„Még mindig várja az ember, hogy kormányváltás vagy rendszerváltás történt április 12-én”

Nem az volt a kérdés, hogy az április 12-én leváltott, az Orbán-kormányok alatt működő gazdasági és politikai rezsim megbukik majd, hanem az, hogy ez mikor és hogyan megy végbe – ezzel a gondolattal kezdte a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetését Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, az MKT alelnöke. Nem mellesleg a Klasszis Média állandó szerzője, a Privátbankáron megjelent írásait, elemzéseit ide kattintva olvashatják el.

A panelbeszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tisztségét 1991 és 1994 között betöltő Bod Péter Ákos márciusban megjelent, „Rendszerek jönnek. Elmúlnak?” című könyve szolgáltatta.

„Amikor az adott rendszer eléri a teljesítőképességének határát, onnan már csak lefelé fog menni, idő kérdése, hogy meddig. A kommunizmusnak sem volt jól láthatóan semmilyen kifutása Magyarországon, de hogy a rendszer még 20, 30, vagy 40 évig fog tartani, azt benne élve nem lehetett megmondani” – fogalmazta meg a szerző.

Kormányváltás vagy rendszerváltás?

Az Orbán-kormányok idején az állam „irdatlan módon” nyúlt bele a piaci körülményekbe, az árazástól kezdve a kamatokon át az iparági szabályozásokig és a versenyjogig. Bod Péter Ákos szerint a Tisza-kormány alatt fontos kérdés lesz, hogy mennyire köszönnek majd vissza a régi reflexek. Ezzel kapcsolatban az MNB korábbi elnökének vegyes érzései vannak.

Egyelőre Magyarország és az Európai Unió viszonyában láthatunk egyértelmű pozitív változást, egy cezúrát. Remélhetőleg ez a fordulat nemcsak érdekalapon (tehát a korábban zárolás alatt lévő európai uniós források hazahozatala céljából), hanem értékalapon is megtörténik majd.

„Ami a piaci versenyt illeti, ott még nem hiszem, hogy megszületett volna a döntés, vannak személyesen sürgető és biztató javaslataim a kormány felé. Ha ebben is tisztábban látunk majd, arra könnyebb lesz ráépíteni egy költségvetési és egy monetáris politikát”

– mondta Bod Péter Ákos.

Erre a gondolatra csatlakozott rá Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója is, akit július elején újabb 3 évre választottak a Magyar Bankszövetség elnökévé. Az eseményen Kármán András pénzügyminiszter és Varga Mihály, az MNB elnöke is részt vett, amiről a jegybank vezetőjét az MNB július 21-i kamatdöntő ülése után laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor kérdezte.

„Várjuk annak a részleteit, hogy az új kormány alatt milyen mértékben áll vissza a piacgazdaság és milyen mértékben marad meg az állami beavatkozás. Jobban érdekelnének a részletek, mint a nagy bemondások” – fogalmazott Jelasity Radován, aki szerint az elmúlt években eltorzult a piacgazdaságról alkotott képünk.

„Még mindig várja az ember, hogy április 12-én kormányváltás vagy rendszerváltás történt”

– tette hozzá a bankvezér, aki nemrég a Klasszis Klub Live jubileumi, 100. adásának vendége volt. A műsort itt nézhetik vissza:

Majd egy saját történetet is felidézett, amikor az Orbán-kormány egyik minisztere azt mondta neki, hogy Magyarországon lejt a pálya (a magyar, kormányközeli cégek irányába – a szerk.), de Ausztriában az osztrák, Németországban pedig a német cégek irányába torzít a verseny. „Tényleg? Ezt eddig nem vettem észre. Magyarországon viszont mindenki elfogadta a helyzetet. Már várom, hogy a versenyt illetően mindenkinek ugyanolyan legyen a pálya” – mondta Jelasity Radován.

Önmagában nem az euróbevezetés a cél

A magyar cégek versenyképességének igazi fokmérője majd az euró bevezetése lesz, amikor már nem lehet a forint leértékelődésén pénzt keresni. Jelasity Radován szerint az eurózónához való csatlakozásunk sorsdöntő lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából, ugyanakkor az elmúlt évtizedek reflexeit nem lesz egyszerű levetkőzni. Ezért minél előbb el kellene rá kezdeni a felkészülést.

„Szerintem annál nagyobb reklám nem kellett az eurónak, mint a 2022-2023-ban megtapasztalt infláció (a csúcson, 2023 januárjában 25,7 százalékos éves fogyasztóiár-indexet mért a KSH – a szerk.)”

– folytatta. Az MNB-nek akkor 18 százalékra kellett felhúznia az effektív alapkamatot, ami jól rámutatott a jegybank hitelességére és arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika nem úgy bánik a saját devizájával, mint a zlotyt használó lengyelek és a koronával fizető csehek.

„Nem szabad, hogy önmagában az euró bevezetése legyen a cél. Akkor lehet megfontolni az euróövezethez való csatlakozást, ha már tényleg a megfelelő szinten áll hozzá a magyar gazdaság teljesítménye. Nem vagyok biztos benne, hogy ez négy éven belül így lesz” – vette át a szót Sass Magdolna, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója. 

Negatív példaként a szlovák euróbevezetést hozta fel (ez 2009. január 1-jén történt meg – a szerk.), ami „nem biztos, hogy jól sült el”. Sass Magdolna szerint a szlovákok úgy álltak neki az eurózónához való csatlakozásnak, hogy „utána már minden rendben lesz, nem lesz szükség semmilyen gazdaságpolitikai reformra”. Ennél idehaza jóval megfontoltabb gazdaságpolitikát kell folytatni és az euróra nem feltétlenül célként, hanem eszközként kell tekinteni.

„Valójában az euró bevezetését már nem lehet elkapkodni. A szlovák eset nagyon régen történt, a magyar gazdaság mára erősen euroizálódott (vagyis bevezetés nélkül is egyre nagyobb szerepet kap az euró a mindennapi gondolkodásban, a befektetésekben, az exportáló vállalatok üzletmenetében – a szerk.), ami a cégekre és a lakosságra is igaz” – reagált a felvetésre Bod Péter Ákos. Aki szerint reálisan teljesíthetők az euróbevezetéshez szükséges feltételek 2030-ra.

A közös európai fizetőeszközt pedig öt év múlva, 2031-ben, vagy öt és fél év múlva, 2032 januárjában vezethetik be Magyarországon. Ami viszont biztos, hogyha a kormány bejelenti a magyar euró pontos menetrendjét és lépcsőfokait, akkor azt a tervet már végig kell vinni.

Hogyan lehetne ismét piacgazdaság Magyarországból?

Ami a piacgazdasághoz való visszatérést illeti, Sass Magdolna szkeptikusabb hangot ütött meg. Szerinte elképzelhető, hogy a Tisza-kormány által bejelentett és az alaptörvény 17. módosításával felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal még nagyobb állami szerepvállalást eredményezhet majd (ami régiós és európai uniós szinten már most is kiemelkedő Magyarországon).

Emellett a globális trendek sem a piacgazdaságnak kedveznek. „Mindenhol előretör az iparpolitika, akár csak a nagy szereplők által okozott negatív hatások tompítása céljából. Ez ismét az állam szerepének a növelését vetíti előre”

– tette hozzá Sass Magdolna.

A panelbeszélgetésen többször is elhangzott, hogy alapvető szemléletváltásra lenne szükség a magyarországi piacgazdaság feltámasztásához. „Ehhez sokáig kiszámíthatóan működő intézmények kellenek. Ha egy cég bajba kerül, akkor ne az legyen az első, hogy a kormányhoz fordul, hogy mentse meg. Ha pedig sikeres, akkor ne kelljen attól tartania, hogy egy újabb adót kap a nyakába” – mondta Bod Péter Ákos.

Ezzel kapcsolatban Jelasity Radován megjegyezte, hogy az Orbán-kormányok alatt ötször is átírták a bankokra vonatkozó extraprofitadó-szabályozást. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint el kellene érni, hogy egy cég ne is merjen kérni extraelőnyöket a kormányzattól a versenytársaival szemben.

„Pontosan meg tudom mondani, hogy az elmúlt években a kormány által hozott rendeletek melyik banknak mennyi pénzt jelentettek. Valahogy Magyarországon elfogadtuk, hogy most egy kicsit az én cégem járt jobban, fél éve pedig a másik. Ennek véget kellene vetni”

– fogalmazott.

A cégeknél maradva, Bod Péter Ákos szerint azért sem lehet még jól látni, hogy mi történhet hosszabb távon „a NER-nek nevezett struktúrával”, mert nem dőlt el, hogy az Orbán-rendszer alatt egy, a közbeszerzéseken állandóan győztes, kormányközeli vállalat zombisodik, szétesik, vagy felvásárolják majd. „Nincsenek előre megírva ezek a válaszok, hiszen nagyon sok mindentől, például emberi tényezőtől, a menedzsment döntéseitől függenek” – fogalmazott a jegybank korábbi elnöke.

Persze a kormányzat döntéseit sem lehet kivenni a képletből. „Ha egy kormányzat következetes és nem ront a helyzeten, akkor a kapitalizmus, a piacgazdaság kiszorítja az alkalmatlanokat. Ezzel nem idealizáljuk a folyamatot, de mégiscsak megvalósul egy szelekció. Ami viszont ellehetetlenül, ha a kormány eleve kiemel szektorokat, vállalatokat ezáltal megdöntve a pályát” – tette hozzá Bod Péter Ákos.

Nagy pofonokat kaptak a cégek, a kérdés, hogyan reagálnak rájuk

„Magyarország most esélyt nyert az európai uniós pénzeknek, a kétharmados felhatalmazásnak köszönhetően. Ez viszont nem garanciát jelent” – reagált Jelasity Radován arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság által feloldott 10 milliárd eurónyi forrás (ami valójában 16 milliárd euró, hiszen augusztus végéig kell kiírni a projekteket a helyreállítási alapból járó 10 milliárd euró felhasználására, emellett a kohéziós alapból befolyó 6 milliárd euróval is számolhat a költségvetés – a szerk.) mit jelenthet a magyar gazdaság számára.

A beszélgetés moderátora, Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója, az MKT Európai Uniós Szakosztályának elnöke azt vetette fel, hogy egyfajta csodavárás indult el a cégek körében az uniós pénzek beáramlásával kapcsolatban. Ami ellen valamit tenni kell.

„Most nincs idő arra, hogy a cégek újabb támogatott hitelekre várjanak. Valahogy azt kellene elérni, hogy a vállalatok felejtsék el az elmúlt 16 évet, ami alatt rászoktak arra, hogy majd egyszer én is támogatáshoz juthatok, engem is megsegít a kormány. Nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol az állam a különböző programokon keresztül ennyire beavatkozott volna a gazdaságba”

– reagált Jelasity Radován.

„Az elmúlt három év rendkívül furcsa volt. Nem volt gazdasági növekedés, miközben a beruházási volumen csökkent, de a háztartások fogyasztása száguldott. Ilyen országot nem nagyon lehet látni, ez egy fenntarthatatlan állapot” – vette át a szót Bod Péter Ákos.

A közgazdász, egyetemi tanár szerint a magyarországi exportcégek az elmúlt időszakban három nagy pofont is kaptak: jelentősen emelkedtek a bérköltségeik, kifutnak a kedvezményes hitelek (a Széchenyi Kártya likviditási célú hiteleinek 3 százalékos kamatplafonját már eltörölte a Tisza-kormány – a szerk.) és jelentősen erősödött a forint. „Az a kérdés, hogy ezek felébresztő vagy elkábító pofonok lesznek a cégek számára” – mutatott rá.

Bod Péter Ákos hozzátette: a Corvinus Egyetemen végzett konjunktúrakutatásaik azt mutatják, hogy a fogyasztói bizalom után a vállalkozói bizalom is elindult felfelé, ami arra utalhat, hogy a vállalkozások nem fognak várni tovább a kedvezményes hitelekre.

„A munkacsoportommal együtt nagyon optimisták lettünk és egy 2 százalékos növekedési pályát látunk a magyar gazdaság előtt (az idei évre vonatkozóan az MNB 2, a Pénzügyminisztérium 1,6-2 százalék közötti GDP-bővüléssel számol – a szerk.). Ami nem rossz egy olyan országtól, ahol csökken a népesség és a tőkeállomány is elöregedett” – fogalmazott a volt jegybankelnök.

Egy óra alatt Budapestről Bécsbe?

Sass Magdolna azt emelte ki, hogy szükség lenne kormányokon átívelő célokra az európai uniós források felhasználását illetően. Pozitív példaként Lengyelországot említette, amely a 2023-as kormányváltástól függetlenül (akkor Donald Tusk váltotta a kormányfői pozícióban Mateusz Morawieckit) rengeteg pénzt költött a vasút fejlesztésére. A végeredmény? Egy jól működő, modern hálózat, amit azóta is folyamatosan fejlesztenek.

Reményt adhat, hogy a vasúti közlekedésre az Európai Bizottság által elfogadott helyreállítási tervünk alapján a magyar kormány is több ezer milliárd forintot költhet el. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a tervekről szólva elmondta, hogy a cél, hogy felvegyék az osztrák tempót a vasúti fejlesztésekben – erről laptásunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor számolt be.

„Az álmom, hogy Budapestről Bécsbe egyszer egy óra alatt el tudjak jutni vonattal” – csatlakozott rá a témára Jelasity Radován. Majd megerősítette azt a gondolatot, amit Sass Magdolna vetett fel, miszerint meg kellene találni azokat a magas hozzáadott értékű magyar iparágakat és cégeket, amelyek külföldön is sikeresek lehetnek és egyfajta magyar multiként funkcionálhatnak.

„Az nem jó, ha egy rossz struktúrára öntöm rá a pénzt” – fogalmazott a Magyar Bankszövetség elnöke. A mostani kormány is rengeteg ilyen öröklött struktúrával néz szembe („ahol van rossz, rosszabb és legrosszabb opció, például a Paks II- beruházás vagy az autóálya-koncesszió kapcsán”), amiket Jelasity Radován szerint időbe telik megváltoztatni és ez akár fájdalmas folyamat is lehet.

Több szakma, kevesebb politika

A beszélgetés végén a panel résztvevői egyetértettek abban, hogy jó lenne, ha a gazdasági diskurzusok egy része a politika világából ismét visszakerülne a szakmai szférába. „Van olyan ember, aki elhiszi, hogy az árrésstop miatt alacsony az infláció Magyarországon? Bécsben ugyanazt a terméket adott esetben 35-40 százalékkal olcsóbban lehet megvásárolni a boltokban” – fűzte hozzá Jelasity Radován.

Bod Péter Ákos szerint Magyarország még épphogy nem maradt ki a következő évek európai gazdasági trendjeiből. Akár a védelmi ipar erősítése, akár Ukrajna jövőbeli újjáépítése a hazai cégek számára is nagy lehetőségeket tartogathat. „2026 egy kulcsév, egy tesztje lehet a magyar politikának” – fogalmazott a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.