Turbulens éven van túl az európai építési piac. Visszaesett a kereslet a magánvállalatok és a háztartások oldaláról is, miközben egyes országokban – például Magyarországon – az állami projektek lélegeztető gépen tartották a cégek egy részét. A hazai ágazat válságos helyzetéről a közelmúltban írt részletesen laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
A 19 meghatározó európai országot tömörítő Euroconstruct kutató szervezet azonban optimista, úgy véli, hogy 2025-ben pozitív fordulat jöhet. A várt bővülés fő mozgatórugói az állami támogatással megvalósuló felújítási beruházások és néhány ország jelentős infrastrukturális fejlesztései lehetnek.
Fotó: Euroconstruct
A még nem végleges adatok szerint a szervezethez tartozó országokban tavaly 2,4 százalékkal esett vissza az építőipari termelés, idén viszont enyhe, 0,6 százalékos fellendülésre számítanak. Az európai közvéleményt élénken foglalkoztatja a lakhatási válság. Azt kell látni, hogy 2024-ben az új lakásépítés jelentősen apadt a magas végső árak, a csökkenő, de még mindig túl magas kamatok és a fájóan nagy építési költségek miatt.
A szakma többsége azonban optimista, az említett európai szervezet, de a hazai szakszövetségek is úgy vélik, hogy az új építéseknél 2025-ben stabilizálódhat a helyzet, kis növekedés is lehetséges, és 2026-tól már felgyorsulhat az emelkedés. Más a helyzet a lakásfelújításoknál, ott a kontinensünk zömén még idén is csökkenés lehet, viszont a demográfiai tényezők, a gazdasági feltételek és a kedvezőbb támogatások hatására 2026-tól jöhet a fordulat.
Pénzből nem lesz hiány, ezt jelzi a Knight Frank globális ingatlanügynökség friss kutatása is. Eszerint a következő öt évben az európai befektetők 64 milliárd eurót zúdítanak a lakóingatlanok piacára: új lakóparkokra, bérlakásokra, kollégiumokra, idősotthonokra és szociális lakásokra. Érdekes, hogy az önálló családi házak szegmense messze vezet a kedvenc célpontok között, a mostani 31 százalékról 2029-re 54 százalékra emelkedhet az arányuk. Második helyen állnak a magánkollégiumok, megelőzve a bérházakat.
Megnéztük, hogy közvetlen térségünkben mire számítanak a szakemberek. Kiderült, hogy Lengyelországban idén 4,9, 2026-ban 6,1 százalékos reálérték-növekedést becsülnek az építőipari kibocsátásban. Szlovákiában 2,7 illetve 2,8 százalékot, Csehországban 1,3 és 2,7 százalékot jósolnak. Magyarország esetében 2,8 és 4,3 százalékot, de nálunk a megelőző két évben (2023 és 2024) erősebb mínuszokat láttunk, így lesz honnan javulni.
A külső körülmények viszont nem kedveznek az európai építőiparnak, de Európa, az illetékes szakmai és politikai szervezetek maguk is tehetnének azért, hogy javuljanak a feltételek. Nézzük, milyen körülmények között kell működnie manapság az európai építőiparnak. Ezekről érdemes megnézni Laurentiu Plosceanu, az Európai Építőipari Szövetségek Szervezetének (FIEC) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kommunikációért és bővítésért felelős alelnökének a online tájékoztatóját. A szakember a következő területeket emelte ki:
- gazdasági bizonytalanság, csökkenő kiszámíthatóság
- munkaerőhiány, amit nem az ázsiai munkások importálásával kell csökkenteni
- az ellátási láncok megbomlása folyamatos
- gyorsuló digitalizációs kényszer
- gyorsuló technikai fejlődés
- geopolitikai átrendeződés
- környezetvédelmi nyomás
- túl bonyolult szabályozási környezet
Európa vezető országaiban, a nem-lakásépítési piacon 2023-ban és 2024-ben szerény visszaesés volt. Az előrejelzések szerint viszont ebben a szegmensben 2025-ben visszatérhet a növekedés, mind az új építés, mind a felújítás pozitív számokat hozhat. Az új beruházások a közfinanszírozott piaci szegmensek számára lesznek kedvezőek, míg a zöld célokat ösztönző projektek a felújításnak adhatnak lendületet.
A mélyépítés továbbra is jól teljesít, mert sok közlekedési hálózat és az energetikai infrastruktúra sürgős korszerűsítése zajlik. Ez nem meglepő, mert ezek a beruházások kulcsfontosságúak az új igények és politikai célok teljesítéséhez. A gyenge tavalyi év után az új mélyépítési beruházások jelentősen bővülhetnek a következő kétéves időszakban, szemben a felújítással mely idén várhatóan stabil lesz és fokozatosan lassul majd az előrejelzési időszak végéig – véli a legtöbb szakértő.
Korhatár bevezetése is felmerült. 
