4p

Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy 2024-ben Magyarországon körülbelül 4,6 millió lakás volt, miközben csak kb. 4 millió háztartás. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy lakhatási gondoknak nem kellene létezniük. A számok azonban mást mutatnak: sok a lakatlan lakás (572 ezer, ebből Budapesten 161 ezer), de ezek általában nem ott vannak, és nem olyan minőségűek, hogy kereslet lenne irántuk. A befektetők is aktívak a piacon: sokan az ingatlant a pénzük értékének megőrzésére, vagy nyugdíjcélú megtakarításként vásárolják. Budapesten az elmúlt években az újlakás-vásárlások 30–50 százalékát a befektetők adták.

A lakások 90 százalékában a tulajdonos lakik, és csak körülbelül 10 százalékát adják bérbe. A szociális bérlakások aránya mindössze 3 százalékpont, számuk évek óta lassan, de fokozatosan csökken. Ez a torz szerkezet hozzájárul a lakhatási válsághoz, amit a hajléktalanság tartós jelenléte, az agglomerációba való kiköltözés, vagy a kilátástalan lakhatás miatti külföldre távozás is jelez.


2015 és 2024 között a magyarországi lakásárak csaknem megháromszorozódtak – ez sokakat kiszorít a piacról, különösen a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket. Kevés új lakás épül, miközben sokan szeretnének vásárolni. A lakásépítések aránya Magyarországon jóval alacsonyabb, mint a régióban – például Lengyelországban arányosan négyszer annyi új lakás épült, de Csehország és Szlovákia is előttünk jár.

 

Felfelé mutat
Felfelé mutat
Fotó: GKI

 

Az építkezéseket gyakran szabályozási változások zavarják: az áfa mértéke többször módosult, a jogszabályok kiszámíthatatlansága elbizonytalanítja a beruházókat. Az elmúlt években egyértelmű csökkenés volt megfigyelhető az építkezések számában – 2024-ben nyolcéves mélypontra jutott az új építések száma. Kevés új lakás épül, így a kereslet inkább a használt lakásokra terelődik – különösen Budapesten. Ez tovább hajtja fel az árakat.

 

Még több kellene?
Még több kellene?
Fotó: GKI

 

 

Állami támogatás = magasabb ár?

Az elmúlt években többféle állami lakástámogatás is elérhető volt: CSOK, kamattámogatott hitelek, Babaváró hitel, kedvezményes áfa az új lakásokra, vagy a CSOK Plusz. Ezek főként a családos, középosztálybeli vásárlókat segítették, a legrászorultabbak viszont alig jutottak hozzájuk. Akinek kevés volt az önereje vagy jövedelme, gyakran nem tudott élni a lehetőségekkel. A támogatások emellett az árakat is emelték, mivel a megnövekedett keresletre a kínálat nem tudott reagálni. Az állam vált az építőipar legnagyobb megrendelőjévé, ami kapacitásokat szívott el a lakásépítéstől. A lakáshitelek elérhetősége szintén meghatározó tényező: a korábbi évek alacsony kamatai ösztönözték a hitelfelvételt, és amikor a kamatok emelkedni kezdtek, sokan még gyorsan szerettek volna hitelhez jutni. 2024-ben például a lakáshitel-kihelyezés több mint duplájára nőtt. Kis- és középvállalkozások is egyre gyakrabban vásárolnak lakóingatlant beruházási céllal, ami szintén növeli a keresletet.

Az új lakások építése egyre költségesebb: nőnek az építőanyagárak, az energiaárak és a munkabérek. A környezetvédelmi szempontok is egyre szigorúbbak, ezek plusz terheket jelentenek a kivitelezőknek, és beépülnek a lakásárakba. Az infláció két oldalról hat a piacra: egyrészt az ingatlanok ára a pénzromlás miatt folyamatosan nő, ami vonzó a befektetőknek, másrészt a keresetek a lakásárakhoz képest mérsékeltebben emelkednek, gyengítve a vásárlóerőt. Az olyan új eszközök, mint a 200 milliárd forintos állami tőkealap, amelyet kifejezetten lakásépítési célokra hoztak létre, hozzájárulhatnak a kínálat bővítéséhez.

Mi várható a közeljövőben?

2024 eleje alapján a tavalyi trendek folytatódnak: a tranzakciószám alig változik. A CSOK Plusz és egyéb ideiglenes szabályozóváltozások nem ösztönzik jelentősen a keresletet, de az árpszichózist igen. Több új lakásépítési engedélyt adtak ki, de ezek nem mindig valósulnak meg építkezésként. A befektetői kereslet élénk, a kínálat korlátozott. Az árak várhatóan nem mindenhol emelkednek egyformán: a nagyvárosokban – különösen Budapesten, Győrben és Debrecenben – további drágulás várható, míg a kisebb településeken akár ármérséklődés is elképzelhető. Ha nem történik célzott beavatkozás, a lakhatási problémák tovább súlyosbodhatnak. Ennek kiküszöböléséhez átgondolt támogatási rendszerre, bérlakásfejlesztésre és hosszú távú lakáspolitikai vízióra lenne szükség – ezek hiányában a társadalmi különbségek tovább nőnek, és egyre több embernek marad álom a saját otthon.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG