Több mint másfél év után újra átlépte a 400 forintos határt az euró árfolyama, és ez sokakat felzaklatott. Nem csoda, hiszen egyrészt azokat a nehéz napokat idézi, amikor attól féltünk, meg fogunk fagyni, mert nem fogjuk tudni kifizetni a téli tüzelőt.
Vagy nem fogunk tudni külföldi árukat vásárolni, mert annyira megdrágulnak. Vagy a megtakarításaink teljesen elértéktelenednek, elveszítjük, amiért keményen megdolgoztunk. Az eddigi euróárfolyam-rekord egyébként 2022. október 13-án volt az Investing.com szerint, 433,965 forint, a dollár ugyanekkor 447,71-en tetőzött.
Mikor lesz 500?
Sok olvasónk ezért aztán ideges, és sok mindent kérdeznek mostanában. Talán a legjobban az a kérdés fejezi ki a kételyeket, hogy
mikor lesz 500 forint az euró?
Ne húzzuk az idegeket, a válasz: 2032. október 21-én délután lesz 500 forint az euró. De miért is?
Egy egyszerű gondolatkísérlet
Most október 11-én ugyanis az euró 400,94 forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint, tíz évvel korábban pedig 307,42. Ez 30,78 százalékos áremelkedést jelent, ami éves szinten három százalék lenne, de kamatos kamatot szoktak számolni, így csak évi 2,72 százalék. Vagyis évente átlagosan 2,72 százalékkal gyengült az utóbbi tíz évben a forint.
Ha ugyanezt előrevetítjük a jövőbe, akkor már csak 24,7 százalékkal kell drágulnia az eurónak az 500-ig (500 osztva 400,94-el). Ehhez az utóbbi tíz év gyengülésével számolva 2932 nap kellene, vagyis bő nyolc év. Hangsúlyozzuk, hogy elvileg, ha a forint leértékelődése az utolsó tíz év ütemében folytatódna, de ezt valójában senki sem tudhatja.
A forint márpedig gyengülni szokott
Valamivel eltérő számokat kapunk, ha nem tíz, hanem öt, vagy például húsz évre tekintünk vissza az időben, és a sima vagy kamatos kamat számítási módszerek használatával is lehet játszani. (Más variációkat számoltunk korábban itt – de az összkép ma is hasonló.) Így más-más eredményt kapnánk, de mind egy irányba mutatna: a forint márpedig gyengülni szokott az euróhoz képest. Ezt mutatja a következő hosszú távú ábra is, és a piros trendvonal különösen magáért beszél.
A forint folyamatos gyengülésére az egyik magyarázat, hogy a magyarországi infláció szinte mindig jelentősen meghaladja az eurózóna vezető országainak pénzromlását. Ez ugyan rövid- és középtávon nem jelent semmit – vagyis nem biztos, hogy forintgyengülést okoz –, ám hosszú távon fontos tényező.
Miért járnak sokan külföldre vásárolni?
Ha ugyanis magas infláció mellett változatlan lenne a forint árfolyama, akkor a hazai árak nagyon magasakká válnának más országokéihoz képest. (A forint relatíve felértékelődne, azonos keresztárfolyam mellett is.) Egyre több termék kerülne többe nálunk, mint a környező országokban, és egyre többen járnának át a határokon túlra vásárolni. Ami sem a hazai termelőknek, sem az államkasszának nem jó, de a fogyasztókat is eléggé leterheli a sok utazás.
Sokak szerint ez történt az utóbbi egy-másfél évben Magyarországon, ezért járnak sokan most is külföldre vásárolni. Egyes termékek árai Szlovákiában, Romániában, sőt Ausztriában, Olaszországban és más EU-s országokban is alulmúlják a hazaiakat.
Akkor most túlértékelt a forint?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, a közgazdászok ezt is vizsgálják különböző módszerekkel. De bármit is hoznak ki, a piaci viszonyok mellett az eltérés sokáig fennmaradhat. Vagyis nem biztos, hogy bármely anomália magától egykönnyen megszűnik.
Az iménti példát továbbgondolva, amikor kiszámoltuk, hogy tíz év alatt 30,78 százalékos áremelkedést mutatott az euró – mennyivel nőttek eközben a fogyasztói árak Magyarországon? A havi inflációs adatokból kiszámolva 66,7 százalékkal, vagyis az euródrágulás több mint kétszeresével! (Főleg a 2021-es 7,4, a 2022-es 24,5 és a 2023-as 5,5 százalékos pénzromlás, valamint az itt már erős kamatoskamat-hatás miatt.)
Öt nehéz év után
A Covid-járvány előestéje, 2019 szeptembere óta, öt év alatt is 51,5 százalék volt az árak emelkedése, miközben az euró csak 20,8 százalékkal ment fel (331,87-ről 400,94 forintra).
Ebből erősen úgy tűnik, hogy lehet valami a forint túlértékeltségéről, drágaságáról szóló feltételezésekben. De nem biztos, az is lehet, hogy a kiindulási időpontokon valamiért alulértékelt volt a forint. Így ebből sem következik automatikusan, hogy nagy gyengülés előtt állna a forint – de talán nő az esélye.
Egy előre bejelentett forintgyengülés
Meglepő volt a forint gyengülése, a 400-as szint elérése? Cseppet sem, több elemző is lassabb vagy gyorsabb forintgyengülésre számított a közeljövőben, és már 400 feletti euróárakat emlegettek. Négy ilyen írás az utóbbi hetekből:
- Nemsokára 410 lehet az euró (cikkünk).
- Gyenge szinten ragadt a forint, és két tényező is tovább gyengítheti (cikkünk).
- Lassan lefelé csoroghat innét a forint (cikkünk).
- Az általunk becsült vásárlóerő-paritás szerinti egyensúlyi EURHUF árfolyam nem változott, továbbra is kicsivel 409 forint felett áll – írta a napokban az Erste Befektetési Zrt.
Kinek a kezében van a forint kulcsa?
A helyzet kulcsa alighanem megint a kormányzat kezében van, amely sokkal nagyobb mértékben felelős a forint árfolyamáért, mint azt sokan gondolják. Nem véletlenül van ez így, ugyanis a politikusok előszeretettel hibáztatnak másokat, külső körülményeket, katasztrófákat, politikai feszültségeket, vagy más országok bajait, amikor a dolgok rosszra fordulnak. Az eredményeket meg persze saját maguknak tulajdonítják.
Miután a forint leginkább gyengülni szokott, ezért az árfolyamot leggyakrabban külső tényezőkkel szokták magyarázni, legalábbis a kormánypárt-sajtóban. Holott ebben a magyar gazdaságpolitikának (adóztatás, gazdaságösztönzés, az MNB kamatpolitikája és a létrehozott pénzmennyiség stb.) igen nagy szerepe van.
A forintcsinálók nagy dilemmája
Az MNB egyébként folyamatosan dilemmában van. Ha túlságosan erős a forint, akkor a gazdaság egyes szereplői, az exportorientált vállalkozók kevésbé nyereségesen termelnek. Ami munkahelyeket veszélyeztet és csökkenti a gazdasági növekedést. Ha viszont túl gyenge, akkor magas lesz az infláció, amint azt az utóbbi években is láthattuk. Egy nagyobb forintgyengülés egyenesen inflációs sokkokat okozhat.
Óvatos, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikára van tehát szükség, keskeny ösvényen kell haladni a szélsőségek elkerülése mellett. (Lényegében ez várható a következő hónapokban a jegybanktól az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján.)
Jövőre ismét gyengítik majd a forintot?
Külső vagy belső sokkok, nem várt események ezt az óvatos haladást megzavarhatják, és annak kellemetlen következményei lehetnek. Jöhet nem várt forintgyengülés, esetleg forinterősödés is. Az MNB ellen tud kormányozni egy bizonyos mértékig, de ez sokszor hónapokig eltarthat, a lépések hatása nem azonnali.
Az viszont nem jó jel, hogy tavasszal új jegybankelnököt fognak választani. Sok piaci szereplő attól fél, hogy a kormányzat olyat fog a helyébe ültetni, aki inkább a gazdaságélénkítést támogatja majd, mintsem a forint értékállóságán őrködne (a posztra messze a legesélyesebbnek Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter számít - a szerk.). A kormány ugyanis bejelentette, hogy újra gazdaságélénkítő programokat indítanak, amire várhatóan hatalmas pénzösszegeket szórnak majd el. Ahogy ez korábban is történt, legutóbb a legutóbbi parlamenti választások előtt – amit magas infláció követett.
Csak a bizonytalanságot vehetjük biztosra
Emellett persze nem elhanyagolhatók a külső tényezők sem, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti válság, az amerikai elnökválasztás, esetleges feszültségek Ázsiában, például Kína, Tajvan, Észak-Korea körül, az olaj, a földgáz ára.
A kérdőjelek tehát számosak, nem lehetünk túlságosan meglepődve sem azon, ha 360 forintra csökken egy euró értéke (bár ez most nem látszik túl valószínűnek). De azon sem, ha elszáll mondjuk 420-440-ig, vagy akár még feljebb.
Sávban érdemes gondolkodni
A közgazdászok, brókercégek, bankok elemzői általában szerény forintgyengülést írnak a prognózisaikba. Részben valószínűleg a múltbeli tapasztalatok alapján, mert rendszerint így tévednek a legkevesebbet. A szélsőséges véleményekkel könnyen egyedül maradnának, és ha nagyon nem jön be, alááshatnák a saját hitelességüket.
De ezek inkább középértékek. Ha valaki 410 forintos eurót jósol például 2025 végére, az nem jelenti azt, hogy ne ingadozhatna az év során akár 380 és 440 között is. Ha szerencsénk van, és kicsit nyugisabb év jön, akkor esetleg csak 390 és például 425 lesz a széle. Hasonlóan viselkedett, minden évben szélesebb tartományban mozgott az árfolyam a múltban is, ez a szabad piac velejárója.
A nagy kérdés inkább az, hogy a forintgyengülés + az eurókamat együtt kiteszi-e majd viszonylag a forintkamatokat, ami így is kérdéses. Erről itt írtunk:
Az 500 forint elkerülhetetlen?
Gyurcsik Attila pénzügyi vezető (CFA) véleménye szerint, amit a Concorde Értékpapír Zrt. blogján publikált, a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában. Hosszú távon a politika ugyanakkor nagyon is hatással van rá.
A forint árfolyama tízéves távon külső sokkok nélkül is 500 forint felé emelkedhet az euróval szemben – mondja.
Ami nem is olyan erős jóslat, ha azt nézzük, hogy tíz évvel ezelőtt még 300 forint körül mozgott az árfolyam. De ahhoz, hogy rövid távon is nagyot essen az árfolyam, valamilyen jelentős külső sokk kell. Szerinte van is egy ilyen éppen készülőben, hogy a hatása valójában mekkora lesz, azt még nehéz megjósolni.
A magyar gazdaságpolitikusok tojásai
Ez a sokk pedig a hazai gazdaságpolitika azon hosszú távú döntésén alapul, amely szerint hazánk erőforrásait, főleg a szakképzett és olcsó munkaerőt nagyrészt német autógyárakban és akkumulátorgyárakban foglalkoztatjuk.
Tehát lényegében az összes tojásunkat egy kosárba tettük.
A német autógyártók viszont elkezdtek látványosan kiszorulni az értékesítésük 30-40 százalékát is adó kínai piacról, miközben a túltermeléssel küzdő kínai autógyártók a belpiaci térnyerésükön túl már az európai autópiacra terveznek betörni.
A forint tartós, lassú leértékelődése hosszú távú trendek és gazdaságpolitikai döntések következménye – állítja a szakember is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Irány Washington! 
