíz éve nem fordult elő ekkora mínusz ezen a vidéken. Mögötte Stockholm és környéke (14,8 százalék) végzett, az ottaniak legutóbb 2018-ban láthattak ilyen mérséklődést. Nem sokkal követte a fővárost Göteborg és körzete (14,4 százalék), ott utoljára 30 éve apadtak ilyen mértékben az árak – idézte a jelentést a Global Property Guide szakportál. 

A svéd gazdaság nincs éppen jó formában: 2021-ben még 5,1 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni, tavaly már csak 2,4 százalékosat, idénre pedig 0,3 és 0,8 százalék közötti mínuszt vártnak az elemzők. Tavaly a magas éves (8,4 százalék) infláció miatt a lakosság visszafogta a fogyasztást, a központi bank szigorított a monetáris politikán, ami felpumpálta a hitelkamatokat, így sokan lemondtak a lakásvásárlásról is. A megélhetési költségekről érdekes részleteket olvashat a lapunk mellett szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor összeállításában. 

Ezek a trendek idén folytatódtak. A tavaly decemberi év/éves 12,3 százalékos infláció idén júliusra 9,3 százalékra lassult, de még így is bőven messze van a jegybank által célzott 2 százaléktól, jó ha 5 százalék alá kerül az éves érték. A Reuters egyik elemzője szerint nagyon nehéz lesz a jegybank dolga, a cél legfeljebb 2024-ben kerülhet valamelyest közelebb.

A lakások csillagászati áron szerepelnek a hirdetési oldalakon. Az országos átlagár 3,6 millió korona körül volt (1 svéd korona=33 forint) 2022 legvégén, ez 4,2 százalékkal alacsonyabb érték, mint 2021 azonos időszakában, idén 2-3 százalékos további lejtmenet volt. Természetesen, mint a legtöbb országban, a főváros kiemelkedően drága: 6,5 millió korona az átlagár, a nyugati régió jön utána 3,95 millió koronával, bronzérmes a délvidék 3,6 millió koronával. Az alsó fertályban 2 és 2,5 millió korona között mozog az átlagár. A lakások 64 százaléka van magánkézben, ezen háztartások 81 százalékának van valamilyen jelzáloghitele.

Érdekes, hogy mindeközben szinten maradt a külföldiek által birtokolt nyaralók aránya. Tavaly 38 065 ilyen ingatlant tartott számon a statisztikai hivatal. Harmaduk (32,5 százalék) norvégoké, 28 százalék németek kezén van, 26 százalék pedig dánokén. A legtöbb külföldi a déli Småland megyét és a hozzá tartozó szigeteket kedveli, csaknem 10 ezren vettek ott házat.

Nézzük, mennyi a lakásbérlet! Az elmúlt öt évben folyamatos drágulás volt, de ennek mértéke sohasem volt kiugró: 2018 óta minden évben 2-3 százalékkal mentek feljebb az átlagárak, tavaly éppen kerek 3 százalékkal, országosan havi 6 863 koronára. Stockholm és nagyobb vonzáskörzete persze az élen van 7 780 koronával, Malmő és környéke 7 638 koronával az ezüstérmes, a dobogó harmadik foka Göteborgé 6 960 koronával.

A bérlők érdekeit szolgálja, hogy a törvény szerint a bérbeadói és a bérlői érdekképviseleti szervezeteknek kötelező a rendszeres egyeztetés a díjakról és általában is a feltételekről. A magánbérleti piac árait összhangba kell hozni a szociális bérlakások díjaival, hogy ne alakulhassanak ki ordítóan nagy különbségek. A baloldali pártok további szigorítást akarnak, a konzervatívok és a liberálisok pont ellenkezőleg, viszont egyik sem akar végigvinni egy törvénymódosítást, mert félnek, hogy önállóan elbuknának.

A Privátbankár Lakáspiaci Monitor összes cikkét itt olvashatja.