6p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Ez a jegybanki szakemberek szerint nem az MNB bűne - derül ki a jegybank két vezetőjének szakmai cikkéből.

Ha van valamiben egyetértés az országban, akkor az az, hogy a magyar családokra és a magyar gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély az árszint további emelkedése. Az idei év nagy tanulsága, hogy ha a gyors áremelkedés „megeszi” az emberek pénzét, akkor lefullad a gazdaság növekedési motorja, a lakossági fogyasztás. Annak hiányában a beruházások egy jó része is leáll, a növekedés pedig messze a várt alatt  alakul. Mindez természetesen a költségvetésre is kihat: a bevételek jóval a tervezett alatt alakulnak. 

Ki a bűnös? Fotó: depositphotos
Ki a bűnös? Fotó: depositphotos

Megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság kibocsátása. Ha a dolgok mélyére nézünk, könnyen beláthatjuk, hogy ez teljesen téves értelmezés: az adatok mást mutatnak.

Mindez súlyos tanulsággal jár a következő időszakra vonatkozóan is: ha tenni akarunk a jövő évi növekedésért, akkor teljesen le  kell győznünk az inflációt! Csak így fog nőni a jövedelmek reálértéke, helyreállni a bizalom, amitől újra beindul a fogyasztás. Mindehhez elengedhetetlen a fegyelmezett monetáris politika fenntartása, aminek jelenlegi eszköze pedig a pozitív reálkamat.

Újra fókuszba kerül a reálkamat

Az elmúlt hónapokban befurakodott a magyar közéletbe a „reálkamat” kifejezés, melyet sűrű köd leng körül, sokszor még a szakemberek fejében is. De mit is rejt ez a bűvös kifejezés, mi köze az árak emelkedéséhez, és miért van ekkora vita róla?

A reálkamat lényegében a bankbetétben vagy más kamatot fizető eszközben elhelyezett megtakarításunk vásárlóértékének alakulását méri. Hasonlít tehát a „sima”  kamathoz, de a reálkamat esetében figyelembe vesszük azt is, hogy az áremelkedés  miatt a pénzünk közben veszít az értékéből. Természetesen ahány fajta kamat van,  annyi féle reálkamat létezik, a jelentése viszont minden esetben ugyanaz: ha az áremelkedés magasabb, mint a „sima” kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a pénz veszít az értékéből. Ha pozitív, akkor pedig nő a pénzünk értéke. Ebből következik, hogy a negatív reálkamat két dolgot jelent: viszonylag magas áremelkedést és így  a pénzünk értékének csökkenését.

Miről vitatkoznak most a közgazdászok? 

Vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből. Ezt arra az elvre alapozzák, mely szerint a negatív reálkamattal – azaz magas áremelkedéssel – szembesülő lakosság megtakarítás helyett inkább elkölti az egyre kevesebbet érő pénzét, míg a vállalatok pedig áraik emelkedésénél alacsonyabb kamatozású, olcsó hitelekből fognak beruházni, ami beindítja a gazdaságot. Sokan – köztük a Magyar Nemzeti Bank – azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a képlet a mostani körülmények között nem működik! 

Van ennél ugyanis most a magyar gazdaságban egy sokkal erősebb hatás. Amikor a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság nő, akkor mindenki hátralép egy lépést: a háztartások inkább kivárnak, és elhalasztják nagy költéseiket. Ha pedig a háztartások nem költenek, akkor a vállalatok sem fognak beruházni. A lakossági bizalmat számtalan tényező befolyásolja, de ezek közül kiemelkednek az inflációs és a munkanélküliségi folyamatok. Míg utóbbiban szerencsére nincs semmi látnivaló, addig az infláció közelmúltbeli elszállása mélyen bizalomromboló hatású volt.Tehát, ha van olyan helyzet, amikor nem működik az áhított csoda, akkor az épp most van! 

Az ország egy brutális inflációs sokk elleni meccs félidejében jár, és mindenki azt figyeli árgus szemekkel, hogy megismétlődik-e a tavalyi év rémálma: az év elején látszólag szépen növekvő bérekről megint kiderül, hogy – a váratlanul magas infláció miatt – az év során valójában veszítenek értékükből? Vagy a tovább csökkenő infláció mellett a bérek vásárlóértéke is növekedni tud majd? 

Ha ebben a kérdésben a tavalyi utat járjuk be, és hagyjuk, hogy az infláció beragadjon egy magas szinten, akkor lehetnek bármennyire is negatívak a reálkamatok, a fogyasztás nem fog beindulni.

Éppen ezért a tűzzel játszik, aki inflációval próbálja meg költésre bírni a lakosságot!

Mondhatnánk persze, hogy negatív reálkamatok mellett érdemes eladósodni és abból fogyasztani, hiszen így elinfláljuk az adósságunkat. Ebben csak annyi a bökkenő, hogy a magyar lakosság jellemzően nem hitelből finanszírozza a fogyasztásának döntő hányadát. Fogyasztási hiteleket leginkább csak a teljes vásárlásainak 6,9 százalékát kitevő tartós cikkek esetében vesz igénybe, de nemzetközi összehasonlításban ott is csak korlátozott mértékben. Persze ezt nagyon helyesen teszi: a korábbi válságok megtanították a háztartásoknak, hogy a hitelből történő fogyasztás kockázatokkal jár. Ha pedig nincs fogyasztás, és nem lesz, aki megfizesse a termékek magas árát, akkor negatív reálkamatok mellett sem fognak beindulni a vállalati beruházások.

Arról már talán nem is érdemes túl sok szót ejteni, hogy magasabb infláció mellett a negatív reálkamatok nominálisan magasabb kamatszintet jelenthetnek, mint alacsony infláció - pozitív reálkamatok kombináció esetében. A magas nominális kamatok tartós fennmaradása, beépülése pedig igencsak fájdalmasan növeli meg mind a vállalatok, mind a költségvetés kamatkiadásait. 

De mit mutatnak a tények? 

Inflációs időszakban a negatív reálkamatok inkább tetézik a bajt… Nem kell messzire mennünk sem földrajzilag, sem időben, hogy megnézzük, magas inflációs közegben működik-e a negatív reálkamatok eszköze. A tények magukért beszélnek, a régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Az EU-s országok példáját tekintve pedig egyértelmű, hogy negatív reálkamattal ilyen környezetben nem lehetett növekedési előnyhöz jutni, a magas inflációjú orászágok viszont növekedési hátrányba kerültek!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Balogh Petya: Trump a vámokkal az Amerika iránti bizalmat is kidobta az ablakon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 20. 17:12
A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszthalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?
Makro / Külgazdaság Már repülőgépek is a vámháború áldozatául estek
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 15:21
Nem vették át, visszatért.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a kivégzés? Csak azért, mert kínai, nem feltétlenül gagyi
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 11:33
Az elektronikai kütyükkel és más termékekkel foglalkozó amerikai kisvállalkozásokat tönkremehetnek Trump kereskedelmi háborújában, mert Kínából kell beszerezniük egy csomó mindent. 
Makro / Külgazdaság Újabb fordulat a vámháborúban – fájhat az amerikaiak feje
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 10:59
A DHL egy bizonyosnál drágább küldeményeket nem visz ki.
Makro / Külgazdaság Bokros Lajos: Magyarországon államcsőd nem fenyeget – de a növekedés sem, az infláció viszont igen
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 19. 17:28
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Makro / Külgazdaság Németországban pezsgőt bontanak Trump húzásai miatt?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 13:43
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is?
Makro / Külgazdaság Telefonon próbáltak Trump lelkére beszélni
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 12:26
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során.
Makro / Külgazdaság Kapott egy komoly vállveregetést Görögország, az indoklás is érdekes
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:51
Felminősítést kaptak húsvétra a görögök, a következő időszakra is államháztartási többletre számítanak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor azt ígéri, hat hónap múlva lesz eredmény: „Az, hogy közben mi történik, az nem érdekes”
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:16
Fél év múlvára lehet érzékelhető a tárgyalások eredménye a miniszterelnök szerint.
Makro / Külgazdaság Hiába a barátság, marad a kettős adóztatás az Egyesült Államokkal?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 09:26
„Nem aktuális a kérdés” az amerikaiak szerint, pedig a héten fontos gesztust kapott a magyar kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG