Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon. Az eurót 18 órakor 365,46 forinton jegyezték, szemben a reggel hét órakor mért 365,25 forinttal. A közös európai fizetőeszköz árfolynaama pközben 364,51 és 366,02 forint között mozgott.
A svájci frank jegyzése 391,65 forintról 393,05 forintra, a dolláré pedig 325,24 forintról 326,56 forintra emelkedett.
A nemzetközi devizapiacon az euró is gyengült a dollárral szemben: árfolyama a reggeli 1,1229 dollárról 1,1192 dollárra csökkent.
Megugrott az állam finanszírozási igénye
A forint kilátásait a költségvetési folyamatok is befolyásolhatják. Az Akcenta CZ friss elemzése szerint ugyanakkor a magyar állampapír-kibocsátás jelentős növekedése önmagában még nem jelent gyengülési nyomást a hazai fizetőeszközre.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a vártnál magasabb költségvetési hiány és a likviditási tartalékok növelése miatt módosította idei finanszírozási tervét.
A központi költségvetés nettó finanszírozási igénye az eredetileg tervezett 5445 milliárd forintról 7110 milliárd forintra nőtt, az éves nettó állampapír-kibocsátás módosított terve pedig 8717 milliárd forintot tesz ki.
A jelentős növekedés ellenére az állampapírok iránti kereslet továbbra is erős. Szeptember végéig az ÁKK már teljesítette a módosított éves nettó kibocsátási terv 94,4 százalékát. A tízéves magyar államkötvények hozama ráadásul az év eleje óta mintegy 170 bázisponttal csökkent, október elején pedig 5,8 százalék körül alakult.
Az Akcenta szerint mindez arra utal, hogy a befektetők a jelenlegi magas finanszírozási szükséglet mellett a magyar költségvetés későbbi konszolidációjának lehetőségét is figyelembe veszik.
A 2027-es költségvetés döntő lehet a forint szempontjából
Az elemzés szerint a következő meghatározó esemény a 2027-es költségvetés bemutatása lehet.
Miután az idei államháztartási hiány várhatóan meghaladja a GDP 7 százalékát, a befektetők elsősorban arra figyelhetnek, hogy a kormány milyen ütemű és mennyire hitelesen alátámasztott hiánycsökkentést tervez.
Az ÁKK vezérigazgatójának korábbi jelzése alapján a GDP 4,5 százaléka alatti, megalapozott 2027-es hiánycél kedvező piaci fogadtatásra találhatna. Az 5 százalék körüli deficit inkább a jelenlegi várakozásokkal lenne összhangban, míg egy ennél lényegesen magasabb hiányterv csalódást okozhatna.
„A következő hetek legfontosabb kérdése, hogy a kormány képes lesz-e a kedvező piaci várakozásokat hiteles költségvetési vállalásokkal alátámasztani” – fogalmazott Eduard Kusala, a devizaszolgáltató magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.
A szakember szerint a kedvező befektetői fogadtatás támogathatja a forintot, míg a várakozásoktól elmaradó költségvetési vállalások fokozhatják az árfolyam ingadozását.
A vállalatok is megérezhetik az árfolyammozgásokat
A forint árfolyamának változása a külkereskedelemben érintett magyar vállalatok számára is jelentős pénzügyi következményekkel járhat. A hazai deviza gyengülése megdrágíthatja az euróban elszámolt importbeszerzéseket, miközben az euróban bevételt szerző exportőrök számára kedvező is lehet. Az Akcenta példája szerint egy 100 ezer eurós beszerzés 360 forintos euróárfolyam mellett 36 millió forintba kerül, 375 forintos árfolyamnál viszont már 37,5 millió forintot kell érte fizetni.
Az elemzőcég szerint ezért a rendszeres devizabevételekkel vagy -kiadásokkal rendelkező vállalatoknak különösen fontos lehet az árfolyamkockázatok kezelése, például határidős devizaügyletekkel. A következő hónapok költségvetési döntései így nemcsak az állampapírpiacra és a forint árfolyamára, hanem a magyar vállalatok pénzügyi tervezésére is hatással lehetnek – írják elemzésükben.
