Az európai tőzsdék többségén kisebb korrekció van a keddi emelkedés után, a német és a francia index 0,5 százalékkal esik, a brit alig változik. Az amerikai határidős indexek is 1-2 ezrelékes mínuszban állnak szerdán délelőtt.

A héten egy sor Fed-vezető beszél, a következő Adriana Kugler lesz szerdán este. Csütörtökön az USA GDP-adatának közzététele, az ottani munkanélküli kérelmek száma és Jerome Powell Fed-elnök beszéde van napirenden. Pénteken pedig az amerikai PCE (személyes fogyasztási kiadások) inflációs indexe következik.

A BUX index nulla körül billeg, az OTP 0,1 és a Mol 0,4 százalékos esése húzza le. A Richter viszont 0,3, a Telekom 0,4, az Opus 2,1 százalékkal megy fel. A Raiffeisen elemzője 18 700 forintról 21 800 forintra emelte az OTP-re vonatkozó célárát, ezzel az átlagos célár már 21 843 forint.

Megrángatták a forintot, megállíthatatlan az arany

Az MNB meglépte kedden, amire minden elemző számított, 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az euró/forint a döntés nyomán először ingadozott, majd kedd este erősödött a fizetőeszközünk. Szerdán viszont újra gyengülés látszik, az euró 395,0, hetven fillérrel van a kedd esti felett.

A kőolaj a közel-keleti feszültség és a kínai növekedés-ösztönöző lépések nyomán sokat drágult mostanában, szerdán viszont 0,3 százalékkal esik. Az európai földgáz határidős ára közel két százalékkal feljebb van. Megállíthatatlannak tűnik az arany, ma reggel volt már határidőre 2694,75 dollár is, közelít a 2700-as határhoz.

Gyenge szinten ragadt a fizetőeszközünk

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az augusztusi hazai inflációs adat is pozitív meglepetést hozott, és a Fed is a felfokozott várakozásoknak megfelelően lépett az előző héten. A viszonylag kedvező nemzetközi környezetben így meg lehetett lépni az itthoni kamatvágást, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tűnik az óvatos kommunikáció, mivel

a forint euróval szembeni árfolyama az utóbbi időszak kereskedési sávjának gyengébb felében ragadt.

Ez a két dolog gyengítheti a forintot

Az európai előzetes PMI-adatok alapján tovább húzódik a feldolgozóipar vesszőfutása, aminek két fontos következménye lehet a hazai gazdaságra Kiss Péter szerint.

• Az első, hogy az EKB is folytathatja a kamatvágásokat, akár a jelenleg beárazottnál magasabb mértékben, ami kihathat a hazai monetáris politikára is.
• A második, hogy a várnál lassabban javuló külpiaci konjunktúra mellett egyre nehezebben teljesülhetnek a kormány jövő évi növekedési kilátásai, ami növeli egy esetleges fiskális stimulus esélyét.

A tankönyvek alapján mindkét következmény a forint gyengülése irányába hat, ami óvatosságra intheti az MNB-t – jegyezte meg a szakember.

Inflációs meglepetés jöhet?

Az MNB hangvétele nem tolódott el a lazább irányba, a jegybank alelnöke továbbra is az óvatosságot hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint. Marad tehát az óvatosság, a türelem és az adatvezérelt döntéshozatal. A 2025-ös inflációt illetően a jegybank valamivel optimistább, mint az elemző, akinek véleménye szerint

• a lakossági fogyasztás várt további élénkülése,
• a továbbra is erőteljes bérkiáramlás, valamint
• a nem teljesen horgonyozott inflációs várakozások

valamivel magasabb éves átlagos számot hozhatnak 2025-re. Az év hátralévő részében egy, esetleg kettő 25 bázispontos kamatvágást vár.

Hány kamatcsökkentés lesz még idén?

Az Equilor Befektetési Zrt. szerint nem változott a jegybank kommunikációs iránymutatása. A brókercég várakozása szerint idén még egy 25 bázispontos kamatvágás jöhet, így év végére 6,25 százalék lenne az alapkamat.

Mindegyik elemző kiemelte, hogy jelentősen változtak az MNB gazdasági előrejelzései, erről itt írunk:

Csúcsról csúcsra kúsznak a tőzsdék

A DAX egy lépésre van a történelmi rekordjától, az S&P 500 pedig újabb és újabb csúcsokat jelölt ki az elmúlt napokban a K&H Értékpapír szerint. Bár hatalmas lendület nem figyelhető meg az amerikai piacokon, de szépen lassan a Nasdaq 100 is 20 ezer pont fölé kerülhet. Kínában továbbra is optimisták a befektetők, az elmúlt napok emelkedése szerda reggel is folytatódott.

Puskaporos a levegő a Volkswagennél

Megkezdődött a Volkswagen AG (VW) és a szakszervezetek közti tárgyalás a széles körű költségcsökkentésekről, miközben a feszültség évek óta nem volt ilyen nagy – írja az Erste Befektetési Zrt. A tárgyalások középpontjában a VW azon terve áll, hogy Németországban gyárakat zár be.

Az IG Metall szakszervezet megfogadta, hogy harcolni fog ezen tervek ellen, és sztrájkokkal fenyeget, amelyek hetekre megbéníthatják Európa legnagyobb autógyártóját. A szakszervezet vezető tárgyalója kijelentette, hogy nem hajlandók gyárbezárásokról és tömeges elbocsátásról tárgyalni.

Ha a VW ragaszkodik a leépítési terveihez, akkor több tízezer kolléga kényszeríti majd a céget a helyes útra – tette hozzá.

64 ezer dollár felett a bitcoin

A bitcoin szerdára virradóra áttörte a 64 ezer dollárt, amit azzal hoznak összefüggésbe, hogy 50 százalékra emelkedett a várakozások szerint a követő 50 bázispontos Fed-kamatcsökkentés esélye novemberben. (A Polymarket platform fogadásai szerint.) A bitcoin a múlt héten már lendületet kapott, mivel az Egyesült Államoktól Kínáig számos ország lazít a monetáris politikáján, hogy ellensúlyozzák a gazdaságaik lassulását. Ez a következő hónapokban jót tehet a kockázatosabb eszközök árfolyamának – írja a Coindesk.

Ezen kívül

• a Bitcoin ETF-ek 136 millió dolláros tőkebeáramlást könyvelhettek el egy nap alatt,
• az Ethereum ETF-ek pedig 62,5 millió dolláros beáramlást regisztráltak, élen a BlackRock termékével (ETHA), amely 59,3 millió dollárral nőtt. Ez a harmadik legjobb nap az Ethereum ETF-ek életében a júliusi bevezetésük óta.