Virág Barnabás három héttel ezelőtt lengette be a Reuters hírügynökségnek, hogy mivel a felfelé tartó inflációs kockázatok március óta fokozódnak, arra az MNB proaktívan fog reagálni, méghozzá kamatemeléssel. Kézenfekvőnek tűnt, hogy erre a lépésre a következő inflációs jelentés ismeretében keríthet sort a Monetáris Tanács, azaz a június 22-ei kamatdöntő ülésén. Bár voltak olyan hangok a piacon, miszerint a szigorítás már a tanács május végi ülésén megtörténhet, végül nem így lett.
Meglehet, azért sem, mert közben a forint jelentősen erősödni kezdett, a márciusban az euróval szemben még a 370-es történelmi mélypontot tesztelő hazai fizetőeszköz Virág szavaira a 350-es szint felé indult el, majd később még afölé is került. Ami egyúttal átmenetileg enyhítette az inflációs nyomást, azáltal, hogy az erősen importfüggő magyar gazdaság szereplőinek kevesebbet kell fizetniük a behozott termékekért, mindenekelőtt az olajért, amelyet tankolunk a járműveinkbe finomított formában.
Ez a kedvező hatás ugyanakkor a májusi inflációs adatban értelemszerűen még nem, vagy nem teljesen jelent meg. Utóbbi betoldás azért indokolt, mert azért az 5,2-5,5 százalékos ötödik havi fogyasztóiár-indexre szóló piaci várakozásokkal szemben a májusi infláció "csak" 5,1 százalék lett, azaz hajszálra ugyanannyi, mint az áprilisi. Vagyis legalább megállt az infláció növekedése - mondhatjuk.
Ám a helyzet mégsem ennyire kedvező, sőt, ha lehet, még tovább romlott, mivel a szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció az áprilisinál 0,3 százalékponttal magasabb lett májusban, 3,4 százalék. Márpedig ez az a mutató, amelyet kiemelten figyel az MNB. Ennek láttán tehát szinte biztossá vált a jegybank kamatemelése, amelyet aztán Virág Barnabás a KSH-adat megjelenését követően alig fél órával a Portfolio.hu konferenciáján meg is erősített.
Eszerint mivel a maginfláció emelkedése miatt az infláció hatása tartósnak tekinthető a magyar gazdaságban, az éves átlagos pénzromlás akár 4 százalék felett is lehet, az MNB a leghatározottabban, proaktívan lép fel az ellen. Szavaiból azt is megtudtuk, hogy erre mikor és milyen eszköz révén kerül sor.
Míg korábban voltak olyan piaci feltételezések, hogy a májusi inflációs adat ismeretében a jegybank igazgatósága már a csütörtöki, azaz holnap esedékes egynapos betéti tenderen kamatemelést hajt végre, a tavaly szeptember óta érvényes 0,75 százalékos rátánál magasabban befogadva a kereskedelmi bankok ajánlatait, az MNB alelnöke egyértelművé tette, hogy csak a legfrissebb inflációs jelentés ismeretében szigorítanak, s a 0,6 százalékos alapkamat emelésével kezdenek. Ezt az inflációs jelentést általában a Monetáris Tanács ülése előtt öt nappal véglegesítik, ez esetben tehát jövő csütörtökön, június 17-én.
Az viszont biztosra vehető, hogy az alapkamat után az egyhetes betéti kamatot is feljebb viszik, mivel nemcsak Virág a már említett május közepi interjújában, hanem nyolc nappal később a Monetáris Tanács is világossá tette, hogy fenn akarják tartani a két eszköz közötti kamatkülönbözetet. Márcsak azért is, mert az egyhetes betét effektív hatása a duplája az alapkamatnak, ha azt vesszük, hogy az előbbi mintegy 5 ezer, míg az utóbbi durván 2,5 ezer milliárd forint mozgását befolyásolja.
Érdekes, hogy a piac nem fogadta meglepetéssel sem a május inflációs adatot, sem az MNB-alelnök szavait - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a forint árfolyama csak átmenetileg mozdult el. Bár az euróval szemben például Virág beszéde után a 348-as szintről 347,5-re erősödött, azt követően negyed 11 magasságában visszaállt az inflációs adat megjelenése előtti értékére.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
