Hann beszédében arra a pszichológiai teherre is rávilágított, amellyel a kutatóknak egy ellenséges politikai környezetben szembe kell nézniük. Kifejtette, hogy a politikai támadások nem csupán a nyilvánosság előtt próbálják megkérdőjelezni a kutatók hitelességét – például amikor a miniszterelnök „a legjobb humoristának” nevezte őt, miután a Medián pontosan mérte a Tisza Párt 20 pontos előnyét –, hanem egyfajta rejtett belső nyomást is teremtenek. Még a tapasztalt kutatók is elkezdhetnek kételkedni a saját, pontos mérési eredményeikben: „Vajon rosszul mértünk?”, amikor rendszerszintű szkepticizmussal szembesülnek.
Míg az autoriter rendszerekben végzett közvélemény-kutatások általában a válaszadók torzításaira vagy félelmeire koncentrálnak, Hann arra is rámutatott, hogy maga a kutató is ki van téve a társadalmi elvárásoknak és feltételezéseknek. Egy ilyen környezetben már az is a szakmai bátorság jele lehet, ha valaki egyszerűen kutatóként végzi a munkáját: szigorúan ellenőrzi az adatokat, és pontosan azt teszi közzé, amit mért, ahelyett hogy „politikailag kényelmes” viszonyítási pontokat keresne.
Fotó: Gallup
Ahogy Michael Nietsche a díjátadón megjegyezte, a Gallup International nem sokkal az ENSZ megalakulása után jött létre, hasonló demokratikus célok mentén. Hann tapasztalata azt mutatja, hogy a szakmai függetlenség nem az adatokba vetett vak bizalmat jelenti, hanem az igazság szigorú keresését, valamint azt a bátorságot, hogy a kutató kitartson a mért eredmények mellett, függetlenül a politikai környezet nyomásától.
Egy amerikai fotóriporternőnek eltörték egy bordáját és több csigolyáját, egy 78 éves francia polgármestert pedig megrugdostak. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
