Az ötmilliós Írországban sebesen növekszik a lakosság száma, az elmúlt tíz év alatt fél millióval lettek többen és ez a folyamat idén sem állt le, főleg kelet-európai bevándorlók és a diaszpóra egyes országaiból hazatérők miatt pörög a számláló. A „sűrűsödésről” mi is meggyőződhettünk, amikor pár hete Dublinban, a lélekszámra második Corkban és a harmadik Limerick utcáin, terein és üzleteiben jártunk vagy a tömegközlekedési eszközökön utaztunk.
Egyrészt a helyi sajtóban heves vita van arról, hogy a kormány milyen eszközökkel támogassa a lakáshoz jutást és hogy melyik réteget milyen kedvezményekkel lássa el. Az említett sűrűsödést egyébként maga a kormány is segítheti azzal, hogy lazítani akar a beépítési szabályokon, azonos területre több lakás építését engedélyezi. Aki járt már az országban vagy valamelyik brit államban, láthatta, hogy ebben a kultúrkörben régóta kifejezetten szorosan húzták fel a sorházakat, a kis előkertes otthonokkal teli tömbök egymástól való távolsága is elég kicsi.
A lakhatást egy nagy ívű, egymilliárd eurós bérlakás programmal szeretné megoldani a kormány és ebben egyetért az ellenzékkel. A lecsúszott rétegekből sokan az utcára kerültek, a hajléktalanság ügye májusban ismét igen látványos vitákat szült, amikor több száz ukrán menekült aludt napokig a főváros utcáin, ezt mi is láttuk Dublinban. A kormány kénytelen volt egy kihasználatlan kaszárnyában elhelyezni őket, ám erre óriási tiltakozás lett, azonos elbánást követettek az ellenzéki pártok és civil szervezetek az ír hajléktalanoknak is. Corkban belecsöppentünk egy mintegy ezer fős tüntetésbe is, a tiltakozók azonnali segélyt követeltek és azt, hogy soron kívül kapjanak állást, hogy fizetni tudják lakbérüket.
Ebben a környezetben jött a hír, hogy egy helyi ingatlanfejlesztő vállalkozás a város történetének legnagyobb lakóparki beruházást akarja elindítani Corkban, a déli kikötőnegyedben található 7,5 hektáros területen. Az O’Callaghan Properties cég 1325 lakást szeretne felhúzni egy nagy rehabilitációs projekt keretében, méreteit tekintve ez lenne Írország legnagyobb ilyen beruházása. Azért a feltételes mód, mert a városi hatóságok még nem hagyták jóvá a tervet.
A zömmel egy és kéthálós lakásokat különféle magasságú lakóépületekben alakítják ki, lesz néhány 14 emeletes is. Összesen 25 ezer négyzetméternyi nyílt közterület lesz kisebb parkokkal, játszóterekkel, rekreációs övezetekkel. Az úgynevezett 15 perces város koncepciójának megfelelően negyed óra alatt minden közszolgáltatást és magát a belvárost is elérhetik majd a lakók a kapcsolt közösségi közlekedés és kerékpárutak segítségével – ígérte a fejlesztő. Az első kapavágást 2024 közepén tehetik meg, ha rábólintanak a városatyák.
Az új lakások ára bizonyosan magasabb lesz, mint a mostanában átadottaké, ott is van általános infláció, de sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon: májusban például 6,6 százalék volt év/év alapon. Áprilisban a lakásárak már csak 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 azonos hónapjában és a nyár végére ez az érték 1-2 százalék közé eshet, ami jó hír a vevőknek. A fővárosban nézegettünk közvetítőirodák ablakaiban kihelyezett hirdetéseket, majd be is mentünk az egyik irodába és a cégvezető azt mondta: gyakorlatilag leállt a drágulás, igaz, a kereslet is nagyot zuhant a drágább mindennapi élet és a magas hitelkamatok miatt.
A statisztikai hivatal szerint májusban az országosan lezajlott tranzakciók átlagára 313 ezer euró volt, ez 126 százaléka az egy évvel ezelőttinek. Dublin az átlaghoz közeli mértékben drágult, de a közvetlen agglomerációja 136 százalékkal. Cork és Limerick szintén nem olcsó, de az átlagár 8-10 százalékkal elmarad a fővárostól.
A fővároshoz kötődik a másik nagy beruházás, aminek a végső tervezéséhez most, június utolsó napjaiban adta meg az engedélyt az önkormányzat. A Magyarországon is jelen lévő Ballymore Properties nevű cég nem akárhol, a híres Guiness gyár hatalmas telephelyének egy részén építhet egy 336 lakásból, üzletekből, irodákból és hotelből álló komplexumot. A közelmúltban sikerült bekukkantani az egyik palánkon és már látszott, hogy teljesen lebontották az ottani raktárakat. (Az ilyen előmunkálatok az ágazatban általában mindig a végső engedélyek beszerzése előtt történnek).
Összesen nyolc lakóépület lesz a Guiness Negyednek hívott projektben, egyik-másik 15-16 emeletesként magasodik majd. A 12,5 hektáros terület a Diageo világcég tulajdonában van, ez a vállalat fogott össze az ingatlanos beruházóval.
Érdemleges feltételeket szabott a fővárosi önkormányzat: kikötötte, hogy csakis hosszú távra kiadott bérlakások építhetők, ezzel nyíltan kizárták például a rövid távú kiadásban érintetteket, egyebek mellett az Airbnb-t. Ezeket a bérlakásokat egy intézményi szervezetnek kell üzemeltetnie, legalább 15 évig. A fejlesztő még a kivitelezés kezdete előtt köteles 10,6 millió eurót fizetni az önkormányzatnak, hogy az különfelé közmű-és infrastruktúra fejlesztéseket végezhessen el ebből a pénzből.
A Privátbankár Európai Lakásmonitor összes cikkét itt olvashatja.
Ez a „gig economy.” 
