4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Főleg a lakásépítések és a felújítások volumene növekedhet. Az infrastrukturális beruházások is beindulhatnak, de csak kisebb mértékben javíthatnak a helyzeten, miközben legalább elmondható, hogy építőanyagból nincs hiány és az infláció is kevésbé sújtja az építőanyagok kereskedelmét.

Turbulens éven van túl az európai építési piac. Visszaesett a kereslet a magánvállalatok és a háztartások oldaláról is, miközben egyes országokban – például Magyarországon – az állami projektek lélegeztető gépen tartották a cégek egy részét. A hazai ágazat válságos helyzetéről a közelmúltban írt részletesen laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.

A 19 meghatározó európai országot tömörítő Euroconstruct kutató szervezet azonban optimista, úgy véli, hogy 2025-ben pozitív fordulat jöhet. A várt bővülés fő mozgatórugói az állami támogatással megvalósuló felújítási beruházások és néhány ország jelentős infrastrukturális fejlesztései lehetnek.

A GDP és az építőipari termelés az Euroconstruct 19 tagállamában
A GDP és az építőipari termelés az Euroconstruct 19 tagállamában
Fotó: Euroconstruct

A még nem végleges adatok szerint a szervezethez tartozó országokban tavaly 2,4 százalékkal esett vissza az építőipari termelés, idén viszont enyhe, 0,6 százalékos fellendülésre számítanak. Az európai közvéleményt élénken foglalkoztatja a lakhatási válság. Azt kell látni, hogy 2024-ben az új lakásépítés jelentősen apadt a magas végső árak, a csökkenő, de még mindig túl magas kamatok és a fájóan nagy építési költségek miatt. 

A szakma többsége azonban optimista, az említett európai szervezet, de a hazai szakszövetségek is úgy vélik, hogy az új építéseknél 2025-ben stabilizálódhat a helyzet, kis növekedés is lehetséges, és 2026-tól már felgyorsulhat az emelkedés. Más a helyzet a lakásfelújításoknál, ott a kontinensünk zömén még idén is csökkenés lehet, viszont a demográfiai tényezők, a gazdasági feltételek és a kedvezőbb támogatások hatására 2026-tól jöhet a fordulat.

Pénzből nem lesz hiány, ezt jelzi a Knight Frank globális ingatlanügynökség friss kutatása is. Eszerint a következő öt évben az európai befektetők 64 milliárd eurót zúdítanak a lakóingatlanok piacára: új lakóparkokra, bérlakásokra, kollégiumokra, idősotthonokra és szociális lakásokra. Érdekes, hogy az önálló családi házak szegmense messze vezet a kedvenc célpontok között, a mostani 31 százalékról 2029-re 54 százalékra emelkedhet az arányuk. Második helyen állnak a magánkollégiumok, megelőzve a bérházakat.

Megnéztük, hogy közvetlen térségünkben mire számítanak a szakemberek. Kiderült, hogy Lengyelországban idén 4,9, 2026-ban 6,1 százalékos reálérték-növekedést becsülnek az építőipari kibocsátásban. Szlovákiában 2,7 illetve 2,8 százalékot, Csehországban 1,3 és 2,7 százalékot jósolnak. Magyarország esetében 2,8 és 4,3 százalékot, de nálunk a megelőző két évben (2023 és 2024) erősebb mínuszokat láttunk, így lesz honnan javulni. 

A külső körülmények viszont nem kedveznek az európai építőiparnak, de Európa, az illetékes szakmai és politikai szervezetek maguk is tehetnének azért, hogy javuljanak a feltételek. Nézzük, milyen körülmények között kell működnie manapság az európai építőiparnak. Ezekről érdemes megnézni Laurentiu Plosceanu, az Európai Építőipari Szövetségek Szervezetének (FIEC) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kommunikációért és bővítésért felelős alelnökének a online tájékoztatóját. A szakember a következő területeket emelte ki:

  • gazdasági bizonytalanság, csökkenő kiszámíthatóság
  • munkaerőhiány, amit nem az ázsiai munkások importálásával kell csökkenteni
  • az ellátási láncok megbomlása folyamatos
  • gyorsuló digitalizációs kényszer
  • gyorsuló technikai fejlődés
  • geopolitikai átrendeződés
  • környezetvédelmi nyomás
  • túl bonyolult szabályozási környezet

Európa vezető országaiban, a nem-lakásépítési piacon 2023-ban és 2024-ben szerény visszaesés volt. Az előrejelzések szerint viszont ebben a szegmensben 2025-ben visszatérhet a növekedés, mind az új építés, mind a felújítás pozitív számokat hozhat. Az új beruházások a közfinanszírozott piaci szegmensek számára lesznek kedvezőek, míg a zöld célokat ösztönző projektek a felújításnak adhatnak lendületet.

A mélyépítés továbbra is jól teljesít, mert sok közlekedési hálózat és az energetikai infrastruktúra sürgős korszerűsítése zajlik. Ez nem meglepő, mert ezek a beruházások kulcsfontosságúak az új igények és politikai célok teljesítéséhez. A gyenge tavalyi év után az új mélyépítési beruházások jelentősen bővülhetnek a következő kétéves időszakban, szemben a felújítással mely idén várhatóan stabil lesz és fokozatosan lassul majd az előrejelzési időszak végéig – véli a legtöbb szakértő.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
Makro / Külgazdaság 114 milliárdot tömködtek a magyar állam zsebébe, és még így is maradt pénz az asztalon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 12:41
A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.
Makro / Külgazdaság Vihar előtti csend uralkodik csütörtökön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 10:44
Ki tudja, meddig tart.
Makro / Külgazdaság Az egész meddőségi szakma nem érti, miért volt szükség az államosításra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 08:58
A nyilatkozatstop feloldása óta végre megszólalt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, Dr. Kovács Péter, aki azt mondja, azóta sem olvasott vagy kapott magyarázatot arra, miért vásárolták fel a magán lombikklinikákat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG