4p

Főleg a lakásépítések és a felújítások volumene növekedhet. Az infrastrukturális beruházások is beindulhatnak, de csak kisebb mértékben javíthatnak a helyzeten, miközben legalább elmondható, hogy építőanyagból nincs hiány és az infláció is kevésbé sújtja az építőanyagok kereskedelmét.

Turbulens éven van túl az európai építési piac. Visszaesett a kereslet a magánvállalatok és a háztartások oldaláról is, miközben egyes országokban – például Magyarországon – az állami projektek lélegeztető gépen tartották a cégek egy részét. A hazai ágazat válságos helyzetéről a közelmúltban írt részletesen laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.

A 19 meghatározó európai országot tömörítő Euroconstruct kutató szervezet azonban optimista, úgy véli, hogy 2025-ben pozitív fordulat jöhet. A várt bővülés fő mozgatórugói az állami támogatással megvalósuló felújítási beruházások és néhány ország jelentős infrastrukturális fejlesztései lehetnek.

A GDP és az építőipari termelés az Euroconstruct 19 tagállamában
A GDP és az építőipari termelés az Euroconstruct 19 tagállamában
Fotó: Euroconstruct

A még nem végleges adatok szerint a szervezethez tartozó országokban tavaly 2,4 százalékkal esett vissza az építőipari termelés, idén viszont enyhe, 0,6 százalékos fellendülésre számítanak. Az európai közvéleményt élénken foglalkoztatja a lakhatási válság. Azt kell látni, hogy 2024-ben az új lakásépítés jelentősen apadt a magas végső árak, a csökkenő, de még mindig túl magas kamatok és a fájóan nagy építési költségek miatt. 

A szakma többsége azonban optimista, az említett európai szervezet, de a hazai szakszövetségek is úgy vélik, hogy az új építéseknél 2025-ben stabilizálódhat a helyzet, kis növekedés is lehetséges, és 2026-tól már felgyorsulhat az emelkedés. Más a helyzet a lakásfelújításoknál, ott a kontinensünk zömén még idén is csökkenés lehet, viszont a demográfiai tényezők, a gazdasági feltételek és a kedvezőbb támogatások hatására 2026-tól jöhet a fordulat.

Pénzből nem lesz hiány, ezt jelzi a Knight Frank globális ingatlanügynökség friss kutatása is. Eszerint a következő öt évben az európai befektetők 64 milliárd eurót zúdítanak a lakóingatlanok piacára: új lakóparkokra, bérlakásokra, kollégiumokra, idősotthonokra és szociális lakásokra. Érdekes, hogy az önálló családi házak szegmense messze vezet a kedvenc célpontok között, a mostani 31 százalékról 2029-re 54 százalékra emelkedhet az arányuk. Második helyen állnak a magánkollégiumok, megelőzve a bérházakat.

Megnéztük, hogy közvetlen térségünkben mire számítanak a szakemberek. Kiderült, hogy Lengyelországban idén 4,9, 2026-ban 6,1 százalékos reálérték-növekedést becsülnek az építőipari kibocsátásban. Szlovákiában 2,7 illetve 2,8 százalékot, Csehországban 1,3 és 2,7 százalékot jósolnak. Magyarország esetében 2,8 és 4,3 százalékot, de nálunk a megelőző két évben (2023 és 2024) erősebb mínuszokat láttunk, így lesz honnan javulni. 

A külső körülmények viszont nem kedveznek az európai építőiparnak, de Európa, az illetékes szakmai és politikai szervezetek maguk is tehetnének azért, hogy javuljanak a feltételek. Nézzük, milyen körülmények között kell működnie manapság az európai építőiparnak. Ezekről érdemes megnézni Laurentiu Plosceanu, az Európai Építőipari Szövetségek Szervezetének (FIEC) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kommunikációért és bővítésért felelős alelnökének a online tájékoztatóját. A szakember a következő területeket emelte ki:

  • gazdasági bizonytalanság, csökkenő kiszámíthatóság
  • munkaerőhiány, amit nem az ázsiai munkások importálásával kell csökkenteni
  • az ellátási láncok megbomlása folyamatos
  • gyorsuló digitalizációs kényszer
  • gyorsuló technikai fejlődés
  • geopolitikai átrendeződés
  • környezetvédelmi nyomás
  • túl bonyolult szabályozási környezet

Európa vezető országaiban, a nem-lakásépítési piacon 2023-ban és 2024-ben szerény visszaesés volt. Az előrejelzések szerint viszont ebben a szegmensben 2025-ben visszatérhet a növekedés, mind az új építés, mind a felújítás pozitív számokat hozhat. Az új beruházások a közfinanszírozott piaci szegmensek számára lesznek kedvezőek, míg a zöld célokat ösztönző projektek a felújításnak adhatnak lendületet.

A mélyépítés továbbra is jól teljesít, mert sok közlekedési hálózat és az energetikai infrastruktúra sürgős korszerűsítése zajlik. Ez nem meglepő, mert ezek a beruházások kulcsfontosságúak az új igények és politikai célok teljesítéséhez. A gyenge tavalyi év után az új mélyépítési beruházások jelentősen bővülhetnek a következő kétéves időszakban, szemben a felújítással mely idén várhatóan stabil lesz és fokozatosan lassul majd az előrejelzési időszak végéig – véli a legtöbb szakértő.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felfedték a lapokat Kármán Andrásék: így áll össze az új kormány első igazi költségvetése, ami már az euróig mutat
Imre Lőrinc | 2026. október 20. 18:54
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
Makro / Külgazdaság Szakadéknyi az eltérés Varga Mihály és Kármán András számai között, ez az oka
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 18:09
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Vitézy Dávid nem mindennapi látványt mutatott
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 17:40
Gyakorlatilag elkészült a Kúria épülete.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miért álltak le Európa nagy részén a banki szolgáltatások
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 16:01
Áramszünet volt a London melletti Google Cloud-adatközpontban. A 80 millió ügyféllel rendelkező Revolut is küzdött a hibával.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Varga Mihályék mindenkit érintő bejelentése
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 14:00
Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya, újra szja-t fizethetnek a magas keresetű anyák
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:32
Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.
Makro / Külgazdaság Megszűnik az árrésstop, de újabb terhekre panaszkodnak a kereskedők
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:05
Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.
Makro / Külgazdaság Jött a friss adat, így alakul az üzemanyag ára
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 12:27
A legfrissebb adatok szerint kedden nincs változás az üzemanyagárak tekintetében.
Makro / Külgazdaság Gyorsabb gazdasági növekedést vár a kormány 2027-ben
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:20
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Makro / Külgazdaság A britek többsége ismét csatlakozna az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:08
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG