Az európai tőzsdeindexek nagy többsége kisebb-nagyobb mínuszban van csütörtökön, csak Párizsban és Amsterdamban van csekély emelkedés. Az amerikai határidős indexek is 0,2-0,3 százalékkal csökkennek. Bár csak egyetlen tizedszázalékponttal tért el a várakozásoktól – 3,4 helyett 3,5 százalék lett – az éves infláció márciusban az USA-ban, a szerdai adat erősen lelombozta a tőkepiacokat. Ennek utóhatása érződik másnap is.
Ami a folytatást illeti, csütörtökön az EKB tart kamatdöntő ülést, és további amerikai gyorsjelentések érkeznek. Szerdán a Delta Airlines a rekord keresletnek köszönhetően a vártnál magasabb prognózisokat közölt, ami jó hír, a részvény mégis esett.
A BUX index nulla körül egy szűk sávban mozog, jellemző, hogy az OTP 0,6 jelenleg százalékkal esik, a Mol pedig ugyanennyivel emelkedik. A Richter és a Telekom plusz 0,4, a 4iG mínusz 0,6 százalékkal mozdult el. Öt százalékkal drágult a hollandiai földgáz ára, az olaj és az arany alig változik.
Nagyot ugrott az euró/forint
Az euró/forint 390,60 csütörtökön délelőtt, ami 60 fillérrel alacsonyabb ugyan a szerda estinél, de az utóbbi napokban jellemző sávnak inkább a felső részén helyezkedik el. Este ugyanis az amerikai inflációs adat megkavarta a tőkepiacokat, a dollár erősödését és a feltörekvő piaci devizák esését okozva. Az euró ára napok óta 390 körül ingadozik, de az amerikai adat hatására 388,60-ról átmenetileg 391,90-re ugrott.
A csütörtök reggeli adat szerint márciustól márciusig 3,6 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon, ami kissé magasabb a Bloomberg elemzői konszenzusánál (ami 3,5 százalék volt a K&H Értékpapír szerint). A maginfláció 4,4 százalékos volt éves szinten, tovább csökkent.
Merre tart a magyar infláció?
A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedését várja májustól Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Decemberben 4,6 százalékos, az inflációs sávon kívüli évzárásra számít.
A kamatcsökkentés az előre jelzett, lassabb ütemezésben folytatódhat. A közeljövőben azonban a forinteszközök befektetői megítélésére a fejlett piaci adatok, kamatvárakozások nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a hazai monetáris politikai lépések – írja a szakember.
(Az inflációs adatról részletesebben az Mfor.hu írt.)
Májustól nőhet a hazai pénzromlás
Az inflációnak a célsávba való mostani visszatérése egyelőre átmeneti jelenség az Erste Bank elemzője, Nagy János szerint is.
Májustól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták.
Inflációnövelő tényező a visszatekintő árazások gyakorlata, a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Az év egészében zömmel 4-5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat vár a szakember, a jegybanki célsávba tartósan csak 2025-ben térhet vissza az infláció.
Megemelték a Nyomda osztalékát
Az ANY Nyomda közgyűlésén részvényenként 253 forintos osztalékot fogadtak el, ami némi emelést jelent az igazgatóság által javasolt 250 forinthoz képest – írja a K&H Értékpapír. A saját részvényekre eső osztalék felosztása után várhatóan 261 forintot fizetnek ki, ami 7,5 százalékos osztalékhozamot jelent a szerdai záróár alapján.
Felzárkózik végre az ezüst?
Az arany ára szinte naponta új rekordokat dönt, míg az ezüstnek még mindig nagy a lemaradása a történelmi csúcsokhoz képest, ami jelentős emelkedési potenciált jelez a fehér fém számára – írja az Investing.com. Az árat főleg a tartósan fennálló keresleti-kínálati egyensúlytalanság, a közel-keleti geopolitikai feszültségek eszkalálódása és az Atlanti-óceán mindkét partján várható kamatcsökkentés lehetősége mozgatja.
A jelenlegi keresletnövekedés nyomán az ezüst talán nemsokára áttörheti a 2021-es csúcsot. Az Ezüst Intézet előrejelzése szerint a globális ezüstkereslet idén eléri az 1,2 milliárd unciát, ami meghaladja az 1,02 milliárd unciás kínálatot, ez pedig újabb deficites évet eredményez. Az ipari kereslet, különösen az elektronikai és a megújulóenergia-szektorban, jelentős hajtóerőt jelent. Bár a kínálat a következő években némileg növekedhet, nem valószínű, hogy lépést tud tartani a felgyorsuló kereslettel.
Vége a kamatcsökkentésnek Magyarországon?
Számomra nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni a céljait – írja Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfólió-menedzsere. A januári kereseti adatok arra utalnak, hogy a munkaerőpiac szűkössége miatt bőven két számjegyű lesz idén a bérek növekedése. Így az inflációs nyomás belföldi komponense erős maradhat. Annak érdekében, hogy elkerüljük az infláció magasan ragadását, az importált inflációnak rendkívül alacsonynak, sőt, inkább negatívnak kellene lennie.
Ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése ebből a szempontból nem megengedhető.
Talán még nominálisan enyhén felértékelődő forintra is szükség lenne ehhez. Ezért olyan kamatszintre lehet szükség, amely stabilizálja a forint árfolyamát, vagy enyhén erősíti azt – véli a szakember.
Most is, hogy a tőkepiaci hangulat kifejezetten nyugodt, legalább 7-8 százalékos hozamot várnak el a forinteszközöktől a befektetők.
200 ezer magyar kriptózik?
Az MNB, már nem először, közleményben ecseteli a kriptovaluták és az azokkal foglalkozó szolgáltatók magas kockázatait. Szerinte piaci becslések szerint Magyarországon már mintegy 200 ezer ügyfél rendelkezik virtuális kriptoeszközökkel, a legtöbben valószínűleg bitcoinnal, és köt azokkal üzleteket kereskedési platformokon, kriptotőzsdéken.
A befektetők köre folyamatosan növekszik (…) Bár a bitcoin árfolyama az elmúlt hetekben történelmi rekordot döntött, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is értékének felét-háromnegyedét veszítette el.
Külön nevesítik a világ messze legnagyobb piaci részesedésű kriptotőzsdéjét, a Binance-t. Említik, hogy a kriptós szolgáltatók a MiCA jogszabály alapján a 2026. július 1-jéig tartó türelmi időszakot követően az uniós jegybankok, pénzügyi felügyeletek hatásköre alá kerülnek. De ha bármelyik EU-tagállamban engedélyezték tevékenységüket, a többi tagországban határon átnyúló szolgáltatóként nyújthatnak szolgáltatást. Bővebben lásd:
Erősen megosztja a befektetőket a bitcoin
A megkérdezettek 30 százaléka szerint a bitcoin 2024-et mindössze húszezer dollár alatt zárhatja, vagyis a jelenlegi ár 28 százalékán – derül ki a Deutsche Bank több országban élő ügyfelei között végzett felmérésből. Csak 15 százalékuk prognosztizált az eddigi csúcsoknál magasabb, 75 ezer dollár feletti árfolyamot (a márciusi rekord 3,738 dollár volt).
E szkepticizmus ellenére a válaszadók 40 százaléka bízik a bitcoin hosszú távú fennmaradásában, míg 38 százalék a bitcoin eltűnését jósolja. Ám kevesebb mint egy százalék tekinti a kriptót gyorsan múló divatnak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
