Az OTP adatbázisa szerint a 2022-2023-ban átadni tervezett, részben még csak tervasztalról árult fővárosi projektek négyzetméterárai 500 ezer és 3,8 millió forintos szélső értékek között mozognak, az átlagos négyzetméterár pedig közelíti az 1,1 millió forintot. Különféle becslések szerint Budapesten már 11-13 olyan kerület van, ahol a nyáron elérték az egymillió forintos négyzetméterárat. Kutatásunk szerint a pesti peremövezetekben a 850-900 ezer forintos sávban mozognak, de egyes lakásoknál már meghaladják az egymillió forintot.
Átböngésztük a nyilvános kínálatot, összevetettük az 2-3 évvel ezelőttivel és kirajzolódott, hogy a befektetők a hagyományosan preferált területek mellett „megtalálták” a pesti oldal peremkerületeit is, erre utal, hogy látványos növekedésnek indult a beruházások száma és volumene. Ezek jellege és szerkezete eltér: a XVI., a XVIII. és a XXIII. (Soroksár északi részén) kerületekben több ütemre bontott óriásprojektek kezdődtek, egyesek immár kivitelezési szakaszban vannak, ugyanakkor a XV., a XVII. és a XIX. kerületekben kisebb lakásszámú társasházak nőnek ki a földből.
Saját kutatásunk szerint inkább a kőbányai, a kispesti és a pestszentlőrinci körzetekre csaptak le a beruházók a jó lehetőségek kihasználásának reményében. Itt vannak olyan családi házas övezetek, ahol akár 5-8 ház lebontásával méretes építési telek is kialakulhat és ott 4-6 szintes társasházakat lehet felépíteni. Érdekes, hogy az egyébként társasházakkal sokkal kevésbé ellátott Rákoscsabán, Rákosszentmihályon vagy Rákoshegyen, de még Rákospalotán is láttak fantáziát a fejlesztők. Az ott kezdett beruházásokat a következő másfél-két éven belül tervezik átadni.
Kispesten és a kicsit beljebb lévő, de továbbra is külső kerületnek számító Kőbányán is megjelentek a beruházók és már tudni lehet, hogy melyik környéken nézelődnek megfelelő telek után, sőt, már meg is szereztek egyet-kettőt. Ezek többsége vagy közel van a metró vonalához vagy tömegközlekedéssel viszonylag gyorsan elérhetők, de mégsem a főutak mentén találhatók, hanem pár utcával beljebb.
A X. kerületben 6 projektben 920 lakás értékesítésének indulása várható a következő években, míg a XIX. kerületben 500-600 lakás piacra kerülésével lehet számolni a közeljövőben. Kőbánya déli és dél-keleti körzetei lehetnek befutók, az ipartelepeket lassan felválthatják a lakóövezetek. Egyes térségekben, például a Gyárdűlőnek nevezett és a Népligethez közeli környéken több sokemeletes társasház és szolgáltató egységek megjelenése várható. Az egyik utcában még egy irodaházzal kombinált szolgáltató központ is épül.
Bátor ígéretek a marketingben
A kiemelkedő minőség mellett egyes beruházók árkorlátot is ígérnek a reklámjaikban. Azt mondják, hogy szerződéskötés után vagyis menet közben nem emelik az áraikat például az építőanyagok drágulására hivatkozva. Mások konyhabútorral vagy gépkocsibeállóval csalogatnak, esetleg átvállalják az ügyvédi díjat és más adminisztrációs terhek egy részét. A parkolóhelyekért egyébként általában 2-3 millió forintot kérnek attól függően, hogy felszíni vagy mélygarázsban van. Az értékesítés gyorsítása érdekében ezt az összeget vagy teljes egészében vagy félig elengedik. A többség azonban nem nagyon szórja ezeket az ingyennek látszó engedményeket. Egyelőre fehér holló az, amikor az objektív okokból való késedelmes kivitelezést valahogy ellentételezik.
Kispesten sok függ attól, hogy milyen ütemben javul a közlekedési infrastruktúra. Mivel például az itt átvezető Üllői út külső részén az 50-es villamos vonalának a rekonstrukciója, a járművek cseréje és egyes mellékutak felújítása is napirenden van, így várhatóan felértékelődnek az Üllői úttal párhuzamos utcák. A szintén fontos Ady Endre út külső szakaszain folytatódhat a közepes méretű (30-40 lakásos) társasházak fejlesztése.
Azt minden fejlesztő és közvetítő is megerősítette, hogy nem csökkentek az árak, hiába akarta ezt kommunikálni a kormány, amelyik az ötszázalékos áfa visszavezetésétől remélte ezt. Az építőanyagárak és a munkadíjak a maguk, felfelé ívelő útját járták és járják még most is. Ezt a fogyasztói árban meg kellett jeleníteni. Igaz ez a budapesti peremkerületekre is.
„A kertvárosokban egyre több a nagy projekt, de a hangsúly hagyományosan és továbbra is a rozsdaövezeteken van, itt épül a legtöbb és legnagyobb lakásszámú beruházás Budapesten. A régóta várt és a július végi bejelentés után most már valóban megvalósulni látszó kormányzati intézkedés, miszerint szeptembertől a rozsdaövezeti akcióterületeken épülő lakások 5 százalékos áfáját visszaigényelhetik a vevők, még nagyobb lökést adhat ezeknek a fejlesztéseknek” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az év eddigi nyolc hónapjában élénk volt az országos adásvételi forgalom, ebben természetesen ha kis mértékben is, de benne vannak az eladott budapesti peremkerületi lakások is. A nyár vége egyébként minimális élénkülést hozott a lakóingatlanpiacon a Duna House becslése szerint. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 304 darab tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva növekedést mutat. Érezhető volt még tehát az erősebb szabadságolási hullám ingatlanpiaci forgalmat lassító hatása. Éves szinten, az első 8 hónap adatai alapján az idei év még így is 24 százalékkal erősebb 2020-hoz, 3 százalékkal 2019-hez képest.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
