Egész biztosan sokkal többen fogják felkeresni tavasztól a délnyugati Killarney (Kerry megye) környékét, főleg a lenyűgöző Killarney Nemzeti Parkot, miután David Attenborough új sorozatában hosszan igyekszik kedvet csinálni az ottani növényekhez, erdőkhöz, patakokhoz, érdekes állatokhoz, középpontba állítva a szarvasokat. Az öt epizódból álló Vad Szigetek című sorozat a brit szigeteket mutatja be (először munkássága alatt!!) érdekes perspektívából, s köztük van a csodás adottságú Killarney is. Az epizódokat a BBC 1-en pár napja kezdték vetíteni, az ír turisztikai szakma máris hatalmas köszönetet mondott a tudósnak és új túrista útvonalakat kezdett tervezni a hegyvidéken, a tavaknál és a tenger mentén.
Szóval Attenborough filmje jól jött Írországnak, ahol Covid előttre és utánra osztják a 21. századi időszámítást, mint mindenütt a fejlett világban. A turizmusban is így van ez és a jelek szerint kevesebb már a ránc az érintett cégek vezetőinek arcán.
A napokban jöttek ki a Smaragd-országra (így is sokan ismerik a hihetetlenül szép zöld mezők és tájak miatt Írországot) vonatkozó friss számok a beutazókról és ezek eléggé biztatóak. Februárban 1,2 millió külföldi lépett be Smaragd-országba a nagyobb repülőtereken és kikötőkben. Ez ugyan csak 1,1 százalékos növekedés a 2020. februárihoz képest, amikor még nem volt járvány, de mégiscsak emelkedés.
Ha év/év alapon nézzük, akkor még jobb a helyzet, hiszen most a második hónapban 787 ezren jöttek külföldről, míg 2022 azonos hónapjában 56 százalékkal kevesebben. Persze, főleg repülővel érkeztek a szigetországba a turisták, az 1,2 millióból csak 45 ezren jöttek hajóval. Mintegy félmillióan a „nagy szigetről”, vagyis Nagy-Britanniából szánták el magukat egy írországi kirándulásra, itt is nagy volt a javulás, mert 2022 második hónapjában csak 318 ezer utast regisztráltak.
További nagy tömeg, mintegy 600 ezer ember Európa más országaiból jött. Érdekes, hogy az általában hideg február nem riasztotta el a spanyolokat, ők csaknem 140 ezren voltak, nyilvánvalóan nem a jó időt, hanem a romantikus kelta várakat, a finom whiskeyt és a jó söröket keresték.
Alig 50 ezren Ázsiából vagy Afrikából történt indulást követően landoltak valamelyik repülőtéren, főleg Dublinban, míg 75 ezren az amerikai kontinensekről érkeztek, ez utóbbi is nagy ugrás a korábbi év azonos időszakában mért 38 ezerhez képest. Azt olvastuk a The Irish Times című lap online kiadásában, hogy az ír idegenforgalmi szakma nagy reményeket fűz a kínaiakhoz, ugyanis a járvány lecsendesülésével valóban nagy tömegek vehetik célba a szigetországot, erre külön kínai nyelvű kampányokat indítottak az írek.
A légi forgalom csakis profitálhat az egész fellendülésből. Kenny Jacobs, a dublini repülőteret üzemeltető DAA vállalat vezérigazgatója a friss adatokat kommentálva azt mondta: idén várhatóan ismét elérik a Covid előtti 2019-es év számait, vagyis az évi 32 millió utast, amivel az erős európai közép mezőnyben lesznek. (Ferihegyen 10-11 millió utasra számítanak 2023-ban – a szerk.) Április első hetében tárgyalásokat kezdtek a két terminál bővítéséről, a DAA évi 40 millóra szeretné feltornászni az utasok számát az évtized végére.
Májustól mehetünk a Csillagok háborúja helyszínére
Május közepétől ismét látogatható lesz a Csillagok Háborúja sorozat két epizódjában (Utolsó Jedi lovag, Ébredő Erő) szereplő írországi helyszín, a Sceigl Mhichíl sziget. Az Iveragh félszigethez (Kerry megye) közeli sziget természeti adottságai miatt UNESCO Világörökségnek számít, a világhírű filmek forgatása tette fel a turisztikai térképre. Helyi turisztikai, természetvédelmi és tudományos szakemberek komplex programot dolgoznak ki a szigetet is sújtó, klímaváltozás okozta károk kezelésére, illetve ezek megelőzősére.
De a repülőtér-térképen nem csupán Dublin létezik. Ott van például a nyugati országrészben Shannon légikikötője, amelyik fejlesztésére 4,6 millió eurót ad a kormány, az erről szóló rendeletet a napokban írták alá. További 12,5 millió eurót más repülőterek kapnak. Az állami forrásokat az utasforgalmi beszállító csápok lecserélésére, a kifutópályák és gurulóutak korszerűsítésére fogják felhasználni.
Shannont érdemes külön is kiemelni, hiszen ez a harmadik legforgalmasabb írországi légikikötő: tavaly 1,5 millió utas fordult meg ott, s így sikerült a 2019-es év 88 százalékát elérni. A repülőtér és a kapcsolódó infrastruktúra mintegy egymilliárd eurós bevételt termelt 2022-ben. A 13,7 ezer embernek munkát adó létesítményeknek (a terminál, az irodaházak, a raktárak, az üzletek és a hotelek, taxi cégek) nagy szerepe van abban, hogy a nyugati országrész egész gazdasága visszakapaszkodjon a járvány előtti jó szintre.
Shannon hosszú évek óta stratégiai szerepet játszik az ír-amerikai és az ír-német kapcsolatokban, már csak amiatt is, hogy Amerika felé ez az utolsó nagyobb repülőtér Európából kiindulva, és fordítva is sok gép itt száll le először, majd folytatja útját a brit szigetekre vagy a vén kontinens más országaiba. A Lufthansa légitársaság karbantartó leányvállalata, a Lufthansa Technik 1992 óta ezen a repülőtéren működteti nagy európai részlegét. Március végén egy újabb, 2000 négyzetméteres hajtóműjavító üzemet nyitott ott, ezzel összesen 10 ezer négyzetméterre nőtt a kapacitása, s további 25 új munkahelyet hozott létre. A Lufthansa Technik három írországi repülőtéren (Dublin, Shannon, Kildare) összesen 300 embert alkalmaz.
A sok vendéget persze el kell szállásolni. S bár igen fejlett a Bed&Breakfast hálózat és első osztályú hotelből is van bőven, szükség lenne közép kategóriás szállodákra is. Látva az ismét fellendülő beutazó turizmust, aligha lesz meglepő, hogy hamarosan főleg az ország nyugati és déli részeinek további felvirágoztatása érdekében kormányzati ösztönző indul a szálláshely-kapacitások növelése érdekében. Erre már tett is utalást a gazdasági miniszter és több turisztikai vezető is.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
