Egy félig eurós gazdaság tör a közös pénz felé: előnyök, hátrányok és tévhitek a magyar euróról

Magyar Péter miniszterelnök szerint az euróövezethez való csatlakozás stabilitást és számos gazdasági előnyt jelentene Magyarország számára, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hétvégén viszont kódnévnek, a megszorításokhoz való rejtjelnek nevezte az eurót Tusványoson, a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

A politikai nyilatkozatoktól eltávolodva is az látszik, hogy a közös európai pénznemnek egyaránt lehetnek előnyei és hátrányai. Az pedig, hogy melyik oldal kerekedik felül, önmagában nem a közös valután múlik.

„Az euró inkább egy intézményi keret, amely a stabilitást segítheti, de nem oldja meg automatikusan a versenyképességi, termelékenységi vagy költségvetési problémákat” – reagált a Privátbankár megkeresésére Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Vagyis az euró bevezetésével önmagában még nem spórolható meg a jó gazdaságpolitika. A legfontosabb feltétel pedig az időzítés.

„Ha Magyarország egy magas inflációjú, gyenge költségvetési helyzetből menekülve lépne be az euróövezetbe, az euró korlátokat mutatna meg. Ha viszont egy stabilabb, hitelesebb gazdasági környezetben történne a csatlakozás, akkor a közös valuta inkább erősíthetné a magyar gazdaságot. A mérleg nem azért billen az euró javára, mert az euró jobb pénz, hanem azért, mert Magyarország gazdasága már most is nagyon szorosan kötődik az euróövezethez.”

Itt nincs kivételezés 

Az euróövezethez való csatlakozás még sziklaszilárd kormányzati elhatározás mellett is egy többéves folyamat eredménye lehet, aminek alapfeltétele, hogy az adott ország megfeleljen a 4 legfontosabb maastrichti kritériumnak.

• Árstabilitás: az infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb európai uniós tagállam 12 havi átlagát. A Privátbankár Európai Inflációs Körképe szerint jó úton járunk: júniusban Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb a fogyasztói árak emelkedése, de ez a pillanatnyi állapot persze még sokat változhat.
• Költségvetés: a bűvös számok a GDP-arányosan 60 százalékos államadósság és 3 százalékos eredményszemléletű költségvetési hiány. Arról, hogy jelenleg milyen messze vagyunk a feltételek teljesítésétől, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu írt.
• Stabil árfolyam: az euró bevezetése előtt az adott ország devizájának legalább két évet el kell töltenie az Európai Árfolyam-mechanizmus II (ERM II) rendszerében, amiben a nemzeti valuta árfolyama egy meghatározott középárfolyam körüli, szűk sávban mozoghat.
• Alacsony állampapírhozamok: itt állunk talán a legjobban, hiszen a 10 éves magyar államkötvény hozama az április 12-i választások óta a lengyel alá csökkent, bezuhantak a hazai kockázati felárak.

Bár a maastrichti kritériumokat több mint 30 éve, 1992-ben, egy teljesen más világgazdasági környezetben határoztak meg, Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint ezek a feltételek egyáltalán nem „alkuképesek”.

„Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) bizonyos esetekben mérlegeli, hogy egy mutató eltérése átmeneti vagy tartós, illetve fenntartható-e a konvergencia. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ország úgy is csatlakozhat, ha egyértelműen nem teljesíti a feltételeket” – fogalmazott a szakértő.

A két legutóbb csatlakozott tagország, Horvátország (2023. január 1-jén) és Bulgária (2026. január 1-jén) esetében sem látszott olyan precedens, hogy egy ország jelentős hiányosságok mellett politikai alapon kapott volna zöld utat. Sőt, a bolgárok már korábban szerették volna bevezetni az eurót, de az infláció miatt évekig nem kaptak pozitív értékelést.

Magyarország esetében Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint elképzelhető, hogy a 2030-ban véget érő mostani, négyéves kormányzati ciklusban teljesíthetők a maastrichti feltételek. De ez csak egy következetes, több éven át fenntartott gazdaságpolitika és nem egy egyszeri megszorítás mellett érhető el.

„Az euró tényleges bevezetése ugyanakkor valószínűleg ennél is később következhet, mert az ERM II árfolyam-mechanizmusban legalább két évet kell eltölteni jelentősebb feszültség nélkül. És nem elég egyetlen évben teljesíteni a számokat. Ha például a költségvetési hiány egyszer 2,9 százalék, majd a következő évben ismét 5 százalék, az nem tekinthető tartós konvergenciának.”

Az euró legnagyobb előnyei

Természetesen az euró bevezetése is jóval árnyaltabb annál, mint hogy önmagában egyértelműen pozitív vagy negatív eseményként tekintsünk rá. A vitathatatlan gazdasági előnyei mellett ugyanis a gazdaságpolitikai mozgástér (amivel persze szintén lehet jól és rosszul is sáfárkodni) szűkülésével is jár.

„Magyarország esetében a legfontosabb érv az euró mellett az árfolyamkockázat megszűnése”

– emelte ki az egyik pozitívumot Szigethy-Ambrus Nikoletta. A magyar gazdaság rendkívül nyitott, az exportunk 70-75 százalékát az Európai Unió országaival bonyolítjuk. Sok cég esetében euróban történik az elszámolás, „a forint árfolyamának jelentős ingadozása ilyenkor nem előny, hanem többletkockázat.”

A szakértő szerint a magyar gazdaság már ma is sok tekintetben „félig eurós” gazdaság: „Az export döntően euróban történik, a nagyipari beruházásokat így számítják, a vállalati szektor euróban áraz. Az EU-s támogatások így érkeznek, valamint lakossági szinten is magas az euróhasználat, akár a megtakarítások területén.”

Emellett Szigethy-Ambrus Nikoletta számos egyéb érvet sorolt fel az euró mellett:

• Tranzakciós költségek csökkenése. A devizaváltási díjak, az árfolyamveszteségek és számos banki költség az euró bevezetésével megszűnne. A lakosság számára egyszerűbbé válhat a külföldi utazás, az internetes vásárlás, valamint az euróban történő megtakarítás is.
• Kedvezőbb finanszírozás. Ha a piac stabilnak ítéli meg az országot, csökkenhetnek az állam hitelköltségei (az állam alacsonyabb kamatok mellett bocsáthat ki kötvényeket), vagyis olcsóbbá válik az államadósság finanszírozása. Emellett a vállalati hitelek kamatszintje is mérséklődhet, ami szintén visszahat az állam kamatkiadásaira, hiszen kevesebb támogatott konstrukcióra lehet szükség. Miközben a beruházási aktivitás is emelkedhet.
• Több külföldi befektetés. Az eurót használó országok a befektetők számára vonzóbbak, mert nincs árfolyamkockázat, egyszerűbb a pénzügyi tervezés és könnyebb a költségek összehasonlítása. Mindez növelheti az országban áramló külföldi működőtőke (FDI) volumenét is, ami az elmúlt években egyre inkább eltolódott a távol-keleti beruházók irányába.
• Árstabilitás. A közös európai fizetőeszköz hosszabb távon hozzájárulhat a kiszámíthatóbb árakhoz, az alacsonyabb inflációhoz.  

És a legnagyobb hátrányok

Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint az euró bevezetésével kapcsolatos legfontosabb ellenérv az önálló monetáris politika elvesztése lenne. Vagyis, hogy az euróövezethez való csatlakozás után már nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem az Európai Központi Bank határozná meg Magyarország alapkamatát, szabályozná a pénzkínálatot és befolyásolhatná az árfolyamot.

Mivel az EKB jelenleg egy 21 tagországból álló közös valutaunió felett őrködik, elképzelhető, hogy egy gazdasági sokk esetén meghozott monetáris politikai döntés nem feltétlenül illeszkedne a magyar gazdaság igényeihez (vagy legalábbis felmerül a dilemma, hogy nem ugyanaz az eszköz tud hatékonyan segíteni egy nyugat-európai magországnak, mint egy kelet- és közép-európai országnak).

De a kép árnyaltabb, hiszen „egy kisebb, nyitott gazdaság esetében a monetáris politika mozgástere eleve korlátozott, mert a nemzetközi pénzpiacok és az EKB kamatpolitikája így is erősen befolyásolja a hazai feltételeket.” Emellett recesszió idején (ahogy arra a 2020-as koronavírus-járvány is példát mutatott) az euróövezeti tagállamok ugyanúgy vállalhatnak jelentős költségvetési hiányt, csökkenthetnek adókat, indíthatnak beruházásokat és munkahelyvédelmi programokat.  

„A különbség inkább az, hogy utána vissza kellett térniük egy fenntartható pályára. A közös valuta sikere végső soron legalább annyira függ a nemzeti gazdaságpolitikától, mint magától az EKB-tól” – tette hozzá az Oeconomus elemzője.

Az önálló monetáris politika elveszítése mellet Szigethy-Ambrus Nikoletta megemlített még néhány szempontot az ellenérvek oldalán:

• Eltűnne a saját árfolyam. Bizonyos helyzetekben az árfolyampolitika segítséget tud nyújtani az export versenyképességének javításához, továbbá részben képes tompítani a külső sokkokat.  
• Nagyobb alkalmazkodási kényszer. Saját valuta nélkül a gazdaság más módon kénytelen alkalmazkodni. Ez lehet a bérek változása, a termelékenység javítása, a munkaerő mobilitása vagy a költségvetési politika. Mindez sokszor lassabb és társadalmilag nehezebb folyamatot eredményez.
• Egyszeri átállási költségek. Az euró bevezetéséhez szükséges átállás jelentős beruházásokat, nagyobb egyszeri költségeket igényel. Többek között az euróbankjegyek és érmék előállítását, a bankrendszerek átállítását, az ATM-ek módosítását, a pénztárgépek frissítését, a szerződések és könyvelési módszerek módosítását, illetve a lakossági tájékoztató kampányok elindítását. Az eddigi tapasztalatok szerint a készpénzes kettős forgalom (tehát amíg az euró mellett a korábbi nemzeti valuta is forgalomban volt) általában csak 2–8 hétig tartott.

Az euró és a többletinfláció – kell-e félnünk? 

Az euró bevezetésekor megfigyelhető egy olyan jelenség, hogy a lakosság a korábbihoz képest hirtelen magasabb inflációt érzékel. Azonban az egy félreértés, hogy a közös pénznem jelentős áremelkedést okozna.

„Fontos tisztázni, hogy az euró önmagában általában nem okoz jelentős inflációt. A hivatalos statisztikák szerint a korábbi csatlakozó országokban az egyszeri árszintemelkedés jellemzően 0,1–0,3 százalékpont körül volt. Ugyanakkor sok fogyasztó ennél jóval nagyobbnak érezte az áremelkedést, mert főként a gyakran vásárolt termékeknél és szolgáltatásoknál (kávé, péksütemény, fodrász, vendéglátás) jelentkeztek felfelé kerekítések. Az EKB ezt az 'észlelt infláció' és a 'mért infláció' közötti különbségként is elemzi”

– magyarázta Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Az érzékelt inflációs növekmény elkerülése érdekében nem is az a legfontosabb szempont, hogy az ERM II rendszerben milyen árfolyamon rögzítik az adott ország devizáját (erről egyébként végsősoron az EU Tanácsa dönt, miután az EKB, a Bizottság és az érintett ország már megállapodott róla).

„Magyarország esetében a legfontosabb, hogy az euró bevezetése egy már stabil, 2–3 százalék körüli inflációs környezetben történjen, legalább 6–12 hónapos kötelező kettős árfeltüntetéssel, szigorú fogyasztóvédelmi ellenőrzéssel és széles körű lakossági tájékoztatással. Ha ezek teljesülnek, akkor a korábbi euróbevezetések tapasztalatai alapján az átállás egyszeri inflációs hatása várhatóan néhány tized százalékpontban marad, nem pedig több százalékos árrobbanásban (a teljes fogyasztói kosárra vetítve)” – fogalmazott az Oeconomus elemzője.

Régiós példák: van belőlük mindenféle

Az euróövezetnek jelenleg 21 tagállama van. Kezdetben, 1999-ben 11 ország csatlakozott a valutaunióhoz: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország. Az első közép- és kelet-európai belépő Szlovénia volt 2007-ben, majd Szlovákia, a balti államok, legutóbb pedig Horvátország és Bulgária következett a sorban.

Szigethy-Ambrus Nikoletta az euró technikai bevezetése és a későbbi gazdasági felzárkózás szempontjából is Szlovéniát és Észtországot emelte ki a legnagyobb sikertörténetek közül. A kevésbé sikeres országok sorában pedig Görögország mellett Szlovákiát érdemes megemlíteni. A szlovák euró esete kifejezetten tanulságos példa lehet Magyarország számára is.

„Csökkent az árfolyamkockázat, egyszerűbbé vált a kereskedelem, nőtt a befektetői bizalom, mérséklődtek a finanszírozási költségek, gyorsabban integrálódtak az európai értékláncok. Ugyanakkor az euró önmagában nem tudta javítani a térség termelékenységét, nem helyettesítette az oktatási reformokat, nem hozott új versenyképességi reformokat és fegyelmezettebb költségvetést sem. Amely ország ezekben gyenge volt, az az euróval sem lett automatikusan sikeres” – zárta gondolatait az elemző.