Virág Barnabás három héttel ezelőtt lengette be a Reuters hírügynökségnek, hogy mivel a felfelé tartó inflációs kockázatok március óta fokozódnak, arra az MNB proaktívan fog reagálni, méghozzá kamatemeléssel. Kézenfekvőnek tűnt, hogy erre a lépésre a következő inflációs jelentés ismeretében keríthet sort a Monetáris Tanács, azaz a június 22-ei kamatdöntő ülésén. Bár voltak olyan hangok a piacon, miszerint a szigorítás már a tanács május végi ülésén megtörténhet, végül nem így lett.
Meglehet, azért sem, mert közben a forint jelentősen erősödni kezdett, a márciusban az euróval szemben még a 370-es történelmi mélypontot tesztelő hazai fizetőeszköz Virág szavaira a 350-es szint felé indult el, majd később még afölé is került. Ami egyúttal átmenetileg enyhítette az inflációs nyomást, azáltal, hogy az erősen importfüggő magyar gazdaság szereplőinek kevesebbet kell fizetniük a behozott termékekért, mindenekelőtt az olajért, amelyet tankolunk a járműveinkbe finomított formában.
Ez a kedvező hatás ugyanakkor a májusi inflációs adatban értelemszerűen még nem, vagy nem teljesen jelent meg. Utóbbi betoldás azért indokolt, mert azért az 5,2-5,5 százalékos ötödik havi fogyasztóiár-indexre szóló piaci várakozásokkal szemben a májusi infláció "csak" 5,1 százalék lett, azaz hajszálra ugyanannyi, mint az áprilisi. Vagyis legalább megállt az infláció növekedése - mondhatjuk.
Ám a helyzet mégsem ennyire kedvező, sőt, ha lehet, még tovább romlott, mivel a szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció az áprilisinál 0,3 százalékponttal magasabb lett májusban, 3,4 százalék. Márpedig ez az a mutató, amelyet kiemelten figyel az MNB. Ennek láttán tehát szinte biztossá vált a jegybank kamatemelése, amelyet aztán Virág Barnabás a KSH-adat megjelenését követően alig fél órával a Portfolio.hu konferenciáján meg is erősített.
Eszerint mivel a maginfláció emelkedése miatt az infláció hatása tartósnak tekinthető a magyar gazdaságban, az éves átlagos pénzromlás akár 4 százalék felett is lehet, az MNB a leghatározottabban, proaktívan lép fel az ellen. Szavaiból azt is megtudtuk, hogy erre mikor és milyen eszköz révén kerül sor.
Míg korábban voltak olyan piaci feltételezések, hogy a májusi inflációs adat ismeretében a jegybank igazgatósága már a csütörtöki, azaz holnap esedékes egynapos betéti tenderen kamatemelést hajt végre, a tavaly szeptember óta érvényes 0,75 százalékos rátánál magasabban befogadva a kereskedelmi bankok ajánlatait, az MNB alelnöke egyértelművé tette, hogy csak a legfrissebb inflációs jelentés ismeretében szigorítanak, s a 0,6 százalékos alapkamat emelésével kezdenek. Ezt az inflációs jelentést általában a Monetáris Tanács ülése előtt öt nappal véglegesítik, ez esetben tehát jövő csütörtökön, június 17-én.
Az viszont biztosra vehető, hogy az alapkamat után az egyhetes betéti kamatot is feljebb viszik, mivel nemcsak Virág a már említett május közepi interjújában, hanem nyolc nappal később a Monetáris Tanács is világossá tette, hogy fenn akarják tartani a két eszköz közötti kamatkülönbözetet. Márcsak azért is, mert az egyhetes betét effektív hatása a duplája az alapkamatnak, ha azt vesszük, hogy az előbbi mintegy 5 ezer, míg az utóbbi durván 2,5 ezer milliárd forint mozgását befolyásolja.
Érdekes, hogy a piac nem fogadta meglepetéssel sem a május inflációs adatot, sem az MNB-alelnök szavait - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a forint árfolyama csak átmenetileg mozdult el. Bár az euróval szemben például Virág beszéde után a 348-as szintről 347,5-re erősödött, azt követően negyed 11 magasságában visszaállt az inflációs adat megjelenése előtti értékére.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
