Piros betűs ünnep van Írországban: az idei első negyedévben - tíz éve először - csökkenésbe fogtak a lakásárak, igaz, csak 0,3 százalékkal. Ugyanakkor a kínálat növekedési üteme nagyon lelassult, s ez gátja lehet a további áresésnek. Márpedig a drágulás mértéke már egyre elviselhetetlenebb sok társadalmi rétegnek ott is.
Magyarországon a mostani kormányzó erő több vezető politikusa és maga Orbán Viktor is elismeréssel nyilatkozott arról, ahogy sok évvel ezelőtt (2011-ben) Írország úgymond lemásolta a magyar „fülkeforradalmat” azzal, hogy egy jobbközép párt vette át az ország vezetését és sikeresen felpörgette gazdaságát a válság után.
Beindultak a lakásberuházások is, de a kereslet vezérelte piacon hihetetlenül meglódultak az árak, amik csak 2013 elején mérséklődtek kissé. Most – legalábbis ebben az első negyedévben - hasonló szakaszon van túl az ország, s ezt irigykedve nézheti a magyar kormány.
Március végén a kínálati átlagár 308 500 euró körül volt, ez 2,7 százalékkal magasabb, mint 2022 azonos időszakában, de mint írtuk, 0,3 százalékkal kevesebb, mint tavaly december végén. A Daft.ie portál lakáspiaci jelentése szerint Dublinban 0,4, míg a második számú városban, a déli Corkban 0,5 százalékkal voltak lejjebb az árak 2022 végéhez képest.
Ennél is kedvezőbb volt a helyzet a délkeleti Waterfordban, ott 0,8, míg az északnyugati Galway városában 1,5 százalékkal kisebb értéket rögzítettek. Ugyanakkor a méretét tekintve harmadik településnek számító Limerickben nem volt változás.
A fővárosban egy átlagos állapotú, két hálószobás használt lakásért általában 390-400 ezer eurót kell fizetni. Ez körülbelül kilencszerese az éves nettó átlagjövedelemnek. Az Eurostat szerint tavaly az első negyedévben a havi nettó átlagkereset 2923 euró volt. Budapesten jelenleg egy azonos paraméterekkel bíró használt tégla lakásért 75-80 millió forintot (vagyis több mint 200 ezer eurót) kérnek.
Márciusban 13 ezer lakás volt a piacon, ez ugyan 30 százalékkal több, mint a tavalyi azonos hónapban, de jóval kevesebb, csak a fele annak, amennyi a 2019-es csúcson rendelkezésre állt. Tavaly 9100 új lakást adtak át az utolsó negyedévben, ezzel az éves mutató elérte a 30 ezret. Összevetésül: emiatt is nagyon irigykedhet a magyar kormány, hiszen nálunk a teljes 2022-es évben csupán 20 540 új lakás készült el, és idén jó, ha ennek felét sikerül elérni.
Írországban a magas hitelkamatok, az infláció és az általános gazdasági lassulás miatt – Európa több országához hasonlóan – csökkenőben van a lakáspiaci kereslet. Az új építésű lakások a bekerülési költség miatt, a használtak pedig az áruk miatt lettek kevésbé vonzóak - idézte a The Irish Times az egyik vezető gazdasági elemzőt.
A használt otthonok kínálata tovább csökkenhet, mivel a tulajdonosok egy része inkább kivár, semhogy olcsóbban adja az ingatlanát. Az új lakásokból sem lesz gyorsan több, a kivitelezési költségek növekedése miatt nyomás alá került beruházók ugyancsak visszafogták a tempót a nehezebb értékesítés miatt, s ezzel talán stabilizálhatják a magas árakat.
Mindamellett nem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg ötmillió lakosú Írországban már évek óta egyre többen élnek, az elmúlt tíz évben 450 ezerrel lettek többen. Ez a demográfiai mutató közép távon biztosan erősíti majd a keresletet. Ebből pedig az következik, hogy a kínálati átlagárak várhatóan megint növekedésnek fognak indulni, s a drágaság miatt sokan kiszorulhatnak a piacról és átvándorolhatnak a bérleti piacra, felhajtva ezzel az ottani árakat.
Előkészületben van egy törvény, amely sűrűbb beépítettséget tesz lehetővé az új lakónegyedekben. Kisebb házakat, kisebb kerteket és egymáshoz közelebbi tömböket lehet majd létrehozni. Jelenleg a falvakban 35 lakást lehet hektáronként építeni, a kisvárosokban és egyes elővárosi körzetekben 35-50 lakást, míg a nagyobb városokban 50 lakásnál többet.
Az új tervben akár 300 lakás is lehet hektáronként a nagyobb városok központi részein, a falvakban pedig a megengedett legnagyobb szám 80 lesz. Darragh O’Brian lakásügyi miniszter szerint ezzel részben kielégíthetik a növekvő keresletet. Egyelőre nincs végleges irányelv, a kormány társadalmi vitára bocsátja a tervezetet, döntés az év vége felé várható.
Az eurózónában működő ír gazdaság egyébként eléggé ellenállónak bizonyult a járvány alatt, nem fékezett annyira, mint több uniós országé. Az Európai Központi Bank (EKB) nem követte a brit és az amerikai társaik agresszív kamatemelési ütemét, ezért nem annyira nyomasztó Írországban a kamatkörnyezet. Ráadásul az ír jegybank kissé enyhített a jelzáloghitelek feltételein, s ez az izmosodó kereslet révén inkább felfelé hajtja majd a lakásárakat, semmint stabilizálná – jegyezte meg a dublini lapnak nyilatkozó elemző, MacCoille.
Azt is mondta, hogy felülvizsgálták a drágulás várható ütemét, idénre már nem 4, hanem csak 1,5 százalékra számítanak a teljes évet nézve 2022-höz képest. Szerinte Dublinban további 1-2 százalékos árcsökkenés várható, vidéken viszont nagyon enyhe emelkedés. Aztán egy hosszabb stabilizáció jöhet, majd az év végétől vagy 2024 elejétől ismét felfelé indulhatnak az árak országszerte.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
