Fontos változásokat hoz az idei év a hazai lakáspiacon. Eddig az erős kereslet következtében az eladók diktáltak, ami jelentős drágulással járt együtt. Az év második felében viszont a nagyvárosokban megcsappant a kereslet, lassult a drágulás üteme, emiatt pedig kínálati boom indult meg.

A főváros töretlen népszerűségnek örvend az ingatlanvásárlást tervezők körében. A budapesti oktatási, munkavállalási és szórakozási lehetőségek sokakat vonzanak az országból. Mindez a magas ingatlanárak ellenére is így van, ráadásul a befektetési célú ingatlanvásárlás mellett is sokan teszik le a voksot. Hogyan alakulnak napjainkban a négyzetméterárak? Mennyire mélyen kell a zsebbe nyúlni azoknak, akik a budai prémium kategóriás lakásokat részesítenék előnyben?

Az utóbbi évek hegymenete után igencsak elszálltak a hazai, különösen a fővárosi ingatlanárak, na meg a bérleti díjak is. De vajon mi a helyzet a világban, hol drágább és hol olcsóbb a piac? Ezt tette közzé a CBRE ingatlanközvetítő cég.

Miközben az ingatlanárak emelkedése már-már kifulladni látszott, egyszámjegyűre olvadt az ütem, a friss KSH-jelentés újra kétszámjegyű növekedésről szól az idei első negyedévben: 11 százalék fölötti éves áremelkedést utoljára 2016-ban láthattunk a használt lakásoknál. Szakértők szerint a vidéki nagyvárosok húzzák fel az árakat, miközben egyre népszerűbbek a garzonok.

Megállíthatatlan az ingatlanárak emelkedése, négyzetméterenként félmillió alatt szinte már nem találunk semmit a fővárosban. Budapesten a legtöbb lakás a XI. és XIII. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben épül. Egyre erősebb különbségek vannak a főváros és vidék között, a budapesti átlagár már csaknem 800 ezer forint, míg kicsit távolabb már a fele alatt is lakáshoz juthatunk.

Idén nyáron több hőhullám is izzasztotta a magyar lakosságot, a "szokatlanul meleg nyár" egyre inkább megszokottá válik - ennek megfelelően azok is elkezdték tervezgetni a klíma otthoni beszerelését, akik eddig nem is gondoltak rá. A lakásvásárlásnál is egyre fontosabb szempont, hogy van-e légkondi az ingatlanban - mennyit dob az árakon a klíma?

A következő évekre várják a robbanást az építőiparban, a beruházások pedig lassan elindulnak: gombamód nőnek ki a társasházak a földből. Az újlakások piaca így szépen bővül, árban azonban szinte már alig van különbség egy vadiúj és egy többszörösen felújított használt között. Miért éri meg jobban az előbbi? Milyen extrákat nyer ezzel a vevő? A Duna House elemzéséből szemezgettünk.

Lassan kereken három éve, hogy a budapesti közlekedési háló bővült a „zöld”, vagyis a 4-es metróvonallal. Az persze vitatható, hogy szüksége volt-e a fővárosnak egy új vonalra, az azonban biztos, hogy nagy hatással van a környék lakásáraira. Az Otthon Centrum mérése szerint a II. János Pál pápa és a Kálvin tér környékén például rögtön kétszer annyit kell ma fizetnünk egy garzonért, mint négy évvel ezelőtt.

Nagy a szórás a téglalakások árában, persze Budán a legdrágább.

Mialatt az elmúlt években egyre inkább kapóssá váltak a panelek, ez az árakban is jócskán megmutatkozik: országszerte mindenhol tovább nőttek az árak tavaly. Míg vidéken néhány tízezer forintnyi eltérések mutatkoznak az egyes megyék között, addig Budapesten akár százezer forintnyi különbségek is vannak az egyes lakótelepek négyzetméteráraiban. Azok a társasházak, akik felújításban gondolkodnak, jobban teszik, ha sietnek, jövőre komoly szigorítás jön.

Ma sem pihen az unió központi statisztikai hivatala, a magyar lakások drágultak a legnagyobbat a tagállamok közül.

Némi visszaesés látszik az idei lendületben, ám az ingatlanpiaci forgalom továbbra is erősnek mondható. Még mindig sokan befektetési céllal vesznek lakást, bár a visszaesésen látszik, a vevők többsége kivár, csak az vesz most lakást, aki nem tud várni. Mennyiért lehet most panelt, téglalakást és családi házat venni vidéken és Budapesten? Országos körkép.

A 30 milliós értékhatár eltörlése után jobb lett a helyzet, de aránylag még mindig kevés megvehető újépítésű lakás van.

A közvetlen tóparti vagy a panorámás ingatlanok keresettek a magyar tengernél. Ugyanakkor a statisztikák szerint a déli parton az elmúlt 2-3 évben már folyamatosan nőtt az értékesített ingatlanok átlagára, míg az északi parton még a stabilizálódás fázisában van a piac.

Pénteken adják át a 4-es metrót, és ez ugyan tompította a megállók környékén az ingatlanárak csökkenését, de egyelőre még nem tapasztalható árnövekedés. A hatás számszerűsíthetőséget nehezíti, hogy a lakáspiacon év eleje óta eleve fellendülés tapasztalható, valamint a 4-es metrót a piac már korábban beárazta. Persze nem csak az új közlekedési, utazási lehetőségek fontosak, hanem a térrendezés is.

Az árak alacsonyak, a jövedelmek növekednek, a hitelek egyre olcsóbbak - végre feltámadhat a magyar lakáspiac. 13 éve nem volt ennyire jó vétel a magyar ingatlan.