A kamatemeléseknek vége, de egyhamar nem is fognak lejönni arról a bitang magas szintről, ahol jelenleg vannak. A világgazdaság fontosabb jegybankjai a kivárásra álltak be, amit a magyar központi bank is követ. A magas kamatszint egyben korlátja a gazdasági növekedésnek, amire politikai elköteleződéstől függetlenül mindegyik állam kormányának szüksége van.
Fontos üzenetet osztott meg a pénzpiacokkal a Federal Reserve. Az Egyesült Államok jegybankja bejelentette, hogy nincs kedve a továbbiakban kamatot emelni, de azt is, hogy a kamatcsökkentésről is huzamosabb ideig le lehet mondani.
A Fed kommunikációjával harmonizálva az Európai Központi Bank is azt közvetíti, hogy az Európában hagyományosan lemaradásban lévő monetáris politika is adatvezérelt
vagyis, majd reagálnak arra, ami lesz.
Mi a gond?
Amit a jegybankok tesznek és kommunikálnak, abban aligha kikezdhető, hogy ezzel a jelenlegi inflációs és recessziós közegben az árstabilitást igyekeznek biztosítani, ez elsődleges feladatuk.
Az infláció kordába szedésének viszont az a velejárója, hogy a magas kamatszintek visszafogják a hitelkeresletet, a gazdasági növekedést, és az ezzel járó állami adóbevételeket.
A Fed bejelentése arról, hogy még tovább fog restriktív politikát gyakorolni, erősíti a dollárt, ami egyben könnyen az olajár drágulását, vagy legalábbis a mostani árszintek fennmaradását jelenti.
Mindez egyben azzal is jár, hogy drága marad minden, aminek a szállításához és az előállításához üzemanyag kell.
Ez kevés kivétellel a nagybetűs mindent jelenti.
Gyomrost adni a drágulásnak
Az államnak és szerveinek, amennyiben növekedést akarnak látni a gazdaságban, elsődleges érdeke az infláció visszafogása.
A legegyszerűbb megfejtés erre a meglévő növekedés visszafogása. A Fed mostani bejelentése arról, hogy a kamatok csökkenése belátható időn belül kizárható, ezzel jár.
De nem kell ennyire messzire menni. Amikor a magyar kormány azt kommunikálja, hogy erre az évre le lehet mondani a növekedésről, az ugyanebbe az irányba mutat.
Szemben a monetáris és a fiskális politika
Sok szempontból a jelenlegi helyzet is közgazdasági rendellenességek sorával jár. Miközben visszaesik a gazdaság, magas az infláció, irgalmatlan mennyiségű pénz van a globális gazdaságban, amit nem költenek el, és a fejlett világban, így Magyarországon is megmarad a teljes foglalkoztatottság.
A helyzet megint felveti a régi dilemmát, hogy a költségvetésnek és a jegybanki politikának kéz a kézben kell-e járnia, vagy épp az-e az érték, hogy ellenpólusai egymásnak.
Törökországban közvetlen elnöki befolyás alatt működik a jegybank, ami akkor is lazított a növekedés elérése végett, amikor már irgalmatlan magaslatokba ugrott az infláció. Ott korrekció történt, de a piac abból indul ki, ami történt addig, így már be vannak kalkulálva az újabb váltások a jegybanki vezetésre nézve, és ennek megfelelően a líra árfolyamában.
Senki ne gondoljon kamatcsökkentésre
Hazai pofonok
A költségvetési és monetáris érdekek és kötelezettségek itthon is kiéleződtek.
Erőteljes feszültség látszik a jegybank és a gazdasági kormányzat munkájában, ami a személyeskedéstől se mentes.
A jegybank legutóbbi kamatdöntésén bejelentette, hogy eszköztárát a 13 százalékos alapkamathoz igazítja, és ezt a szintet tartani is fogja. Ezt elemzők vitatják, lévén a ráta túl magasnak tűnik, napirenden van a korábbiakból kiindulva egy további lazítás.
Közben a kormányzat önkéntes kamatstopot vezet be, illetve invitálja a részvételre a bankszektort a célzott adóik csökkenése érdekében. Teszi mindezt azért ilyen formában, mert amúgy korlátozná intézményi szinten a jegybanki függetlenséget.
Újrarendeződés, mérsékelt növekedés
Az infláció vs növekedés dilemma sok fejtörést fog okozni itthon és globálisan a közeljövőben.
Azzal lehet számolni, hogy a jegybankok igyekeznek a pénzbőséget korlátozni, és látszólag a vállalatok és a háztartások is félnek nagyban költeni abból a pénzből, ami eleve náluk van.
Magyarországon az idei negatívba való esés után jövőre, és a további években is 4 százalékos növekedést vár a kormány. Kérdéses ennek a struktúrája, és kivitelezése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A brit országos szakszervezeti szövetség (Trades Union Congress, TUC) vezetője szerint a munkáspárti brit kormánynak nem szabad elzárkóznia attól, hogy Nagy-Britannia visszalépjen az Európai Unió vámuniójába.
Adócsökkentésekkel, adminisztrációs könnyítésekkel, beruházásösztönző kedvezményekkel és célzott támogatásokkal segíti a kormány a magyar vállalkozásokat: a 11 pontból álló, 80-90 milliárd forintos adócsökkentési program összesen 230-240 ezer vállalkozásnak nyújt érdemi segítséget – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vasárnap.
Magyar Péter, Magyar Péter, Magyar Péter, Trump, Magyar Péter. És persze Orbán Viktor is ott van a háttérben a Klasszis Podcast legtöbb nézőt vonzó adásainak sorában. De nagyon mást mondott Pogátsa Zoltán, Somogyi Zoltán, Puzsér Róbert, Yaro Patrice vagy éppen Nagy Attila Tibor.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e.
Ha nem is oldódik meg minden problémája, de fellélegezhet, időt nyer a kontinens autóipara – reagált az év egyik legfontosabb, európai uniós gazdasági döntésére a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke a Privátbankárnak. Gablini Gábor szerint a németeknek részben vissza kell térniük Kínából, aminek Magyarország is a nyertese lehet.
Oroszország „több évvel” elhalasztotta azt a tervét, hogy elérje az évi 100 millió tonnás cseppfolyósított földgáztermelést – mondta csütörtökön az állami televíziónak Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, a nyugati szankciók energiaiparra gyakorolt hatására hivatkozva.
