A SpaceX hatalmas horderejű tőzsdei bevezetése során kiderült, hogy a cégnek vannak hosszabb távú tervei az aszteroida-bányászat területén is. De a vállalat eleve nem csak űrkutatási vállalkozás, nagy súlya van benne a mesterséges intelligenciával és a távközléssel kapcsolatos üzletágaknak is, az aszteroidáktól pedig még messze van.
Évek óta sok szó esik arról, hogy a fontos ásványkincsek egy része szűkös, vagy területi eloszlása egyenetlen, és stratégiai okokból nagy szükség lenne arra, hogy a kitermelőhelyeket bővítsék. Egyes nyersanyagok árfolyamai ezt már tükrözik is, másutt az árrobbanás nagy része még hátra van.
Jégben, vízben, űrben
A fémek és a bányászat 2050-ig tartó megatrendjeiről szóló jelentés szerint a következő negyedszázadban a bányászat egyre inkább az északi szélesség 60. foka fölé, kilométerekkel az óceánfelszín alá, majd pedig végső soron a Föld körüli pályán túlra, az űrbe terjeszkedhet. Ennek oka, hogy a hagyományos földfelszín alatti készletek kimerülőben vannak, az ércminőség romlik, miközben az energiaátmenet és a több ezer milliárd dolláros adatközpont-építési hullám szűk keresztmetszeteket hoz létre a speciális nyersanyagokból. Ilyenek például az indium-foszfid és a szamárium-kobalt, de egészen hétköznapi, mégis nélkülözhetetlen nyersanyagok is, mint például a réz.
A BMI kutatócég tanulmánya szerint a feljövőben levő robotika is újabb szűk keresztmetszeteket fog okozni a fémellátásban a következő évtizedre. Eközben viszont a fizikai mesterséges intelligencia és más autonóm rendszerek már most olcsóbbá teszik a bányászat működését és a kutatást a zord, igen költséges környezetekben.
Segít az AI és a magas ár
Eközben a mesterséges intelligencia és az adatelemzés a nehezen elérhető lelőhelyek feltárásában is segít, sőt egyes példák szerint csökkentheti a kockázatot és javíthatja az engedélyezési esélyeket – írta a Mining.com. Az üzemekben használt AI is segít, a cikk példája szerint a Vale cégnek a brazil Minas Gerais állambeli AI-alapú feldolgozóüzemében 25 százalékos termelékenységnövekedést értek el.
A mostani magasabb nyersanyagárak pedig korábban túl drágának vagy túl kockázatosnak ítélt lelőhelyeket is gazdaságossá tehetnek, az állami támogatási politikák pedig a korábban életképesnek nem tűnő kitermelést is.
Az Északi-sark az első
A három téma közül a sarkvidéki bányászat áll legközelebb ahhoz, hogy a fősodor részévé váljon. A melegedő hőmérséklet és a változó jégviszonyok szezonális hozzáférést nyitnak egyes területekhez, miközben a geopolitika is felértékeli Kanada, az Egyesült Államok, Grönland, Oroszország és Észak-Európa északi részének ásványkincseit.
Grönland például akár 40 olyan nyersanyagot is rejt, amelyek szerepelnek az amerikai és európai uniós kritikusnyersanyag-listákon. (Kína adja a világ ritkaföldfém-kínálatának mintegy 60 százalékát.)
Nehéz a grönlandi bányászok élete
Grönland azt is megmutatja, miért nehéz a sarkvidéki bányászat. A lelőhelyek hiába nagyok és stratégiailag fontosak, hosszú éveket csúszhat a termelés a távolság, az infrastruktúra hiánya, az engedélyezési kockázat, a helyiek ellenállása miatt.
Például a grönlandi Kvanefjeld ritkaföldfém-projektnél az Energy Transition Minerals arról kapott értesítést, hogy Grönland nem kívánja meghosszabbítani a projekt kutatási engedélyét. A döntés az ország 2021-es urántörvényéhez kapcsolódik, amely gyakorlatilag megtiltja az uránkutatást, -feltárást és -kitermelést.
Kanada nagyon készül
A kanadai kormány eközben stratégiai beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy erősítse helyzetét a kritikus ásványkincseknél Északon. Tim Hodgson, Kanada energia- és természeti erőforrásokért felelős minisztere a napokban több mint 55 millió dollárnyi szövetségi támogatást jelentett be két olyan projektre, amelyek célja a sarkvidéki infrastruktúra megerősítése, az export támogatása és rugalmas ásványianyag-ellátási láncok kiépítése.
23 Magyarországnyi területen alig él valaki
Feltételes jóváhagyást kapott a West Kitikmeot Resources Corporation Grays Bay-projektje, amely egy mélyvízi sarkvidéki kikötő megvalósítását tartalmazza, valamint egy 230 kilométer hosszú, egész évben használható utat. Egy ötmillió dolláros befektetést is bejelentettek a Glacies Technologies nevű vállalatba, amely alacsony károsanyag-kibocsátású alternatívát kínál a dízel helyett a bányák fűtésére és szellőztetésére. A projektet a B2Gold cég Nunavutban található aranybányájában fogják tesztelni.
A kanadai Nunavut területén arany, gyémánt, vas, kobalt és ritkaföldfémek találhatók, és a terület ma már nagyobb ellenőrzést gyakorol erőforrásai felett, miután Kanada hivatalosan is átadta a hatáskört. Ugyanakkor Nunavut 2,1 millió négyzetkilométeres (mintegy 23 Magyarországnyi) területén mindössze körülbelül 40 ezer ember él, és az infrastruktúra szinte teljes hiánya miatt a bányászati működési költségek rendkívül magasak.
A karibuk nyomában
Az USA-ban az alaszkai Ambler körzet is feszültségeket mutat. A Trilogy Metals Arctic réz-cink projektje nagy fontosságú lelőhely lenne, de a 340 kilométeres Ambler bekötőút rendkívül vitatott. Az út szövetségi engedélyeit a Biden-kormányzat idején blokkolták, majd Trump alatt visszaállították.
Az ellenzők szerint a nyomvonal érzékeny természetvédelmi területeken haladna át, folyókat és patakokat keresztezne, befolyásolná a karibu-vándorlást, és veszélyeztetné a hagyományos megélhetési formákat.
Fémgumók hevernek az óceánban
A mélytengeri bányászat kevésbé van előrehaladott állapotban, mint a sarkvidéki, de máris konfliktusok övezik. A BMI tanulmánya szerint három fő erőforrás van, a körülbelül 4000-6500 méteres mélységben található polimetallikus gumók, az 1000-3500 méteren fekvő tengeraljzati masszív szulfidok és a 800-3000 méteren előforduló, kobaltban gazdag kérgek.
A polimetallikus gumók (konkreciók vagy érccsomók – többféle fémet rejtő tengeralatti ércgömbök) mangánt, nikkelt, rezet, kobaltot és olyan ritka elemeket tartalmaznak, amelyeket elektromosjármű-akkumulátorokban, elektronikában és napelemekben használnak. Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá a mélytengeri bányászati ipar ösztönzésére, mert a kormányzat gyorsabb hozzáférést akar adni a nikkelhez, rézhez és más kritikus ásványokhoz, az amerikai és nemzetközi vizeken egyaránt. A becslések szerint több mint egymilliárd tonna gumó lehet az amerikai vizek alatt.
A The Metals Company egy amerikai bázisú polimetallikusgumó-feldolgozó központot tervez a texasi Brownsville kikötőjében, évi 12 millió tonnás tervezett kapacitással. Emellett kereskedelmi megállapodást kötött az Allseas vállalattal a világ első kereskedelmi mélytengeri gumókinyerő rendszerének fejlesztésére és üzemeltetésére; a tengeri kitermelés kezdetét 2027 vége körül tervezik.
A mélytengeri szabályozási csatatér
Más szereplők is mozgásba lendültek, a Deep Sea Minerals egy 150 ezer négyzetkilométeres csendes-óceáni polimetallikusgumó-kutatás és kitermelés koncessziójára pályázik. A leggazdagabb nemzetközi tengerfenéki területek azonban nem tartoznak egyetlen állam joghatósága alá sem.
Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerint a mélytenger az emberiség közös öröksége, de az Egyesült Államok nem ratifikálta az UNCLOS-egyezményt. Ez a konfliktus mára a szektor jövőjének központi kérdésévé vált. A környezetvédelmi tiltakozás is nő, mintegy 40 ország támogat valamilyen moratóriumot vagy szüneteltetést ebben az iparágban.
Az űr van a legtávolabb
A Holdon és az aszteroidákon is nikkel-, vas- és platinacsoportbeli fémek előfordulását feltételezik. Az űrben azonban minden kilogramm súly, minden manőver és minden meghibásodott alkatrész rendkívül drága. A kilövési költségek csökkenése segít, de nem old meg mindent.
Ez egészen más üzleti modell, mint műholdakat alacsony Föld körüli pályára állítani – írták.
Egyes űrkutató magáncégek ettől függetlenül kísérleteznek, mint az AstroForge. A NASA az Artemis-program keretében 2032-re egy holdi kísérleti erőforrás-feldolgozó üzem működtetését tervezi. Az első ügyfelek valószínűleg nem fémvásárlók lesznek, hanem olyan űripari szereplők, akik vizet, oxigént vagy üzemanyagot keresnek.
A fémek földre juttatása rendkívül nehezen térül meg. Jelenleg az iridium árának hozzávetőleg 140 ezerszeresére kellene emelkednie ahhoz, hogy egy aszteroidabányászati vállalkozás nullszaldós legyen. De ez nem zárja ki, hogy több évtized alatt gazdaságossá váljon.
A jogi keret itt is hiányos, a nemzetközi Világűrszerződés tiltja a területi igényeket a Holdra és más égitestekre. Az 1979-es Holdmegállapodást azonban egyetlen nagy űrhatalom sem ratifikálta, Kína és Oroszország pedig nem csatlakozott az Egyesült Államok vezette Artemis-egyezményekhez.
Megindult az űrverseny
Tőzsdei szempontból vizsgálva aszteroida-bányászatra szakosodott vállalatot keveset találunk. Érthető, hiszen maga a technológia egyelőre nem alakult ki, a rendszeres kereskedelmi célú űrutazások és az űrbeli tevékenységek, különösen elfogadható költségszinten, egyelőre megoldatlanok. Így többnyire meg kell elégednünk az általános űripari, űrkutatási vállalatokkal.
Ezekből már van szép számmal, sőt, ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett alapok is vannak rájuk. Sok olyan cég is van, amelynek tevékenysége csak részben kapcsolódik az űrkutatáshoz. Termékeinek, szolgáltatásainak csak egy részét állítja elő erre a célra.
Már a tőzsdén vannak
A sarkvidéki bányászattal foglalkozó cégeknél jelentős az átfedés az egyéb bányászati vállalatok között. Hagyományos bányászati vállalatok próbálnak terjeszkedni az Északi-sarkkörön túlra, főleg a ritka földfémek terén, ezért sok ilyen céget a ritkaföldfémrészvény-ETF-ekben találunk meg.
Ami a mélytengeri bányászatot illeti, az annyira speciális, hogy ma még csak maroknyi cég foglalkozik vele, és azok sem feltétlenül tőzsdeiek. Internetes keresések alapján mindenesetre a következő ETF-eket és vállalatokat találtuk a három kategóriában (a teljesség igénye nélkül):
Űrkutatás, aszteroidabányászat:
- Procure Space ETF (UFO)
- ARK Space Exploration & Innovation ETF (ARKX)
- SPDR S&P Kensho Final Frontiers ETF (ROKT)
- Redwire Corporation (RDW) (NYSE)
- Intuitive Machines (LUNR) (Nasdaq)
- Rocket Lab USA (RKLB) (Nasdaq)
- Lockheed Martin (LMT) (NYSE)
- Northrop Grumman (NOC) (NYSE)
Sarkvidéki bányászat:
- VanEck Rare Earth and Strategic Metals ETF (REMX)
- Sprott Critical Materials ETF (SETM)
- Global X Disruptive Materials ETF (DMAT)
- WisdomTree Strategic Metals & Rare Earths Miners UCITS ETF (WSTM
- MP Materials (MP)
- Lynas Rare Earths (LYC)
- Agnico Eagle Mines (AEM)
- B2Gold (BTG)
- Hudbay Minerals (HBM)
Mélytengeri bányászat:
- The Metals Company (NASDAQ: TMC)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
