A Reueters/Ipsos friss felmérése szerint Kamala Harris már 4 ponttal vezet Donald Trump előtt, de ez az előny továbbra sem feledteti, hogy a megélhetési problémákra hihető javaslatokkal kell előállnia a demokrata jelöltnek, akárcsak ellenfelének. A Gallup közvéleménykutató intézet tavasz végén azt mérte, hogy az amerikai családok számára immár a második legfontosabb probléma a lakhatás megoldása, tehát a vásárlás vagy a bérlés. A Redfin cég felmérése szerint a jogosultak több mint fele annak alapján fog szavazni, hogy mit ígérnek neki az elnökjelöltek, mennyire látják elérhetőnek a saját lakáshelyzetük javítását ezekkel az ígéretekkel.
Jim Tobin, a Lakásépítők Országos Szövetségének (National Association of Home Builders) a vezetője meg is jegyezte:
„Ez az első eset az elmúlt években, hogy a lakásügy téma lett, méghozzá országos téma, amiről mindenki beszél, vitatkozik. Ez mindenképpen optimistává tesz.”
Lapunkban a napokban számoltunk be részletesen arról, hogy a demokrata Kamala Harris milyen változtatásokkal akarja fellendíteni a lakásépítést és miképpen szeretne javítani a lakásbérlők helyzetén. Egyértelmű, hogy egy szociálisan érzékenyebb csomagról van szó, de a beruházóknak is adna kedvezményeket. Mindamellett ez a program is csak vázlatos, a végső paramétereket várhatóan szeptember-október folyamán határozzák meg.
Kamala Harris hárommillió új lakást ígért az általa remélt első négy elnökségi éve alatt, méghozzá főleg a középosztály számára. Ezen kívül 25 ezer dollárt adna azoknak az első lakásvásárlóknak, akiknek nincs elegendő önerejük és eddig két évig bérlakásban éltek, ahol rendben fizették a lakbért.
Abban Donald Trump is egyetért, hogy kínálatbővítésre van szükség, vagyis mennyiségi ugrásra a lakásépítésben, de ő nem mondott semmi konkrét számot. Jelenleg a Moody’s szerint 1,5-2 millió lakás hiányzik a piacról. A Covid utáni két évben a magas kamatok, a drága kivitelezés és a sok helyi szabályozási gát erősen nehezítette a nagyobb tempóra váltást.
A hitelek terén várható enyhülés, a Fed már jelezte, hogy ősszel hajlandó lesz megkezdeni a központi kamatláb csökkentését, ami olcsóbbá teheti a hiteleket, s ez vásárlásra és felújításokra ösztönzi a lakosság egy részét, ezáltal a beruházók is új projekteket indíthatnak. Épp ezen a héten derült ki, hogy évtizedek óta nem látott alacsony értékre süllyedt a 30 éves jelzáloghitelek kamata, ami jó jel.
Itt megjegyezzük, hogy Trump szándékaira csak korábbi, többnyire elnöki évei alatt tett megnyilvánulásaiból lehet következtetni. A mostani kampányában csak azt mondta, hogy „meg kell oldani a lakhatást”. Hivatali ideje alatt fontosnak mondta, hogy
- az önkormányzatok ne avatkozzanak bele a magánépíttetők terveibe a családi házas lakóövezetek kialakításakor,
- megnyissanak új szövetségi tulajdonú telkeket az építkezések fellendítése érdekében (főleg Nevada, Utah és Colorado államban)
- egyszerűsíteni kellene az engedélyezést
- korlátozzák a bevándorlást, mert így több lakás jut az amerikaiaknak
- jelöljenek ki fejlesztési övezeteket a szlömös városi területeken.
Harris 25 ezer dolláros, vissza nem térítendő segítségét ugyanakkor bírálják egyes szakemberek. Azt mondják, hogy ezzel mesterségesen meglöknék a keresletet az első lakásukat vásárlók körében, ami megdobná a bekerülési költségeket. Mások azt állítják, hogy a nagyvárosok agglomerációiban nem szabad növelni az úgynevezett laksűrűséget, hagyni kell, hogy lehessenek kifejezetten családi házas kertvárosi körzetek és ne jelenjenek meg a sokemeletes lakótömbök csak azért, hogy feltornásszák a lakásállományt.
A lakásbérleti viszonyok is javításra szorulnak, ebben mindkét jelölt egyetért. Albérleti támogatást mindketten emlegetnek, viszont van egy erős vitatéma a szakmában, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ez pedig az, hogy a kötelező legyen-e a bérbeadóknak folyamatosan rögzíteni, hogy melyik bérlő fizeti rendesen a lakbért és melyik nem. Ennek azért van jelentősége, mert Amerikában a bankok éppen ezen fizetéstörténet alapján rakják különböző csoportokba a lakáshitelért hozzájuk folyamodókat. Akinek nincs elmaradása, az jobb feltételekkel vehet fel hitelt, mint aki akadozik ezzel vagy több hónappal elmarad. A rögzítés még nem kötelező minden államban, sok helyütt adatvédelmi okokra hivatkozva nem tették kötelezővé.
Előfordulhat, hogy a jelöltek adókedvezményt is ígérnek majd azoknak a cégeknek, amelyek lakbértámogatást adnak. Ennek mértékére még becslések sincsenek. Egyelőre csak azt szellőztették meg, hogy lesznek ösztönzők erre is. Manapság országosan mintegy kétezer dollárt kell fizetni havonta egy átlagos méretű, 50-60 négyzetméteres lakásért. A keleti parti nagyvárosok a legdrágábbak, utána jön Kalifornia és egyes északi városok.
A Covid járvány kezdete óta 33 százalékkal nőttek a lakbérek, júliusban az egy évvel ezelőttihez képest 3,4 százalékos drágulás volt. Júliusban a tipikus méretű családi házaknál a lakbér 2 294 dollár volt havonta, ez 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A társasházakban 1 916 dollárt kellett fizetni átlagosan, ez csak 2,6 százalékos növekedés 2023 júliusához képest.
Összességében megállapítható, hogy a napi megélhetéssel összefüggő témák nagyon megatározók leszek. Ugyanakkor a politikai tényezők is döntők lehetnek a választás kimenetelét illetően, mivel sokan "Trump vagy nem Trump" kérdésként fogják fel a választást, tehát kevésbé szakmai kérdések alapján döntenek.
Az Európai Drog Ügynökség (EMCDDA) közzétette a legfrissebb, szennyvízvizsgálaton alapuló felmérés eredményeit. 
