A világ jelenleg tele van kockázatokkal és bizonytalanságokkal. Irán elleni háború, izraeli háború a palesztinokkal és Irán szövetségeseivel, orosz-ukrán háború, feszültség Kína és Tajvan között, feszültség az USA és Kuba között, néha még az USA és az EU között is. Magasak az olajárak, ami magas inflációval, recesszióval, stagflációval fenyeget.
A fontos nyersanyagokból hiány alakulhat ki, és nagyon nem egyértelmű még a futótűzként terjedő mesterséges intelligencia (AI) hatása sem a gazdaságra és a társadalmakra. Amerre nézünk, szinte csak kockázatokat látunk tehát. Hogyan lehet az, hogy a részvényindexek mégis történelmi csúcs közelében vannak?
Világmegváltó AI?
A nemzetközi sajtó szerint a mesterséges intelligencia körüli lelkesedés továbbra is a részvénypiacok legfontosabb támasza. A technológiai vállalatok történelmi léptékű beruházásokat hajtanak végre, miközben az Alphabet, a Microsoft, a Meta és az Amazon kiugró eredményeket mutatott be ebben a szegmensben, valamint a a felhőalapú szolgáltatásoknál is.
A Nasdaq indexe április végére 25 ezer pont fölé emelkedett, és több mint 15 százalékot ralizott csak áprilisban, ami 2020 óta a legnagyobb havi emelkedés.
Az optimizmus forrása az a várakozás, hogy a mesterséges intelligencia beruházásai olyan profittermelő képességet eredményeznek majd, amely a korábbi félelmekre rá fog cáfolni.
A Microsoft nettó profitja például 60 százalékkal bővült tavaly, az AI-kiadások ellenére is.
Erős a béke reménye
A részvénypiacok ellenálló képességét tehát főleg az erős vállalati fundamentumok magyarázzák. Az amerikai fogyasztás továbbra is erős, a tőzsdei bevezetések (IPO-k) piaca is élénk. Egyes történelmi mintákat is idézni szoktak, amelyek állítólag megnyugtatóak, a koreai és vietnámi háború idején és más konfliktusok esetében a részvények hosszabb távon inkább drágultak, bár rövidebb távon általában jelentős volatilitás (ingadozás) mellett.
Az olajárak az iráni háború nyomán ugyan meredeken emelkedtek márciusban, április közepétől az újraéledő béketárgyalási remények és a Hormuzi-szoros esetleges megnyitásának a híre enyhítette a nyomást. Az enyhülő olajárak csökkentik az inflációs aggodalmakat, ami kedvező hatással van a kötvényhozamokra és a részvényindexekre egyaránt.
Stabil kamatok, növekvő védelmi kiadások
A piacok az utóbbi időben azt árazták be, hogy a konfliktus gyors lezárása vagy részleges deeszkalációja következhet, ami ismét növeli a kockázatvállalási hajlandóságot. Eközben a központi bankok óvatos, türelmes politikát folytatnak – az Európai Központi Bank is tartotta a betéti kamatot, az amerikai Federal Reserve szintén.
A részvénypiacok alapvetően díjazni szokták a stabilitást, bár hosszabb távon inkább kamatcsökkentésre szomjaznak. (Az USA-ban 2026-ban valószínűleg legfeljebb egyetlen kamatcsökkentésre lehet számítani.)
Az indexekben szereplő védelmi ipari – és kapcsolódó nehézipari, elektronikai, biztonságtechnikai és egyéb – cégek árfolyama szintén jól teljesített, mivel a háború árnyékában a kormányok a katonai kiadásokat növelik. Ez részben kompenzálja más szektorok gyengélkedését, és újabb adalékot biztosít a részvényindexek stabilitásához.
Úgy tűnik, a befektetők a geopolitikai kockázatokat inkább átmeneti állapotként, rövid távú zajként kezelik, és az olyan hosszú távú növekedési történetekre fókuszálnak, mint az AI vagy az újrafegyverkezés.
A lendület lendülete
Tényleg túl drágák a piacok, vagy most kezdődik csak a buli? – teszi fel a kérdést Anthony Pompliano professzionális vagyonkezelő podcast hírlevele, amely más amerikai befektetési tárgyú elemzéseket foglal össze.
A tőzsdén a lendület további lendületet szül, ahol nagy a hozam, oda áramlik a tőke, és az új történelmi csúcsok így gyakran még magasabb árakat idéznek elő.
Napjainkban ez főleg a technológiai részvények világában szembetűnő – írja.
A Nasdaq 100 index 17 év óta először négy egymást követő héten át emelkedett, és összesen több mint 18 százalékot ment fel. A múltbeli adatok szerint az ilyen jellegű erős momentum jellemzően jó előjel, egy hónappal később a vizsgált esetek közül hétből hatszor magasabban állt az index, 8,5 százalékos plusszal (medián).
Tépik a chiprészvényeket
A Nasdaq technológiai index egyik motorja a félvezetőipar. A félvezetőrészvények indexe idén 53 százalékos pluszban járt (április végéig), miközben az IGV szoftvercég-ETF közel 19 százalékos mínuszban vesztegelt. A chipek teljesítményben nagyot vertek a szoftverszektorra.
Ám számítások szerint a félvezetőindex komponenseinek 77 százaléka technikailag a túlvett zónában van, ami az elmúlt húsz év második legmagasabb értéke. Rövid távra ilyenkor általában visszafogott teljesítmény várható. A kép azonban jelentősen megváltozik, ha hosszabb távot vizsgálunk, ilyen esetekben a hat hónapos átlagos hozam már 19 százalék körül alakult a múltban. Így a történelmi minták alapján még bőven lehet további potenciál, ha a történelem ismétli önmagát.
A chipek ralija az egész amerikai részvénypiac egészségére is hatással van. Március 30-án az S&P 500 index még hét százalékos mínuszban volt az év elejéhez képest, azután egy négy hetes rali után már három százalékos pluszba került.
Túl drága minden?
Nem véletlen, hogy mindezt látva egyre több befektető teszi fel a kérdést: nem szálltak‑e már el túlságosan az árfolyamok? A Global Market Insights szerint az amerikai részvénypiac „extrém módon drága”, és mintegy fél évtizede nem fordult elő hasonló.
De ha kizárólag a történelmi értékeltségi szintekre figyelünk, szerintük könnyen elsiklunk a teljes kép felett. Az S&P 500 vállalatai eddig negyedéves jelentéseikben túlnyomórészt az elemzői várakozásnál jobb nyereséget produkáltak. A technológiai szektor árazása így ma kedvezőbb, mint a 2025 októberében látott csúcspont idején volt.
Mindezek alapján nehéz határozottan kijelenteni, hogy a részvénypiac egésze túlértékelt lenne.
A lényeg nem az, hogy megjövendöljük a következő visszaesés pontos időpontját, hanem az, hogy olyan ellenálló portfóliót építsünk, amely képes együtt létezni a volatilitással, és hosszú távon gyarapodni tud a technológiai fejlődés és a gazdasági átalakulás hullámain.
Nem a háború, hanem az AI a téma
Háború ide vagy oda, a cégek malmai őrölnek – írta Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője ezzel egybehangzóan. A Meta és a Microsoft is komolyabb létszámleépítést jelentett be az AI által kínált előnyöknek köszönhetően. A Microsoftnál a megtakarítás még nagyobb lesz hosszabb távon, mert nem csak a létszám csökkentéséről van szó, hanem létszámnövelési stoppról is, miközben a cég teljesítménye tovább növekszik.
A háború hatása limitált lehet az USA gazdaságára nézve, mivel ez az ország relatíve önellátó (bár a másodlagos hatások, amivel nem számol a piac, ezt felboríthatják). A fő mozgatóerő azonban az AI által generált hatékonyság-növekedés. Ez meglátszik az S&P500 index becsült profitmarginjaiban is, amelyek tovább emelkedhetnek az előrejelzések szerint, és történelmi csúcsokra juthatnak
Már nem kimondottan olcsó a BUX-index, mégis felülteljesítésre számítunk a hazai részvényektől, mégpedig azért, mert megjelent egy új pozitív faktor, nevezetesen az euróövezeti konvergencia ígérete. Folytatódhat a BUX-index felértékelődése a BÉT-en – írta nemrég az Erste Befektetési Zrt. egy blogbejegyzésben.
Mikor lesz vége a zenének?
Egy pesszimistább összefoglaló szerint a buli folytatódik, a vállalati eredmények jók, ám azok a feltételek, amikre a befektetők számítottak – olcsóbb olaj, csökkenő infláció, jegybanki kamatvágás –, egyelőre egyáltalán nem teljesültek. Az olaj száz dollár körül jár, a Hormuzi-szoros továbbra is blokád alatt áll, és Irán nemrég még elutasította a békefeltételeket. Azóta újra tárgyalnak, lásd:
A jelenlegi emelkedés így nagyon ingatag alapokon nyugszik: csak néhány óriáscég húzza felfelé az indexeket, és a rally nem igazi részvénykeresletből indult, hanem abból, hogy a shortolók kénytelenek voltak bezárni egyes veszteséges pozícióikat. Ilyenkor bármilyen rossz hír hatalmas esést okozhat. A negatív fordulópont várhatóan nem a háborús hírekből fog jönni, hanem a pénzügyi rendszer háttérfolyamataiból.
Az amerikai bankközi pénzpiac (repo market) nyolc éve nem látott feszültséget mutat, a kockázati hitelalapok likviditási gondokkal küzdenek, a nagy Wall Street-i kereskedőházak veszteségeik után visszahúzódnak, és a gépi (algoritmikus) kereskedők mind hasonló pozíciókba zsúfolódtak be. A Federal Reserve, amely normális esetben ilyenkor beavatkozna, most nem tud segíteni, mert a magas olajár és a háborús infláció miatt nem csökkentheti a kamatokat.
A háború kitörése óta először a zene leállhat – vélik.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
