Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.

Egy-két évvel ezelőtt a devizaspekulánsok körében nagy divat volt töröl lírát venni euró ellenében, mondván, nagy a líra kamata, és azt meg lehet nyerni. Az árfolyamkockázatra sokan legyintettek, pedig nagy volt a leértékelődés veszélye, és be is következett. De mit is kell tudnunk erről a devizáról?

Évekig tartott a trend, miszerint az euróból menekültek a befektetők, és vettek helyette minden más valutát, ami nyugat-európai: svájci frankot, angol fontot, norvég, svéd és dán koronát. Az érintett jegybankok nem győzték gátolni a folyamatot negatív kamataikkal, de most a brit népszavazás mindent megváltoztatott.

Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.

Egyre többet hallani arról, hogy egyes országok jegybankja negatív kamatokat határoznak meg, állampapírjaik tartásáért is fizetni kell. Ki hajlandó fizetni azért, hogy pénzét kölcsönadhassa? Úgy látszik, akadnak páran, de csak egy szintig. Svájc későn ébredt.

Sokat változott a világ egy hónap alatt. A svájci jegybank finoman szólva jelezte a világnak, hogy az ő pénzneme nem a béke szigete többé. Körülnézett hát a tőke, mit talál helyette, és mintha most tetszene neki a mi fizetőeszközünk is.

Napok óta dicsérnek minket, hogy az utolsó pillanatban elhajoltunk a legrosszabb elől, és forintosítottuk a devizahiteleket, még mielőtt a svájci jegybank megadta magát, és a frank az égbe szállt volna. De vajon nincs-e a kettő közt összefüggés?

A feltörekvő piaci pánik közepette Magyarország kiállt a világ elé, és azt kiáltotta: ide lőjetek! A befektetők pedig vették az üzenetet, és vadásznak ránk. A piac úgy döntött, leteszteli a magyar jegybank új vezetését - mi vár ránk, hogyan mászhatnánk ki ebből a helyzetből?

Ahhoz képest, hogy hónapok óta szó van Matolcsy György jegybankelnöki kinevezéséről, jó nagyot gyengült este a forint egy sajtóhírre. Reggelre visszaerősödött az árfolyam, ennek oka ugyanakkor valószínűleg inkább a jó piaci hangulat, és a jen zuhanása, mint a kormány cáfolata.

Az elmúlt másfél hétben csak úgy záporoztak a Magyarországgal kapcsolatos negatív hírek, mire a befektetők hirtelen el kezdték szeretni a forintot. Kéthetes csúcson a hazai deviza - de miért?

A magánszemélyek és a vállalatok számára is komoly lehetőségek rejlenek az online devizapiaci és a CFD-kereskedelemben. Ahhoz azonban, hogy ezeket ki tudják aknázni, meg kell ismerniük a profitszerzési lehetőségeket, az elérhető termékeket, valamint pontosan ismerniük kell az ezekkel járó kockázatokat, azok felmérésének és kezelésének lehetőségeit.

Alaposan felforgatta a piacok működését a gazdaságpolitika szerepének erősödése, kiszámíthatatlan, melyik pillanatban milyen irányt vesz a hangulat - nem véletlen, hogy beköszöntött az ezerarcú carry trade ideje, ami a magyar állampapírok malmára is hajtja a vizet. Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának vezetője többszáz milliárd forint értékű állampapírt kezel, mégis jól alszik.

A magánszemélyek és a vállalatok számára is komoly lehetőségek rejlenek az online devizapiaci és a CFD-kereskedelemben. Ahhoz azonban, hogy ezeket ki tudják aknázni, meg kell ismerniük a profitszerzési lehetőségeket, az elérhető termékeket, valamint pontosan ismerniük kell az ezekkel járó kockázatokat, azok felmérésének és kezelésének lehetőségeit.

A magánszemélyek és a vállalatok számára is komoly lehetőségek rejlenek az online devizapiaci és a CFD-kereskedelemben. Ahhoz azonban, hogy ezeket ki tudják aknázni, meg kell ismerniük a profitszerzési lehetőségeket, az elérhető termékeket, valamint pontosan ismerniük kell az ezekkel járó kockázatokat, azok felmérésének és kezelésének lehetőségeit.

Egyelőre úgy tűnik, augusztusban még kitart az optimizmus a devizapiacon, a szeptemberre várt konkrét eurómentő intézkedések ígérete elég lendületet biztosít a közös pénznek és a forintnak is. A 276-os szinttel birkózott délelőtt az euró jegyzése, a spanyol és magyar állampapír-aukciók segítettek az áttörésben.

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi okozta a forint erősödését. A mérték nem rendkívüli, két hete már jártunk itt. Az viszont furcsa, hogy közben nincs jó hangulat a piacokon. A háttérben valószínűleg a jen gyengülése és az amerikai lazítással kapcsolatos várakozások állnak.

A spekulatív befektetők körében a múlt héten csütörtökig a long dollár pozíciók kiépítésének jegyében telt az idő – írja elemzésében Ole Hansen, a Saxo Bank stratégája. Szerinte 1999 óta nem volt ilyen pozitív hangulat a dollárral kapcsolatban. A dollárerősödés lehetőségére figyelmeztet blogjában Zsiday Viktor alapkezelő is.

Hiánya volt Japánnak tavaly a külkereskedelmében. Ez azt jelenti, hogy a szigetország többet vásárolt, mint amennyit eladott. Utoljára 1980-ban fordult elő ilyen. A ritka jelenség elsősorban az ázsiai természeti katasztrófáknak, a szökőár okozta atomerőmű-balesetnek és a thaiföldi árvizeknek köszönhető. Az elemzők megosztottak a folytatást illetően. A japán piacokat egyelőre nem rázta meg a hír.

Nagyjából a new york-i tőzsdenyitásig maradt az emelkedő trend a tőzsdéken, miután az EKB a várakozásoknál jóval nagyobb likviditásjavító intézkedést jelentett be. A befektetők ma, rövid mérlegelés után, úgy tűnik, negatívan értékelték az EKB bejelentését. A hangulatot az is rontotta délután, hogy az amerikai használt lakás-eladásokról szóló jelentéseket több évre visszamenően durván visszavágták.