Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Napok óta dicsérnek minket, hogy az utolsó pillanatban elhajoltunk a legrosszabb elől, és forintosítottuk a devizahiteleket, még mielőtt a svájci jegybank megadta magát, és a frank az égbe szállt volna. De vajon nincs-e a kettő közt összefüggés?

Carry trade

Hosszú évek során sok fejfájást okoztak a svájci frank hitelek. A probléma gyökere még a 2008-as válság előttre nyúlik vissza. Akkor volt az időszak, amikor a deviza-, és hitelpiacok teljesen globálissá váltak, és immár vonzónak tűnt alacsonyabb kamatozású devizában hitelt felvenni, és azt magasabb kamatozásúban fialtatni (ún. carry trade). Persze az árfolyamkockázat kezdettől felmerült, de ezzel eleinte nem sokan foglalkoztak.

Nemcsak a befektetők, hanem az egyszerű fogyasztási-, ill. jelzáloghitelt felvenni szándékozó átlagemberek figyelmét is felkeltette ez a lehetőség. Különösen azokban az országokban, ahol magas nominális kamatok voltak, ezért a hazai valutában ijesztőnek tűnt eladósodni. Az adott országok közül a főbbek: Lengyelország, Horvátország, Románia, és persze kis hazánk, ahol sokáig értelmetlenül magas volt a kamatok szintje.

Miért a frank?

Kezdetben két extrém alacsony kamatú deviza volt: a jen és a svájci frank. A jen mindig is mozgékony volt, de a frank stabilnak tűnt, ezért rá esett a választás. Logikusabb lett volna az euró, ami egy fél kontinens valutája, ezért lényegesen stabilabb, de egyrészt kezdetben annak sem volt igazán alacsony a kamata (4 százalék körüli), másrészt erős volt a mohóság. Maradt hát a svájci frank.

Arra illett volna gondolniuk a döntéshozóknak (ha már az egyes hitelfelvevők elsiklottak fölötte), hogy ha egy mégoly gazdag, de mégiscsak 8 millió lakosú ország valutájában adósodik el egy összesen közel 100 millió lakost számláló ország csoport színe-java, akkor azért abból előbb-utóbb baj lesz. Ha máskor nem, a visszafizetéskor, amikor irdatlan összegű frankot kell, hogy megvásároljanak.

És ha ez még nem lett volna elég veszély, 2008-ban, majd még inkább 2011-12-ben jött a világ, majd az euró válsága, és a svájci frank első számú menedékvaluta lett. Meg is indult felfelé az árfolyama, a svájci jegybank megálljt is parancsolt neki eurónként 1,20 svájci franknál.

Mi pedig szenvedtünk jó 5 évet a devizahiteleinkkel, és most fogyott el a kormány türelme, úgy döntött, ahol van, átváltja a hiteleket. Kevéssel utána pedig a svájci jegybank döntött úgy, hogy nem ad több frankot, omoljon össze a piac. Meglepően közel van egymáshoz a két esemény. Lehet, hogy nem véletlenül?

Miattunk?

Nézzük meg, milyen összefüggés lehet a két döntés között. Az egyik az, hogy ha a magyar kormány döntése nyomán egy csapásra átkerült az adósoktól a bankokhoz a svájci frank kockázata, akkor nekik azt azonnal le kellett fedezniük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerre kb. 8 milliárd svájci frank kereslet keletkezett. Miután a svájci frank már rá volt tapadva az 1,20-as szintre, nyilvánvaló volt, hogy ekkora tételt csak a svájci jegybank tudott eladni. Teóriánk szerint akár az is előfordulhatott, hogy a svájci jegybank ekkor mondta azt: na, ebből elég. Most itt volt a magyarok 8 millió frankja, aztán jöhet a többieké egyszerre, se vége-se hossza. Ez akár meggyorsíthatta a döntésüket, hogy feladják az árfolyam védelmét, és elindítják a cunamit.

Egy másik, ehhez hasonló, logikusnak tűnő elmélkedés is szóba jöhet. A magyar állam úgy döntött, hogy most volt elég. Miért most? Talán most gondolták azt, hogy 5 éve küzdünk, a frank meg csak nem gyengül, a kutya fáját, váltsuk át. Lehet, hogy nem csak a magyar döntéshozók fejében fordult meg épp most ugyanez a gondolat, hanem a legkülönfélébb svájci frank hitelesek és shortosok fejében is. Ebben az esetben nem közvetlenül a magyar tétel volt az utolsó csepp a pohárban, hanem csak egy részét képezte a jó kövér cseppnek, amit egészében a magyar kormányhoz hasonlóan gondolkodók hatalmas tömege alkotott. A berezelt SNB kifizette őket, aztán pánikszerűen menekült. Utána az özönvíz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.