31 éves trend szakadt meg a japán külkereskedelemben

31 éve először jelentett külkereskedelmi mérleghiányt Japán a tavalyi évről, miután ismertté vált a decemberi adat is. Az év utolsó hónapjában a kereskedelmi mérleg hiánya alaposan felülmúlta a várakozásokat, 205,1 milliárd jen (2,63 milliárd dollár) lett, az elemzői átlagban szereplő 150,5 milliárd jen helyett. A jó hír az volt a beszámolóban, hogy a novemberi hiány mértéke jelentősen csökkent. Novemberben ugyanis még csaknem 685 milliárd jen volt a különbség a kivitel és a behozatal között.

Decemberben az export 8 százalékkal eset 2010 decemberéhez képest, ez meghaladta az elemzői előrejelzéseket, a behozatal közbe 8,1 százalékkal nőtt éves alapon. Az egész éves külkermérleg 2490 milliárd jen volt. Az okokat főleg az országot sújtó márciusi természeti katasztrófában és az erős jenben kell keresni. Az elemzők megosztottak a folytatást illetően, van aki szerint az amerikai gazdaság felívelése ismét pozitívba fordítja a mérleget, de van aki szerint hosszú szenvedésre van ítélve a főleg kivitelre termelő japán gazdaság.

A márciusi atomkatasztrófa miatt le kellett állítani a fukusimai atomerőművet és további erőművekben kellett termelési korlátozásokat bevezetni. Emiatt Japán energia behozatalra szorult. Ez már önmagában is jelentősen megdobta a külkermérleg import oldalát. Egy másik katasztrófa, a thaiföldi áradás miatt pedig a japán multik szenvedtek el jelentős visszaesést, Thaiföld ugyanis jelentős vásárlója a japán termékeknek.

A japán cégek termékei iránt azonban nemcsak a térségben, hanem világszerte csökkent a kereslet, mivel a japán jegybank és a kormány évek óta hasztalan próbálja gyengíteni a devizát. A – főleg az autóeladásokban jelentkező – export visszaesés mögött a folyamatosan erősödő jen áll. A japán devizát ugyanis a carry trade-ek és a biztonságot kereső befektetői magatartás tartották ilyen jó erőben. (A carry trade a hozamkülönbségre játszó „trükkös kereskedés”, amivel a befektető alacsony kamaton vesz fel hitelt és magas kamatozású eszközbe fekteti, a haszon pedig a kettő különbsége.)

A világszerte terjedő válság tavaly továbbra is a befektetők nagy tömegét tartotta a fal mellett, kerülve a kockázatokat. Így sokan inkább nulla, vagy éppen negatív hozam mellett fektették be a pénzüket. Így erősödött drasztikusan a jen, a svájci frank és az év csaknem egészében a dollár is. Yukio Edano japán kereskedelmi miniszter a mai adat megjelenése után azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy hosszú távú kereskedelmi mérleghiányra számít, hacsak nem tesznek valamit.

A MarketWatch által megszólaltatott elemzők megosztottak a jövőt illetően. Van, aki szerint Japán túl van a legrosszabb híreken és az amerikai gazdaság idén magára talál, ez pedig garantálja a vásárlóerőt a szigetország számára. Más viszont nem ennyire optimista és úgy véli, egyelőre nem látszik a jele annak, hogy ez a trend megfordulna. A japán piacok egyébként nem mutattak negatív reakciót a hírre, a Nikkei index emelkedett, a jen pedig gyengült.