Miután csütörtökön végre szép emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdeindexek – főleg a technológiai nagyágyúk száguldásának köszönhetően – , pénteken Európa követi őket. A főbb indexek egy százalék körüli emelkedést mutatnak kontinensünkön, az amerikai határidős mutatók pedig kissé lefelé korrigálnak.
Júniusban jöhet az első kamatvágás az eurózónában – derült ki az EKB kamatdöntő napján, ami a dollár erősödését, az euró gyengülését hozta. Az amerikai termelői árak emelkedése a vártnál valamivel alacsonyabb lett. Az első negyedéves amerikai eredményszezon pénteken kezdődik el igazán, több nagybankkal, mint a JPMorgan Chase, a Citigroup és a Wells Fargo. Az Egyesült Királyság gazdasága pedig a friss adatok szerint visszatért a növekedés útjára.
Szélesre nyílt az olló. Az euró/forint és az euró/lengyel zloty egy éve. Forrás: Tradingview.com. További árfolyamok, grafikonok: Privátbankár Árfolyamkereső.
A BUX index fél százalékkal megy fel, az OTP 1,7 százalékos emelkedésének egy céláremelés is oka lehet. A Mol drágulása 0,4 százalékos, a Telekom stagnál, a Richter negyed százalékkal olcsóbb lett.
Nem megy jól Magyarországnak?
A forint gyengébb az utóbbi egy hétben jellmezőnél, az euró 391,40, ami 1,7 forinttal magasabb a csütörtök estinél. A gyengülés ma reggel kezdődött, és a dollár erősödésének biztosan van benne szerepe.
A szerdai kormányinfó – és az EKB kamatdöntése – után ugyanakkor inkább erősödés volt látható. Pedig a hírek nem voltak jók, sőt. A kormány megemelte az idei hiánycélt a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra, emellett majdnem 700 milliárd forintnyi állami beruházást halasztottak el. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket is alaposan visszavágták.
Nyugtató jöhet a forintnak
Meglepőnek nevezi az Erste Befektetési Zrt. is a csütörtöki forinterősödést, amikor még 390 alatt zárt az EURHUF.
A dollár erősödése és az USA-beli hosszabb hozamok emelkedése ugyan általában nem jó előjelnek számítanak a hazai piacon, de úgy tűnik, hogy a negatívumok most inkább a kötvénypiaci hozamemelkedésben csapódtak le.
A hazai inflációs adatok és a nemzetközi folyamatok a brókercég szerint óvatos monetáris politikát indokolnak, így nem valószínű, hogy lesz tér a 75 bázispontos kamatcsökkentésre legközelebb. Ez pedig némileg nyugtató hatással lehet majd a forintpiacra.
Drasztikusan megemelték az OTP célárát
Az Erste a korábbi 15 300 forintról 20 500 forintra emelete meg az OTP célárfolyamát és továbbra is felhalmozásra ajánlja a részvényt, több okból – derül ki az Erste Befektetési Zrt. írásából.
- A tőkeköltség a javuló környezetnek köszönhetően a korábbi 16,3 százalékról 15,3 százalékra csökkent az előrejelzett periódusban.
- Az eredmény-előrejelzés a korábban várt 700 milliárd (2024), 826 milliárd (2025) és 914 milliárd (2026) forinttal szemben a frissített modell alapján rendre 1006 milliárd, 931 milliárd és 955 milliárd forint lehet. (Ez részvényenként 3763, 3573 és 3769 forintot jelent.)
Az ötös alatti P/E ráta “olyan árazást jelent, mintha a bank egy gazdasági ciklus tetején lenne”, miközben úgy tűnik, hogy egy új, stabil eredményszintet ért el a bank. A P/BV (árfolyam/könyv szerinti tőke) pedig 1,0 alatt van, ami szintén magasabb részvényárfolyamot indokolna.
Az elemzői konszenzus 19 668 forintos OTP-célárat tartalmaz – írta a K&H Értékpapír.
Dübörög a nyersanyagár-emelkedés
A befektetők árgus szemekkel figyelik a nyersolaj piacát, ahol a héten enyhe csökkenés volt látható a megnövekedett közel-keleti feszültségek ellenére is. De így is újra 90,50 dollár felett van a Brent a mai egy százalékos emelkedés után. Az európai földgáz két és fél százalékkal megy fel, így 30 euró felett áll.
A arany 1,8 százalékkal 2415 dollárra ugrott, az ezüst több mint három százalékkal lőtt ki. Száguldnak az ipari fémek is.
A tőzsdefelügyelet nekiment az unikornisnak
A kriptodevizák DeFi (decentralizált pénzügyi) szektorának talán legfontosabb szereplője, az unikornis-logójú Uniswap kellemetlen postát kapott. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) értesítette, hogy jogi eljárást indít ellene (valószínűleg engedély nélküli értékpapír-műveletek vádjával). Jogi szakértők szerint a SEC lépése előre látható volt, és további lépéseket tesz majd a DeFi-szektor (a blokkláncon, határok nélkül működő pénzügyi alkalmazások) ellehetetlenítése érdekében.
A SEC már más tőzsdék és DeFi-alkalmazások ellen is indított eljárást. (A központosított tőzsdék közül például a Coinbase, a Kraken és a Binance ellen is.) A piacvezető, decentralizált Uniswap beperlése azonban nagy horderejű lépésnek számít.
Számos DeFi-protokoll (szolgáltatás) ezért nem dolgozik már amerikai ügyfelekkel, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza az amerikai polgárok hozzáférését. (Amit azonban egy VPN– vagy proxyszerver-szolgáltatással ki lehet kerülni.) Az Uniswap annyiban más volt, hogy továbbra is elkötelezett maradt az amerikai ügyfelek kiszolgálása mellett – írta a The Block.
A Solana-előértékesítések fele átverés?
A múlt hónapban egyetlen hétvége alatt mintegy százmillió dollárt költöttek a befektetők úgynevezett token-előértékesítésekre a Solana blokkláncon (főleg a mémérme-őrület miatt). Ám ezeknél az átverések egyre gyakoribbak a Blockaid elemzõcég szerint. A csalók fejlett “social engineering” technikákkal célozzák meg a felhasználókat a közösségimédia-platformokon (Telegram, Twitter és Discord). Például ráveszik a felhasználókat, hogy rosszindulatú okosszerződésekkel (programkódokkal) vagy weboldalakkal lépjenek kapcsolatba.
Az elemzők szerint a Solana blokkláncon a közelmúltban indított előértékesítek 50 százaléka is csalás lehetett. A token kibocsátója csak közzétesz egy okosszerződés-címet (pénztárca-számlaszámot), és megmondja a befektetőknek, hogy fizessenek be rá, azzal az ígérettel, hogy az újonnan kibocsátott tokeneket a befizetések alapján osztja szét a felhasználók között.
A csalásokat megkönnyíti, hogy bárki könnyen indíthat ilyen előértékesítést, a befektetők pedig a jelenlegi mániákus hangulatban attól félnek, hogy kimaradnak egy nagy üzletből. A szintén felkapott Base blokkláncon a csalások arányát egyhatodra teszik.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
