A rövidebb távú árfolyammozgások alapján úgy tűnik, hogy a forintot nagyrészt a földgázárak mozgatták ebben az évben. A hollandiai szállítású, Európában irányadó árupiaci kontraktus árfolyama az idén összesen 132 százalékkal ment fel. Az euró/forint ugyan 5,5 százalékkal még csökkent is, de ha megnézzük a rövidebb távú változásokat, akkor nagyon gyakori az együttmozgás.
Az euró forintban idén márciusban tetőzött, nagyjából ugyanakkor, amikor az Irán elleni amerikai, izraeli támadás hatására az európai földgáz is ez évi első nagyobb csúcsát produkálta. Később, ahogy a földgáz lefelé csorgott, az euró is olcsóbb lett, vagyis a forint is erősödni kezdett. Ezt a már meglévő folyamatot erősítette fel az április 12-i parlamenti választás, amely még nagyobb lendületet adott a hazai fizetőeszköznek.
Nem sokáig volt 350 alatt az euró
Azóta is az látszik a grafikonokon, hogy a rövid távú mélypontok és csúcsok a forint és a földgáz árfolyamában néha, 1-2 nap különbséggel ugyan, de egybeesnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a földgáz mozgatná a forintot. Nyilván lehet ebben szerepe a kőolajnak is, valamint a hazai eseményeknek. Így a sokat emlegetett, a választások után kialakult, a magyar gazdasággal és fejlődéssel kapcsolatos optimizmusnak, az euróbevezetésre vonatkozó várakozásoknak is.
Június elején már volt egy kisebb földgáz-árfolyamcsúcs, és az euró-forint árfolyam is emelkedett átmenetileg, akkor még csak 357 forintig. Június közepe körül érte mélypontját az euró – avagy csúcsát a forint – 349 közelében. Egy-két napra rá helyi mélypontot ért el a földgáz árfolyama is. Innét azután a földgáz nagyon nagyot ugrott. (Erről itt írtunk a napokban.) Jóval kisebb mértékben, de gyengülni kezdett a forint is, és 364 körül helyi csúcsot ért el az euró a múlt hét közepén.
Mi mozgatja a forintot?
Annak ellenére, hogy az MNB múlt keddi ülése az elemzői várakozásoknak megfelelően zajlott (25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentették az alapkamatot), a forint a bejelentésig inkább erősödött, majd utána gyengülést láthattunk.
Ez lehetett véletlen, az éppen akkor bekövetkező világpolitikai események és a földgázár-emelkedés következménye, de lehet, hogy a kamatdöntést követő kommentárok a sajtótájékoztató alatt is közrejátszottak, amelyekre még visszatérünk.
Lényeges forintgyengülést látunk
Érdemi visszagyengülő szakaszban vagyunk, immár 364 forintot kell adni egy euróért, amivel eltűnt a magyar fizetőeszköz teljes április 13. utáni erősödése – mondták el a Concorde Podcast+ műsorban Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája és Jónap Richárd befektetési igazgató.
Április 13-án, a választás utáni hétfőn 375-ről 363-ra erősödött a magyar fizetőeszköz, és az év eleji 12 hónapos swap differencia 15 forintról 9 forintra esett.
Alapvetően semmi látnivaló nincs olyan értelemben, hogy nem a belső fundamentumok határozzák meg a forint árfolyamát, sokkal inkább egy külső sokk. Nyilván az olajárfolyam, amely a 100 dollár környékét nyaldossa, valamint az európai gázárak hatására ment gyengülő pályára a forint.
Költségvetés és spekuláció
Szoros tehát a korreláció a forint és az olajár vagy az iráni fejlemények között. Így az, hogy mennyire lesz tartós a folyamat, szintén nagyban összefügg a konfliktussal.
A belső fundamentumok nem változtak érdemben, de már nagyon sok jó dolgot beárazott a piac. Nem biztos, hogy könnyű lesz a költségvetést rendbetenni, ez egy hosszabb folyamat lehet. Információt erről majd csak nyár végén, ősz elején fogunk kapni, tehát akkor tud majd érdemben hatást gyakorolni az árfolyamra.
Átestünk az 50 napos mozgóátlagon
A carry trade-ből is „egy picit kezdenek kiszeretni” a piacokon. (Ez az a spekuláció, amikor valamilyen alacsony kamatozású devizában felvett hitelből, például japán jenből vagy svájci frankból finanszíroznak egy magasabb kamatozású befektetést, például magyar vagy török államkötvényt.) Megnőtt az árfolyam volatilitása, csökkent a kamatkülönbözet, és „átestünk az 50 napos mozgóátlagon is az euró-forint árfolyamnál”.
Ha külső sokkok nem lennének, akkor valószínűleg stabilan maradna ezen a szinten a forint a jelenlegi kamatpálya mellett – hangzott el a podcastban.
Japán jen és forinterő?
Az alapkezelőknek érdemes egy kis devizát tartaniuk, hogy ha mégis nagyobb lesz a volatilitás a piacon, akkor ezzel tudjanak egy kicsit kockázatot fedezni. De ez nem spekuláció, ez inkább óvatosság – mondták el.
A japán jen 1986 óta nem látott gyenge árfolyamszinten van a dollárral szemben 163-nál. A carry trade miatt nyilván ez összefügg a forinttal is. Lehet itt még látnivaló, jöhet heves mozgás a jennél – tették hozzá.
Tíz százalékkal jobb hely Magyarország
A Fidesz alatt a 400 forintos euró környékén aggódtunk, hogy úristen, de gyenge a forint, most meg már 363-nál csodálkozunk – mondták a Holdblog Hold After Hours podcastjában Balásy Zsolt és Pekár Dávid.
Ennek alapján tíz százalékkal jobb hely lett Magyarország.
Ami miatt a forint most ilyen határozottan gyengült, az szerintük is két fő faktornak köszönhető. Egyrészt a gázár folyamatosan megy fel, rövid idő alatt felugrott 40 százalékot, ami Magyarországnak nagyon rossz. A gáztárolókat fel kellene tölteni a nyáron és ősszel, a tél közeledtével, így nem csillapodik a kereslet. Volt sérülés a közel-keleti földgáz-infrastruktúrában is.
Másrészt a költségvetési hiányt az új kormány viszonylag magasra tervezi.
Negatív spiráltól kell tartanunk?
Ezzel az a probléma, hogy a forintra meg a magyar eszközökre szóló spekuláció egy „crowded trade” lett (túlzsúfolt, sok szereplős spekuláció, ahol a többség egy irányba áll). Ennek következményeként volt egy óriási pozitív momentum, pozitív spirál a magyar eszközökben.
De ezt egy túl nagyra tervezett, nyolc százalékos költségvetési hiánnyal át lehet billenteni negatív spirálba, elkezdhetnek elszivárogni a külföldi kötvényvevők, forintvevők. Gyengülhet a forint, gyengülni kezdhet a kötvények árfolyama is, és megint mehetnek föl a kötvényhozamok, újra sokat kellhet majd fizetni az államadósságra.
Van végre árfolyamcélja az MNB-nek?
Az MNB bejelentette, hogy a 355 és 360 közti euró jó a gazdaságnak. (Eddig gyakorlatilag nem láttunk az MNB-től célárat, mindig tagadták, hogy lenne ilyen.) De ha az eurózónába tartunk, akkor egy idő után már kellene forgatókönyvet adni erre. Ennek óvatos felvezetéséről lehet szó.
Rávezetik „a diákot” arra, hogy szerintük milyen sávba kéne beterelni a forintot.
Ha az MNB elnöke 355-360-ról beszél, akkor nem egykönnyen lesz újra 380 forint, meg 370 se nagyon, de 340 se. Tulajdonképpen verbális intervenciót hajtanak végre.
Ki miért tart eurót?
Az első félév forinterősödése nagyon érzékenyen érintette azokat, akik – a korábbi, árfolyamgyengítő jegybanki politika ellen védekezve – euróban takarítottak meg, emlékeztet a Holdblog cikkében Nagy Attila.
A forint vs. euró kérdésben az az igazán fontos, hogy ki és miért tartja euróban vagy dollárban a befektetésének egy részét.
Sokan – félve egy Magyarországot vagy a forintot érintő negatív hatástól – inkább euróban tartják megtakarításaik jelentős részét. Mondhatni, bevezették maguknak az eurót. Azok, akiknek nem volt más kifejezett stratégiájuk az eurótartásra, mint a biztonságkeresés, a forint elmúlt pár hónapját nézve azt gondolhatják, hogy rossz döntést hoztak.
A legtöbben stratégiát építettek fel arra, milyen legyen a devizaarány, illetve a kötvény-, részvény-, ingatlan- és céges vagyon aránya a portfólióban.
Legyen stratégiád!
Ha nagy változás történik a körülményekben, mint most is, akkor a stratégiát felül lehet vizsgálni. De a hosszútávú stratégia fontosabb, mint a féléves devizamozgások.
„Kicsit sem zavar a forinterő, nem forintban nézem a hozamot, hanem saját devizában. Nem spekulálok, hosszútávú céljaim vannak,” írta a szerző.
Ha előretekintünk, nem biztos, hogy a jövőben is a forint tartása lesz a nyerő. Számos elemző gyengébb forintot vizionál.
Mitől gyengülhetne a forint?
Csökkent az infláció – és az inflációs várakozás is –, ami hatással van a kamatokra. Az alapkamat vágása is indokolt, csökkennek a kötvényhozamok is. Kevésbé lesz érdekes a forint a carry tradereknek, ami magával hozhatja a gyengülését is, hiszen megszűnik a nagy vételi erő a forintpiacról.
És ha a dollár megítélésében változás történik, és erősödik a dollár az euróval szemben, a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint – szinte mindig gyengülnek. Van persze számos forinterősítő tényező is, mint az uniós források megszerzése, ezért nehéz jóslatokba bocsátkozni, hol lesz az árfolyam 2026 év végén – írta Nagy Attila.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A volt jegybank elnök Matolcsy György kérésére kapta meg. 
