Annak hatására, hogy immár teljesen újraindul a gazdaság, júniustól megváltozik a magyar monetáris politika: a jegybank a rövid távú kamatok változtatásával próbálja kezelni az infláció növekedéséből adódó kockázatokat – közölte Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a Reutersnek. Szerinte a kamatemelések megelőzik az eszközvásárlásokról hozott döntéseket, hozzátéve: a júniusban közzéteendő inflációs jelentés kritikus lesz a kockázatok felmérésében.
„Ez egy adatvezérelt folyamat lesz, több lépésben..., s lehetséges, hogy már júniusban sor kerül az alapkamat emelésére” – mondta Virág, mely kijelentése a forint erősödését váltotta ki, az az euróval szemben 3 hónapos csúcsra, a 354-es szint alá került.
Virág szerint a gazdaság dinamikusan fog magához térni a koronavírus-járvány okozta sokkból, a hazai GDP növekedése megközelíti a 6 százalékot, alapvetően az erős keresletemelkedéstől hajtva. (Ez nemcsak teljes mértékben kompenzálná a 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesést, hanem még meg is haladná azt – a szerk.).
A felfelé tartó inflációs kockázatok március óta emelkednek és az MNB mindent elkövet, hogy megakadályozza a másodkörös hatásokat – hangsúlyozta Virág, hozzátéve: „nem szabad alábecsülnünk az infláció tartós emelkedését, ezért proaktívan fogunk reagálni a növekvő inflációs kockázatokra.”
Ez egy úgynevezett vegyes stratégia alkalmazását jelenti: a rövid távú kamatok változtatását, ezzel párhuzamosan pedig a válságkezelő eszközök kivezetését. Virág szerint az alapkamat emelésével reagálnának az inflációs kockázatokra, míg az egyhetes betéti kamatot a kockázati prémiumban meglévő rövid távú kockázatok mérséklésére használnák.
Mfor-vélemény
Az MNB több mint négy év után nyúlt a 2016 májusától 0,9 százalékos jegybanki alapkamathoz, tavaly júniusban előbb 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra, majd egy hónappal később újabb 0,15 százalékponttal, 0,6 százalékra vitte le azt, amely azóta változatlan. Az egyhetes betéti kamat mértéke tavaly augusztusig az alapkamatéval megegyezett, akkor azonban elvált attól, miután az MNB igazgatósága 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra emelte. Feltehetően azért, mert a forint jelentősen gyengült, s az euróval szembeni árfolyama megközelítette a 370-es, eddig még soha nem látott szintet. Ezt a piacon azóta is magát makacsul tartó vélekedést a jegybank nem erősítette meg, ehelyett folytatta azt a Matolcsy György 2013 március elnöki beiktatása óta következetes kommunikációját, miszerint az MNB-nek nincs árfolyamcélja, döntéseinél kizárólag egy szempontot vesz figyelembe: az infláció alakulását.
Ennek megfelelően most az MNB-t az késztetheti lépésre, hogy az éves infláció áprilisban 5,1 százalék lett, ami kilenc éve nem látott magas érték. Ráadásul ez több mint 2 százalékponttal meghaladja a jegybank középtávú, 3 százalékos inflációs célját, amelytől saját meghatározása szerint mindkét irányba 1-1 százalékpontos eltérést tolerál – vagyis 2 százalék alatti, illetve 4 százalék feletti pénzromlásnál be kell avatkoznia. Már ha úgy ítéli meg, hogy az infláció megugrása nem átmeneti, hanem tartósabbnak ígérkezik.
Virág mostani nyilatkozatáig az MNB következetesen azt kommunikálta, hogy az infláció a koronavírus-járvány kitörése által kiváltott alacsony 2020 tavaszi bázis miatt az idén áprilisban megugorhat, 4 százalék fölé mehet, azt követően azonban csökkenésnek indulhat. Még a legutóbbi, március végén publikált inflációs jelentést ismertetve is azt mondta Balatoni András, az MNB igazgatója, hogy az infláció az egy évvel korábbihoz képest jóval magasabb üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt 4 százalék fölé mehet – vagyis azon szint fölé, amit még a jegybank tolerál –, ám azt követően csökkenésre számítanak a Szabadság téren, amelynek következtében a fogyasztóiár-index 2022 elejétől ismét a 3 százalékos középtávú jegybanki cél körül alakulhat.
Ugyanakkor Balatoni arra is figyelmeztetett, hogy nem tudni, az úgynevezett másodkörös hatások mennyire lesznek erősek. Ezek:
- az adószűrt maginfláció,
- a piaci szolgáltatások áralakulása,
- a munkaerőpiaci folyamatok és a bérezés alakulása,
- a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.
Az MNB-nél március végén még abban reménykedtek, hogy a kamatdöntéseknél kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a dezinflációs hatások következtében mérséklődhet. Ezen optimizmusukat arra alapozták, hogy a járvány hatására a piaci szolgáltatások árváltozása jelentősen csökkent, s a szolgáltatók várakozásai is visszafogottak. Emellett úgy ítélték meg, hogy a bérköltségek ugyan 2016-tól jelentősen emelkedtek, ám 2021-ben e dinamika elérheti a mélypontját – alapvetően annak köszönhetően, hogy a minimálbér-emelést konzervatívan határozta meg a kormány.
Ez az összkép romolhatott el azóta, ez késztethette Virágot most megszólalásra. Ami a Monetáris Tanács menetrend szerint május 25-én esedékes kamatdöntő ülése előtt nyolc nappal verbális intervenciónak tekinthető. Ez a forintot erősítette, ám azzal pont, hogy nem volt gond: az euróval szembeni árfolyama az utóbbi közel egy hónapban egyszer sem volt a 362,5-es szint felett, májusban pedig eddig végig 360 alatt tartózkodott. Amihez az is hozzájárulhatott, hogy a rövid lejáratú régiós kamatok közül a magyar a legmagasabb.
Ami még inkább aláhúzza, hogy az infláció elszaladását immár a Szabadság téren is olyan mértékűnek, tartósnak ítélik meg, ami hosszú évek óta nem látott, drasztikusnak tekinthető lépésre késztetheti a jegybankot. Olyanra, amilyenre a 2013 márciusa óta tartó Matolcsy-elnöki érában még egyszer sem került sor: kamatemelésre. S amire legutóbb is csaknem egy évtizede, 2011 karácsonya előtt volt példa.
Mára azonban veszélyes kombó alakult ki: miközben Magyarország inflációs rátája Európában a legmagasabb, a reálkamatunk jelentősen negatív, magyarul, a forint értéke folyamatosan romlik. Mivel pedig a 2022 tavaszán esedékes választások miatt a monetáris politika a költségvetéstől nem várhat segítséget az infláció megfékezésében – hiszen a betervezett állami költekezés éppen, hogy árnövelő hatású –, az MNB-nek gyakorlatilag egyedül kell orvosolnia a helyzetet. Kérdés, sikerül-e neki.
A modern vállalatok csúcskategóriája. 
