Magyarországon – a globális és európai folyamatoknak megfelelően – a 2010-es évek második felében alacsonyak voltak a kamatok – kezdi legfrissebb elemzését a GKI. A 10 éves államkötvény-hozamok évről évre mérséklődtek, az évtized végére elérték a 2-2,5 százalékos szintet. A költségvetési külső forrásbevonás bár kedvező áron történt, azonban ez még így is meghaladta a 0 százalék körüli kamattal rendelkező eurózónás országokét.
A 10 éves államkötvényhozamok alakulása a kelet-közép-európai uniós országokban, százalékban
A 2020-as években a kamatszintek megugrása globális problémává vált; a magasabb infláció és a bizonytalan, kockázatokkal terhelt geopolitikai környezet (a kockázati prémium emelkedésén keresztül) a kötvényhozamok emelkedéséhez vezetett. A befektetők csak magasabb kamatok mellett voltak hajlandóak kölcsönadni pénzüket, miközben az államok a megugró hiányszintek finanszírozása miatt nagyobb mértékben szorultak külső forrásbevonásra.
A kamatszintek emelkedése a közép-kelet-európai államokat is érintette, különösen Magyarországot és Romániát: 2026 áprilisáig e két országban voltak a legmagasabbak a 10 éves államkötvényhozamok a régióban (6,5-7,5 százalék).
Az eurózóna régiós országaiban kedvezőbb a helyzet. Itt a monetáris politikát egy nagyobb, mélyebb pénzügyi piaccal rendelkező valutaövezet központi bankja irányítja, ami általában alacsonyabb kamatkörnyezetet jelent. Ezt jól szemlélteti, hogy Bulgáriában 0,8 százalékponttal kisebb a 10 éves államkötvényhozam, mint a gazdaságilag jóval fejlettebb Csehországban. Ennek több oka lehet, melyek közül kiemelkedik, hogy ha egy ország saját, kisebb és sérülékenyebb devizával rendelkezik, a befektetők a bizonytalanabb környezet miatt többlethozamot várnak el.
A korábbi évtizedhez képest magasabb jelenlegi kamatszint Magyarországon különösen jelentős probléma: a költségvetés tavaly mintegy 4000 milliárd forintot költött kamatkiadásra, 2023–2025 között GDP-arányosan a három legnagyobb kamatkiadással rendelkező EU-s ország között voltunk (3,8-4,9 százalék).
A lengyel és a magyar 10 éves államkötvényhozam alakulása, százalékban
A választás után viszont a piac elkezdte árazni a gazdaságpolitikai stabilizáció és az euróbevezetés ígéretét: május közepére a hazai 10 éves hozamok a lengyel szint (5,7-6 száézalék) alá mérséklődtek. Amennyiben hazánk a monetáris unió tagja lesz, akkor a kamatok – és így a költségvetés finanszírozási terhei – várhatóan tovább fognak mérséklődni. 2025-ben a hazai államadósság-állomány után fizetett súlyozott átlagkamat 4,6 százalék volt. Ha a teljes adósságállomány átlagos kamatterhe hosszabb távon 3,9 százalékra (jelenlegi bolgár 10 éves kötvényhozam) mérséklődne, az évente legalább 600 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés kamatterheit.
Az alacsony kamatok az államkasszát más oldalról is támogatják: a kedvezményes, államilag támogatott hitelek (Otthon Start, Demján Sándor Program) finanszírozási költsége jelentősen csökkenne, ha a piaci kamat közelítene az eurózónás 3-4 százalékhoz.
Mindemellett egy javuló kamatkörnyezetben nemcsak az állam kamatkiadásai, hanem a vállalatok és a háztartások hitelköltségei is alacsonyabbak lennének. Előbbi a beruházások élénkülésén, utóbbi a fogyasztás emelkedésén keresztül támogatná a magyar gazdaságot.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
