Két nappal azután, hogy az MNB 100 bázisponttal, 4,4 százalékra vitte fel az alapkamatát - mely mértékű szigorításra 2008 októbere óta nem volt példa -, ma ismét emelt. Ezúttal az egyhetes betétek kamatát, 30 bázisponttal, 6,15 százalékra. A lépés célja az infláció fékezése, amelynek éves mértéke (8,3 százalék) februárban 15 éves csúcsra szaladt.
S a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke, Virág Barnabás a Monetáris Tanács keddi kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy márciusban még magasabb, 8,5-9 százalék lehetett az éves pénzromlás mértéke. Sőt, később még ennél is nagyobb számok jöhetnek, májusban akár 11 százalék is. Összességében az MNB a ma 10 órakor publikálandó Inflációs jelentésében (melyről mi is beszámolunk) a három hónappal korábbi, 4,7-5,1 százalékos prognózisát brutálisan, 7,5-9,8 százalékosra rontotta.
A sáv szokatlan szélessége arról árulkodik, hogy a ma pont egy hónapja tartó orosz-ukrán háború miatt rendkívül nagy a bizonytalanság, szinte lehetetlen megmondani, hogy annak már eddig is negatív gazdasági következményei mennyire lesznek súlyosak, s például az infláció milyen mértékű lehet.
Ahogy Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, Benchmark rovatunk állandó szerzője, az ellenzék gazdasági kabinetjének társvezetője fogalmazott a Klasszis Klub tegnapi rendezvényén, a széles sávval az MNB gyakorlatilag azt mondta: nem tudunk semmit.
Mindenesetre a mai kamatemelés egyáltalán nem volt meglepő, sőt azt biztosra lehetett venni. Annak ismeretében, hogy az MNB monetáris tanácsa kedden az alapkamat megemelésével együtt kiszélesítette a betéti és a hitelkamatai közötti folyosót. Ráadásul ezúttal nemcsak a lépés, hanem a mérték is tökéletesen megegyezett a piaci várakozásokkal.
Ennek tudható be, hogy a forint erősödni tudott. Míg reggel óra előtt például az euróval szembeni árfolyama a 375-ös szintet karistolta, addig a kamatdöntést már több mint méfél egységgel magasabban, 373,2-nél várta.
Az e heti kamatemelések egyébként azért is erősítették a hazai monetáris politika hitelességét, kiszámíthatóságát, mert beleillenek az MNB által korábban felvázolt forgatókönyvbe. Miszerint az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot fokozatosan közelíteni kell egymáshoz, hogy azok ismét egy szintre kerüljenek.
E két ráta utoljára tavaly november közepén egyezett meg egymással. Akkor még mindkettő 1,8 százalékon állt. Ám míg azt követően az alapkamatot a Monetáris Tanács 30 bázisponttal emelte, addig az egyhetes betéti kamatot az MNB igazgatósága 70 bázisponttal. Ez utóbbi - melynek személyi összetétele erős átfedést mutat a tanácséval - azért tette, hogy besegítsen az akkor jelentősen, az euróval szemben a 370-es határra meggyengült forintnak. Bár a hazai jegybank folyamatosan azt sulykolja, hogy nincs árfolyamcélja, a gyenge forint az olyan, erősen nyitott gazdaságban, mint a magyar, az import megdrágulásán keresztül veszélyes lökést adhat az inflációnak.
Az árfolyamon keresztüli nyomást volt hivatott tompítani az egyhetes betéti kamat tavaly november közepétől. Ez az eszköz ugyanis a rövid távú pénzpiaci mozgások befolyásolására szolgál, szemben az alapkamattal, amelynek hatása hosszabb távon érvényesülhet.
Az egyhetes betéti kamat 2021 végéig fokozatosan távolodott el az alapkamattól, nemcsak az emelés mértéke, hanem amiatt is, hogy az hetente változott, míg az alapkamat továbbra is csak havonta.
Ez év elejétől viszont ismét visszaállt az eredeti, havi ütemezés, egészen február közepéig, amikor az orosz-ukrán háború miatti spekulációs támadás egészen a 400-as lélektani szintig vitte el az euró árfolyamát, amelyre az MNB ismét a rövid távon ható, egyhetes betéti kamat emelésvel válaszolt. Ez megdrágította a spekulatív pozíciók finanszírozását, amelynek hatására aztán a forint visszaerősödött a 370-375 közötti tartományba.
Ezt követően az MNB ismét visszatérhetett a januárban meghirdetett forgatókönyvéhez, miszerint a két rátát egy szintre hozza. Ez magyarázza az e heti kamatemelések eltérő mértékét. A különbség még így is 175 bázispont, s kérdés, a jegybank tudja-e tartani a 70 bázispontos ütemet. Ez alapvetően természetesen - mint már említettük - az orosz-ukrán háború fejleményeinek a függvénye.
Úgy tűnik, a bukaresti törvényhozás megszavazhatja Luca Niculescut kormányfőnek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
