Tavaly 28 208 új lakás épült, vagyis 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, ez viszont 36 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben – közölte a KSH. Az árakról egyelőre nem jött hasonló anyag, de piaci információk szerint 2019-hez képest legalább 5-7 százalékos drágulás volt.
Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5, százalékkal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64 százalék) és Tolna megyében (28 százalék). Fejér azért is érdekes, mert az Orbán Viktor szűkebb pátriája, különösen a Váli-völgy, ahová sok milliárd forintnyi közpénz áramlott, és fellendülőben van az ingatlanpiac is.
Az építtetők az esetek 57 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 13 százalék, és a községekben a legmagasabb, 93 százalék. A kiadott új építési engedélyek alapján ötödével kevesebb, összesen 11 381 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 81 százalék volt, összesen 9 265 darab.
Nem meglepő módon a fővárosban kisebb volt az átadott lakások számának növekedése, mint a jelentősebb megyeszékhelyeken. Budapesten 6 341 lakást vettek használatba, ez 8,6 százalékkal több, mint 2019-ben. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma. A megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba. Országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb a 2020. évinél.
Bár a KSH nem tett rá még csak utalást sem, de az erős növekedés mögött egyértelműen az állhat, hogy sok társasházi beruházás kivitelezése elhúzódott, illetve sok vevő még korábban kivárt, hogy a kedvezményes, öt százalékos áfával fizethesse a teljes vételár nagyobbik részét.
A főváros lakásépítésének egyharmada a XI. kerületben valósult meg. Az ott felépült lakások adják továbbá az országos lakásépítés közel egytizedét. Idén és a következő néhány évben Észak-Pest és Dél-Buda lesz a budapesti lakásberuházások központi terepe, de felzárkózik mögéjük a IX. kerület és egy-két külső körzet is, például a XVIII. kerület és a III. kerület.
Budapesten kívüli kép
Ha a fővároson kívüli piacot nézzük, azt látjuk, hogy 2019-hez képest több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma az Észak-Alföldön, de jelentős bővülés történt a Dél-Dunántúlon (181 százalék) és a Dél-Alföldön (170 százalék) is. Utóbbi főleg egy-két nagyobb szegedi beruházás miatt alakult így. Csak két régióban csökkent az átadott lakások száma: Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 13 százalékkal kevesebb lakás épült.
Érdemleges fejlemény, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 41-ről 47 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 57-ről 52 százalékra csökkent 2019-hez képest. Vagyis a vállalkozások a különféle, számukra hátrányos körülmények miatt visszafogták a tempót, részben azért is, mert kivitelezői gondokkal küzdöttek.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 52 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 5,9 százaléka úgynevezett lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,4 négyzetméterrel, 98 négyzetméterre nőtt 2019-hez viszonyítva.
A jelentés szerint még soha nem esett ilyen drasztikusan a segélyprogramokra szánt támogatások összege. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
