Egyetlen hónap alatt közel 40 százalékkal emelkedett az európai, holland típusú földgáz árfolyama az Európai Unió árutőzsdéin, egységenként 43-44 euróról 60 euró környékére. Ez a fejlemény önmagában logikus, hiszen mintegy két héttel ezelőtt kiújult a fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Irán között. Ez pedig érthető módon az energiahordozók árának újbóli emelkedését okozta.
Ám vannak meglepetések is. Az egyik, hogy ez az ugrás jóval meghaladja a kőolaj árának emelkedését. A Brent típus esetében például 13 százalék volt a közeli határidő drágulása ez idő alatt, miközben az amerikai típusú WTI csak 9,9 százalékkal ment feljebb. Egy másik furcsaság, hogy a földgáz árának emelkedése 1-2 héttel korábban kezdődött, minthogy a harcok kiújultak volna.
Energiahordozók árrobbanása
Igazán feltűnő az is, ha egy évre visszamenőleg figyeljük meg az árfolyamot. Ebben az esetben ugyanis az európai földgáz közel 79 százalékkal lőtt ki, miközben az északi-tengeri Brent csak 32, az amerikai WTI 28 százalékkal áll magasabban (július 21-ig). Sőt az amerikai földgáz árutőzsdei ára még csökkenni is tudott, 14 százalékkal.
Sokan már hetek óta készülnek arra, hogy a Hormuzi-szoros tartósabb lezárásával és a háború elhúzódásával makacsul magasabb energiahordozó-árakra kell majd berendezkednünk. De nagy különbségek vannak az egyes nyersanyagok között.
Kemény világ jön a benzinvásárlókra
Ritkábban említik a tőzsdei jelentések például a feldolgozott termékek, mint a dízelolaj vagy a benzin világpiaci árát, amelyek egyes orosz és közel-keleti finomítók lerombolása miatt szintén nyomás alatt vannak. Jellemzően a kőolajét is meghaladó mértékben emelkedtek, bár az európai földgáz áremelkedését nem érik utol. (A Stooq.com lengyel brókercég következő árfolyamtáblázata – valószínűleg módszertani okokból – pár százalékkal eltér a TradingView adataitól.)
Nem csak Trump a hibás
Mi lehet mindennek az oka, és főleg meddig mehet ez így tovább? A csak a múlt héten több mint 18 százalékkal emelkedő földgázár a német Commerzbank elemzői szerint nem csupán
- a Hormuzi-szoros körüli aggodalmaknak,
- az alacsony európai gáztároló-szinteknek és
- az erős ázsiai LNG-keresletnek köszönhető,
- hanem két új kockázati tényezőnek is – írta a német N-Tv.de hírportál.
Ezek közé tartozik az amerikai Freeport LNG-terminál legalább augusztus végéig tartó részleges leállása, ez ugyanis elsősorban Európát látja el, és az USA LNG-exportjának 60-70 százalékáért felelős. Valamint hozzájárulhatott, hogy az Egyesült Államokban hőhullámokat jeleztek előre, amelyek – a légkondicionálás energiaigényén keresztül – várhatóan fellendítik majd a belföldi gázkeresletet, és csökkentik az exportra rendelkezésre álló LNG-mennyiséget.
Ellentétes hatások ütköznek
Az egyik elemzés szerint az ázsiai piac a földgáz iránti kereslet terén az európai piac versenytársa. A két piac közötti árkülönbözet alakulása itt fontos tényező, ha ez nő, az oda vezethet, hogy az Ázsiába szánt LNG-tankereket Európába irányítják át. (Hiszen ekkor az Ázsiában történő LNG-értékesítés nyeresége csökken, az európaié nő.) Ez a földgázkínálat növekedését eredményezheti Európában, és a hollandiai gázár csökkenését okozhatja.
Másrészt viszont a maximális kapacitáshoz viszonyított, a tárolókban őrzött földgáz aránya Németországban, Olaszországban, Hollandiában és az EU-ban összességében is alacsonyabb, mint tavaly volt ugyanebben az időpontban. Bár július elején jelentős mennyiségű gázt tároltak be, ezt az európai hőhullámok apaszthatják, mert a hűtéshez több energiára lehet szükség.
Drágán indul majd a tél
Az elemzők tehát már előre gondolkodnak, és a télre készülnek. Az amerikai-iráni háború miatt, de már a téli ellátási hiánytól való félelmek következtében emelkednek a gázárak a brit The Guardian szerint is. Az Independent Commodity Intelligence Services (ICIS) elemzői úgy vélik, Európa gázellátása „nyomás alá kerülhet” ezen a télen, mivel a háborús konfliktus késlelteti a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának várt bővülését, pont a kritikus nyári betárolási időszakban.
„Egy hideg télkezdet jelentősen növelné az EU 80 százalékos tárolási céljának teljesítéséhez szükséges költségeket” – mondta Andreas Schroeder, az ICIS energiaelemzési részlegének vezetője. Bár szerinte a megfelelő ellátásbiztonság így is elérhető, a gáztárolók november végére még mindig teljesíthetik a kitűzött célt, az ahhoz szükséges költségek meredeken emelkednek, ha a 60 euró/MWh körüli európai gázár marad.
Az európai gáztárolók jelenleg kevesebb mint 54 százalékban vannak feltöltve, szemben a tavalyi év azonos időpontjában mért 64 százalékkal.
Sehol se vagyunk 2022-höz képest
A legújabb összecsapások nyomán a Brent nyersolaj ára is újra átlépte a hordónkénti 90 dolláros határt, a konfliktus kirobbanása, március óta nem látott szintre emelkedett.
Némileg ijesztő egyébként hosszabb távú, például ötéves grafikont nézegetni. Ezen az látszik, hogy a 2022 második felében tapasztalt, főleg az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt bekövetkezett árfolyamcsúcsoktól még igen messze vagyunk. A jelenlegi európai gázár annak mindössze a töredéke, kevesebb mint a negyede.
Vége az olcsó gáz korának?
A nagy képet vizsgálja az USA gázpiacán az Oilprice.com oldal cikke, amely szerint az olcsó amerikai földgáz korszaka hamarosan véget érhet. A Wood Mackenzie előrejelzése szerint a Henry Hub-árak 2035-re 5 dollár/MMBtu (millió brit hőegység) környékére emelkednek, ezzel véget vetve egy tízéves időszaknak, amely során az ár kettő és négy dollár között mozgott.
Az amerikai LNG-export a 2016-os napi 0,5 milliárd köblábról 2025-re napi 15,0 milliárd köblábra szökött fel, és az exportkapacitás 2031-re várhatóan újból megduplázódik. Eközben azonban az AI-adatközpontok új keresleti tényezőként jelentek meg, miközben a legjobb földgázlelőhelyeket már kimerítették, és a termelékenység növekedése lelassult.
A 2025-ig tartó évtizedben az amerikai Henry Hub földgáz-referenciaárak egyébként az amerikai gáztermelés ugrásszerű növekedésének köszönhetően maradtak szűk sávban. A cégek önálló gázmezőkbe is befektettek, és növelték az olajmezőkből származó úgynevezett társult gáztermelést is.
Az AI lett a mumus
A Wood Mackenzie elemzői úgy vélik, hogy az amerikai LNG-export növekedése az AI-adatközpontok energiaigényével párosulva jelentősen megnöveli majd a gázkeresletet. De még az említett 5 dollár/MMBtu-s gázárral is versenyképesek lesznek a nemzetközi piacokon, mivel Európában és Ázsiában az árak jóval magasabbak.
Hogyan lehet földgázba befektetni?
De milyen befektetési eszközökkel lehet az európai gázárak emelkedéséből vagy eséséből profitálni? Ilyen lehet a WisdomTree European Natural Gas ETC (TTFW), amely az ETF-ekhez (tőzsdén kereskedett alapokhoz) hasonló, de jogilag eltérő termék. Az amerikai földgázt követő tőzsdei termékekből úgy tűnik, jóval nagyobb a kínálat. A kisbefektetők számára a határidős piac nehezen járható út, a CFD-k, warrantok (certifikátok) is eléggé veszélyesek (például a frankfurti tőzsdén).
Egy másik lehetőség a földgázzal kapcsolatos részvénytársaságok részvényeit vásárolni (esetleg shortolni, ha esésre játszunk). Kizárólag földgázra koncentráló cégeket azonban nem nagyon lehet találni. Általában olaj és gáz egyaránt szerepel a portfóliójukban vegyesen. Ilyeneket találunk például a STOXX Europe 600 Oil & Gas indexben.
Kis gáz, nagy gáz
De olyan is van, például a magyar Mol, ahol ennél is jóval szélesebb a tevékenységi kör. Beletartozik mondjuk a kiskereskedelem, a hulladékfeldolgozás vagy a megújulóenergia-források kiaknázása is. A földgázüzletágban kisebb-nagyobb mértékben érdekelt, releváns európai vállalatok (a teljesség igénye nélkül):
- Snam (SRG)
- OMV (OMV)
- Equinor (EQNR)
- Eni (ENI)
- TotalEnergies (TTE)
- Shell (SHEL)
- BP (BP)
- Repsol (REP)
- Orlen (PKN)
Lehetnek még kevésbé ismert, kisebb cégek, amelyek valamilyen infrastrukturális szolgáltatást nyújtanak, például csővezetékeket üzemeltetnek, kitermelő berendezéseket gyártanak, vagy például cseppfolyós földgázt szállítanak speciális hajókkal. Ezek árfolyama adott esetben erősen függhet a földgáz piaci párától. Néhány további név tavaszi cikkünkben:
Az amerikai típusú tőzsdei földgáz ma már megtalálható több blokklánc-alapú, decentralizált határidős tőzsde (úgynevezett perp DEX) termékkínálatában is, mint a Hyperliquid, a Lighter vagy a Pacifica.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A szaktárca kiadta az engedélyeket. 
