Az új lakások építését, a használtak felújítását és a meglévő állomány hatékonyabb kihasználását segítő, mintegy egymilliárd euró értékű programot készített a dublini kabinet. A lakásállomány bővítését célozza az is, hogy felgyorsítják az új építésekre vonatkozó engedélykérelmek átvizsgálását és kiadását.
Az új lakások gyorsabb felépítését azzal akarja ösztönözni a kormány, hogy annál alacsonyabb közmű hozzájárulást kell fizetnie a beruházónak, minél több lakás építését vállalja egy előre megszabott idősávon belül. Ebben az is új elem, hogy eddig teljes egészében a vevőnek kellett fizetnie a közművekre való csatlakozást, most ennek mintegy felét átvállalja az állam, a többi pedig azonos arányban megoszlik a beruházó és a vevő között. Ezzel átlagosan 10-12 ezer euróval olcsóbb lesz a kivitelezés egy lakásra vetítve.
Az üresen álló lakások esetében 30 ezerről 50 ezer euróra emelik a felújítási támogatást, az elhagyott épületeknél pedig 50 ezerről 70 ezerre nő az összeg. Az ezeket koordináló állami felújítási alapot kiterjesztik a 2007 előtt épített ingatlanokra is, eddig ugyanis csak az 1993 előtt épültek kaphattak vissza nem térítendő támogatást ebből az alapból. Újdonság, hogy ezentúl nem csupán a saját használatra lehet ilyen segítséget kapni, hanem az is részesülhet ebben, aki bérbeadásra vesz meg egy ingatlant majd felújítja azt.
Növelik az egy ingatlanra felvehető támogatott hitel nagyságát, ez 150 ezer euró lesz. A lépést azért kellett megtenni, mert sokan bírálták a kormányt amiatt, hogy a támogatást nem emelte, miközben felszöktek a kivitelezési költségek. Mire elég a 150 ezer euró? A felújítás kiterjedtségétől függően talán elég is lehet egy teljes renoválásra. Információnak azért nem árt tudni: egy átlagos állapotú dublini kétszobás lakásért átlagosan mintegy 400 ezer eurót kérnek, de vidéken 10-30 százalékkal olcsóbban megúszható ugyanez.
Valamit valamiért
A kormány azzal számol, hogy a következő négy évben mintegy hatezer ilyen lakás kerülhet a bérleti piacra. A támogatásért cserébe a bérbeadó csak a piaci átlagárnál 25 százalékkal alacsonyabb díjért adhatja ki az adott ingatlant hosszú távra - írta a The Irish Times.
A most elfogadott kormány program további részeként ezentúl az önkormányzati bérlakásokat évi 14 ezer eurós bérleti díjig adómentesen adhatják bérbe. Ez eddig csak a magántulajdonosok jogosultsága volt. Megengedték emellett, hogy a főbérlők egy-egy szabad szobájukat maguk is bérbe adhassák. Írországban jelenleg mintegy 140 ezer önkormányzati lakást tartanak nyilván, ennek 10-15 százaléka nem teljesen kihasznált, vagyis vannak szabad helyiségek bennük, amik akár önálló lakhatást is biztosíthatnak. Különösen sok az olyan ház, amelyben az egyedülálló nyugdíjas a gyerekek vagy az unokák elköltözése után magára maradt a 2-4 hálószobás lakásban.
A dublini kereskedelmi kamara gyors megvalósítást követelt a kormánytól, reagálva az új tervre. Alátámasztásul közölték: a tagvállalataik között minap végzett és az idei és a jövő évi üzleti terveikre vonatkozó felmérés szerint épp a dolgozók lakhatási gondja a legnagyobb, ami akadályozza, hogy nagyobb ütemben fejlődjön cég. A fővárosban is több ezer lakás hiányzik a piacról, az alkalmazottaknak egyre messzebbről kellene bejárni, s ezt sokan nem vállalják, hanem lakóhelyükhöz közelebb keresnek állást.
Az Irish Independent elemzője felvetette, hogy sürgősen, már most, tavasszal csökkenteni kellene a csak néhány lakás üzletszerű bérbeadásával foglalkozó tulajdonosok adóját, hogy megállítsák ezen tulajdonosok elvándorlását a piacról. Az év elején a kormány azt mondta, hogy ennek a megvizsgálására az ősszel kerülhet sor legkorábban.
A felújítások és a lakóingatlanok takarékosabb használata Írországban is a figyelem középpontjába került. Egy nagy gázszolgáltató megrendelésére végzett független felmérés szerint a háztartások kétharmada fontolgat valamilyen módosítást vagy beruházást. A megkérdezettek 48 százaléka az elmúlt hónapokban kicserélte az ablakokat, 30 százaléka szigetelte a házát, 23 százalékuk napelemet szerelt fel, 18 százalékuk hőszivattyút állított be.
Összesen 750 háztartást kérdeztek meg országosan, kiderült, hogy többségükben a családtagok többsége, főleg a gyerekek, nem figyelnek oda eléggé arra, hogy például lekapcsolják a villanyt, ha nincs senki az adott helyiségben.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
