Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!
A kamatemeléseknek vége, de egyhamar nem is fognak lejönni arról a bitang magas szintről, ahol jelenleg vannak. A világgazdaság fontosabb jegybankjai a kivárásra álltak be, amit a magyar központi bank is követ. A magas kamatszint egyben korlátja a gazdasági növekedésnek, amire politikai elköteleződéstől függetlenül mindegyik állam kormányának szüksége van.
Fontos üzenetet osztott meg a pénzpiacokkal a Federal Reserve. Az Egyesült Államok jegybankja bejelentette, hogy nincs kedve a továbbiakban kamatot emelni, de azt is, hogy a kamatcsökkentésről is huzamosabb ideig le lehet mondani.
A Fed kommunikációjával harmonizálva az Európai Központi Bank is azt közvetíti, hogy az Európában hagyományosan lemaradásban lévő monetáris politika is adatvezérelt
vagyis, majd reagálnak arra, ami lesz.
Mi a gond?
Amit a jegybankok tesznek és kommunikálnak, abban aligha kikezdhető, hogy ezzel a jelenlegi inflációs és recessziós közegben az árstabilitást igyekeznek biztosítani, ez elsődleges feladatuk.
Az infláció kordába szedésének viszont az a velejárója, hogy a magas kamatszintek visszafogják a hitelkeresletet, a gazdasági növekedést, és az ezzel járó állami adóbevételeket.
A Fed bejelentése arról, hogy még tovább fog restriktív politikát gyakorolni, erősíti a dollárt, ami egyben könnyen az olajár drágulását, vagy legalábbis a mostani árszintek fennmaradását jelenti.
Mindez egyben azzal is jár, hogy drága marad minden, aminek a szállításához és az előállításához üzemanyag kell.
Ez kevés kivétellel a nagybetűs mindent jelenti.
Gyomrost adni a drágulásnak
Az államnak és szerveinek, amennyiben növekedést akarnak látni a gazdaságban, elsődleges érdeke az infláció visszafogása.
A legegyszerűbb megfejtés erre a meglévő növekedés visszafogása. A Fed mostani bejelentése arról, hogy a kamatok csökkenése belátható időn belül kizárható, ezzel jár.
De nem kell ennyire messzire menni. Amikor a magyar kormány azt kommunikálja, hogy erre az évre le lehet mondani a növekedésről, az ugyanebbe az irányba mutat.
Szemben a monetáris és a fiskális politika
Sok szempontból a jelenlegi helyzet is közgazdasági rendellenességek sorával jár. Miközben visszaesik a gazdaság, magas az infláció, irgalmatlan mennyiségű pénz van a globális gazdaságban, amit nem költenek el, és a fejlett világban, így Magyarországon is megmarad a teljes foglalkoztatottság.
A helyzet megint felveti a régi dilemmát, hogy a költségvetésnek és a jegybanki politikának kéz a kézben kell-e járnia, vagy épp az-e az érték, hogy ellenpólusai egymásnak.
Törökországban közvetlen elnöki befolyás alatt működik a jegybank, ami akkor is lazított a növekedés elérése végett, amikor már irgalmatlan magaslatokba ugrott az infláció. Ott korrekció történt, de a piac abból indul ki, ami történt addig, így már be vannak kalkulálva az újabb váltások a jegybanki vezetésre nézve, és ennek megfelelően a líra árfolyamában.
Senki ne gondoljon kamatcsökkentésre
Hazai pofonok
A költségvetési és monetáris érdekek és kötelezettségek itthon is kiéleződtek.
Erőteljes feszültség látszik a jegybank és a gazdasági kormányzat munkájában, ami a személyeskedéstől se mentes.
A jegybank legutóbbi kamatdöntésén bejelentette, hogy eszköztárát a 13 százalékos alapkamathoz igazítja, és ezt a szintet tartani is fogja. Ezt elemzők vitatják, lévén a ráta túl magasnak tűnik, napirenden van a korábbiakból kiindulva egy további lazítás.
Közben a kormányzat önkéntes kamatstopot vezet be, illetve invitálja a részvételre a bankszektort a célzott adóik csökkenése érdekében. Teszi mindezt azért ilyen formában, mert amúgy korlátozná intézményi szinten a jegybanki függetlenséget.
Újrarendeződés, mérsékelt növekedés
Az infláció vs növekedés dilemma sok fejtörést fog okozni itthon és globálisan a közeljövőben.
Azzal lehet számolni, hogy a jegybankok igyekeznek a pénzbőséget korlátozni, és látszólag a vállalatok és a háztartások is félnek nagyban költeni abból a pénzből, ami eleve náluk van.
Magyarországon az idei negatívba való esés után jövőre, és a további években is 4 százalékos növekedést vár a kormány. Kérdéses ennek a struktúrája, és kivitelezése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szeptemberben szezonális és naptári kiigazítással 0,9 százalékkal, május óta először csökkent az előző havihoz képest a francia ipari termelés az augusztusi 1,1 százalékos havi bővülés után.
Ha komolyan lehetn venni Donald Trump vámemelési ígéretét, amivel az elnökválasztás előtt kampányolt – ami nála erősen kérdéses –, akkor látványos vereséget kellene szenvednie a szavazáson.
2024. szeptemberben az export euróban számított értéke 5,0 százalékkal, az importé 4,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 187 millió euróval romlott.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ roppant későn, október 11-én írt ki közbeszerzést a Covid-vakcinákra. Bár szakértők szerint már igazi járvány van, körképünkből mégis az derül ki, hogy az Európai Unióban kizárólag nálunk és keleti szomszédunknál nincs elérhető koronavírus-oltóanyag.
A keddi amerikai elnökválasztás a gazdaság számos területére hatással lehet. Az ugyan túlzott egyszerűsítésnek tűnik, hogy Donald Trump győzelme egyértelműen kedvez az olajiparnak, míg Kamala Harris megválasztása a megújulóenergia-ágazat számára fontos. Ugyanakkor az tény, hogy a korábbi elnök visszatérése esetén a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorulhatnak, és a fosszilis energiahordozók kivezetése lassabb lehet. Mindez az olajárakra is hatással lehet, de a magyar autósok számára rövid távon ennél is fontosabb lehet, hogy a költségvetés problémái miatt egyes adók, így például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó infláció követő lehet. Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti adásában kollégánk, Király Béla.
A közgazdásszal, szociológussal, a Soproni Egyetem docensével a lapcsoportunk által működtetett Klasszis Klub Live-ban beszélgettünk. Annak apropóján, hogy a magyar gazdaság 2023 után az idén is recesszióba zuhant, a GDP két egymást követő negyedévben csökkent. Szóba került a kis- és középvállalkozások támogatása, a felfüggesztett uniós pénzek, az oktatás és az egészségügy helyzete, a minimálbér emelése, valamint az, mennyire jó ötlet a nyugdíjpénztárakban lévő összegek beforgatása lakáscélokra. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 62. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
A közgazdász, közlekedési és városmobilitási szakértő, az októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés tagja november 13-án, szerdán 16 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. A rendszerváltás óta talán még soha nem voltak annyira kiegyenlítettek a politikai erőviszonyok Budapesten, mint a most kezdődött ötéves ciklusban. Az azonos szavazati aránnyal rendelkező Fidesz és a Tisza Párt mellett a többiek jelenthetik a mérleg nyelvét. Köztük a háromfős Podmaniczky Mozgalom, élén Vitézy Dáviddal. A frakcióvezetővel szokás szerint élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
