Az emelés megfelelt a piaci várakozásoknak. Előző, februári kamatdöntő ülésén az EKB szintén 50 bázisponttal emelte meg 2,50 százalékra az irányadó kamatot, miután decemberben is 50 bázispontos emelésről döntött. Előzőleg az euróövezeti jegybank szeptemberben és októberben is 75 bázispontos emeléssel érte el az 1,50 százalékos alapkamatot. A kamat tavaly júliusban váltott nullára az előzőleg huzamos ideje tartott mínusz 0,50 százalékról; a ráta 2014 júliusa óta volt negatív.
A decemberben bejelentettek szerint az eszközvásárlási program (APP) portfóliója 2023. március elejétől június végéig átlagosan havi 15 milliárd euróval csökken, a szűkítés későbbi ütemét pedig további időpontokban határozzák meg.
Az Európai Központi Bank közleménye szerint a csütörtökön ismertetett döntés összhangban azzal az elhatározásával, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú 2 százalékos célhoz. A megemelkedett bizonytalanság miatt még fontosabb, hogy adatfüggő megközelítés vezérelje a Kormányzótanács jövőbeli kamatdöntéseit.
Az EKB szorosan figyelemmel kíséri az aktuális piaci feszültségeket, és készen áll a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy megőrizze az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euroövezetben. Az euróövezeti bankszektor reziliens, tőke- és likviditási pozíciója pedig erős. Az EKB monetáris politikai eszköztára tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euróövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén ellássák likviditási támogatással - áll az EKB közleményében.
Az EKB szakértői szerint az infláció 2023-ban 5,3 százalék, 2024-ben 2,9 százalék, 2025-ben pedig 2,1 százalék lesz átlagosan. Az ároldali alapvető nyomás ugyanakkor erős marad. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció februárban tovább nőtt, az EKB szakértőinek számítása szerint 2023-ban átlagosan 4,6 százalék lesz, tehát meghaladja a decemberi prognózisban jelzett ütemet. A későbbiekben a prognózis szerint 2024-ben 2,5 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra esik vissza.
A 2023-as növekedési alapprognózist átlagosan 1,0 százalékra felfelé korrigálták, ami egyaránt betudható az energiaárak csökkenésének és annak, hogy a gazdaság reziliensebbnek mutatkozik a nehéz nemzetközi környezetben. Az EKB szakértői ezután mind 2024-ben, mind 2025-ben tovább élénkülő növekedésre számítanak 1,6 százalékig, amit alátámaszt a szilárd munkaerőpiac, a javuló bizalom és a reáljövedelmek javulása. Ugyanakkor a monetáris politika szigorítása miatt 2024-ben és 2025-ben a növekedés a decemberben prognosztizált ütemnél gyengébben erősödik.
(MTI)
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
