Putyin másik hadművelete: ingyen föld, olcsó lakáshitel
100 millió négyzetméternyi új otthont akar látni idén az orosz kormány.
Az Ukrajnában harcolók családtagjainak ingyen föld, minden más orosznak olcsó lakáshitel. Ez az egyik vezérfonala most Vlagyimir Putyinnak, aki elég keményen szorgalmazta a lakásépítést meghatározó kormányzati lépéssorozatot és úgymond eredményeket akart látni. Az ukáznak megfelelően cselekedett is a kormány, az eredményre azonban még hónapokat kell várni. Ingyen krími vagy Moszkva környéki építési telekhez viszont már tavasztól hozzájuthatnak az érintettek.
Az orosz kormány 2022. december legvégére időzítette a lakosság jelentős része számára a tavalyi év talán legfontosabb gazdaságpolitikai bejelentését: 2024 júliusáig meghosszabbítják a kedvezményes lakáshitelek igénylésének lehetőségét. Ezzel lökést akarnak adni az új építésű lakások piacának. Erre szükség is van, mert tavaly a különféle tényezők miatt felére esett a kereslet. Most azt reméli a szektor, hogy ezzel idén a 2022-es kereslet 75 százaléka elérhető lesz.
A korábbi 7 százalékról ugyan 8 százalékra felvitték januártól az államilag támogatott jelzálogkölcsön éves kamatát, de ez még így is olcsóbb, mint a kereskedelmi bankok által kínált 12-14 százalékos hitel. Viszont lehetővé tették, hogy a két kiskorút nevelő szülők is felvehessék, eddig három gyermek volt az előírás.
A pénzt családi ház építésére szolgáló telekre, házépítésre és új társasházi lakás vásárlására lehet felhasználni. Moszkvában és Szentpéterváron, továbbá a két nagyvárost is magában foglaló megyékben legfeljebb 12 millió rubelt lehet felvenni ingatlanonként. Minden más körzetben 6 millió rubel a felső határ. A vevőknek a vételár legalább 15 százalékával megegyező önerővel kell rendelkezniük.
A kormány reményei szerint 2023-ban 100 millió négyzetméternyi új építésű lakást fognak átadni, ezzel mintegy egymillió család kerülhet jobb lakásba. Az új beruházásoknak lökést adó kedvezmény azonban a kabinet szerint nem fog túlzott áremelkedéshez vezetni, az eladással nem lesz gond, mert nagy a kereslet. Azt is megígérték, hogy ha az építőiparra külső körülmények negatívan fognak hatni, s ezáltal növekszik a lakások ára, akkor közbelépnek.
A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozó ágazati szereplők és szakértők Moszkvában, Szentpéterváron és Szocsiban az árak stagnálására, minden más övezetben a további emelkedésükre számítanak. Szerintük az átlagos drágulás 2023-ban országosan a tavalyi hivatalos inflációval közel azonos mértékű, azaz 12-13 százalék lehet. Tavaly azonban a piaci átlagár az inflációt meghaladó mértékkel lett magasabb, 17,3 százalékkal lett több 2021-hez képest és elérte a 110 ezer rubelt négyzetméterenként.
Egyes elemzők azonban elég fekete képet festettek a fejlesztők számára. Nem rejtették véka alá, hogy bizonyos körzetekben jóval alacsonyabb a megfizethető ár, akár 70-80 ezer rubel is lehet négyzetméterenként, s ez már alig enged hasznot, hiszen az infláció miatt nagyon megnőttek a fejlesztők és a kivitelezők költségei.
Sok építőipari alapanyag, egyes gépek és berendezések, valamint technológia származik külföldről, s mivel ezeket elzárták az oroszok elől, máshonnan kell pótolni vagy otthon kell helyettesítő terméket gyártani. Ez viszont nem megy rövid idő alatt, az óvatos becslések szerint is évek kellenek az új kapacitások kiépítéséhez. A hiány önmagában legalább 5-7 százalékkal fogja növelni a lakások árát - állította több szakértő is.
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén. 
