Szerdán nagyot fordult a világ: felébredtek a piaci szereplők. Már nem elég, ha a magyar kamatok nulla fölött vannak. Az elmúlt évek G7 jegybanki politikájának köszönhető likviditásbőség és az abból következő alacsony hozamok, kamatok egyszerű világa összetörni látszik.
Hogy jutottunk el ide?
A legtöbb feltörekvő piaci deviza hosszú ideje gyengül, a folyamat idén alaposan felgyorsult. A központi bankok próbálnak ez ellen védekezni, ezért jelentős mennyiségű tartalékot költöttek intervencióra, kevés sikerrel. Mindenki vonakodott a kamatemelés eszközét bevetni, de a piac és a flow-k mostanra ezt is kikövetelték maguknak.
A befektetők és az alapok túl sok pénzt tettek a ezekbe az eszközökbe, a csorda pedig hirtelen nem tud egyszerre kijönni a szűk kapun: emiatt tört ki a pánik több ország deviza- és kamatpiacán, ezért tűnt el hirtelen a likviditás, és ezért írják át drámaian az eszközárakat.
A külső egyensúly szempontjából súlyos deficittel küzdő feltörekvő országok devizája már korábban is gyengülő trendben volt. A magyar forint ebben az időszakban nem gyengült trendszerűen - igaz nem is tudott erősödni. Egyrészt azért nem gyengült a forint, mert az ország nem szenved külső egyensúlyi problémákkal, másrészt a viszonylag magasnak tekintett kamat miatt még inkább carry-devizának tekintett bennünket a világ. (A carry trade, carry pozíció lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában olcsó kölcsönt vesznek fel, és ezt magas kamatozású devizában fektetik be magasabb hozammal – a szerk.)
Önmagában egy deviza gyengülése nem okoz problémát, ha az lassan és a gazdaság szereplőinek elfogadható módon zajlik le. A szakemberek közül sokan vélik úgy, hogy az aktuális monetáris vezetés nem állna útjába egy gyengébb devizának, ha a gyengébb árfolyam egy lassú, mondhatni menedzselt folyamat eredményeként következik be. A probléma most az, hogy a nemzetközi piacokon felgyorsulni látszó menekülés jelentős nyomást gyakorol azokra a devizákra, ahol a kamatot (a piac értékítélete szerint) túlvágta a jegybank.
Kiálltunk, és azt mondtuk: ide lőjetek!
Magyarországot nem is igazán a kedd éjszaka bejelentett török kamatemelés ütötte meg, hanem a szerdai dél-afrikai 50 pontos kamat emelés, illetve az ezzel egy időben Matolcsy úr sajtónyilvánosságot kapott beszéde, melyben méltatta a kamatvágás sikerességét, annak nemzetközi elismertségét, és nem felejtette el megemlíteni a további kamatvágások lehetőségét sem.
A piac szereplői azzal szembesültek: a feltörekvő országok a kialakuló és erősödő piaci eladási hullámban a kamatemelés eszközéhez nyúlnak, miközben van egy ország, aki magát megdicsérve inkább további kamatvágásokról beszél. Ezeknek az eseményeknek is köszönhetően tegnap délutánra a forint lett a leggyengébben teljesítő deviza a régióban. Kiálltunk a világ elé, és azt mondtuk: ide lőjetek. Nem történik más, minthogy vették az üzenetet.
A mai magyar kötvénypiacon az okozza a problémát, hogy a külföldiek pozicionáltsága jelentős. A külföldiek nélkül nem tudjuk eddig sikeres kötvénykibocsátásainkat tovább tartani: ha változik a kockázati étvágyuk, illetve újraárazódnak a kockázatok, akkor ezt adottságként el kell fogadnunk, nem pedig harcolnunk ellene. A kamatemelés előtt nyilván megpróbál beavatkozni a jegybank. Az intervencióhoz tartalék van bőven, ott vannak a piacra még ki nem vezetett EU-pénzek, stb. A kérdés az, hogy mikor és milyen erővel érdemes/szabad ezeket használni. Ráadásul választások előtt vagyunk, ami csak bonyolítja a helyzetet...
Mi jöhet még?
A piac általában teszteli az új jegybanki vezetéseket - a 2013-ban beült új magyar jegybanki vezetés piaci tesztje most érkezett el. Mérlegre került a hitelesség, és a megfelelő időben a megfelelő válaszlépést követelő jegybanki magatartás - nincs helye többé politikusi kijelentéseknek. A piac csütörtök délelőtt már 150 pontos kamatemelést áraz. A piac nem hisz a további kamatvágásokban - igaz, most pánik van. A tegnapi jegybanki üzenet egy korábbi világnak szólt, de nagyon rossz időzítéssel jött a piacra.
Ebben a helyzetben a legokosabb, ha senki sem nyilatkozik, csak akkor, ha konkrét és bejelenthető intézkedések történnek, ami figyelembe veszi a piac megváltozott értékítéletét, és a hitelességet növeli.
Nem arról van szó, hogy ha a pánik nem csendesedik, ügyes manőverezéssel ne úszhatnánk meg ezt a stresszes időszakot, hanem arról, hogy jobb lenne, ha nem mi vezetnénk a mozgást, ne Magyarország legyen az egyik fő célpont. Ha hétfőre nem úsznak el a feltörekvő piacok fölül a viharfelhők - és erre jó esély van -, akkor egy hosszabb nehéz időszak elé néz a forint és a magyar kamatpiac. Gyengülő és volatilis deviza, emelkedő hozamok és pénzpiaci kamatok jöhetnek, minden jegybanki szándék és akarat ellenére.
A részvénypiacok ráadásul eközben - szinte érthetetlen módon - idén még nem is igazán reagáltak érdemben a fenti kockázatokra. (Az eddigi eséseket inkább a szokásos volatilitásba belesimuló, a grafikonokon csak egy fűrészfognak látszó mozgásnak nevezhetjük). Szóval a befektetők teljes részvény longban ülnek. Minden nagy elemző ház és bank a lehető legoptimistább képet rajzolta maga és a befektetők elé. Ha a kötvény- és devizapiacokon bekövetkezett újraárazódás, a G7 jegybankok monetáris szigorítása igazán elkezdi éreztetni hatását a részvény piacokon, az jelentős további gyengülést hozhat a feltörekvő piacok számára. Ez a kockázat még meg sem jelent az emberek és a piaci szereplők gondolkodásában.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
