6p

A régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Ez a jegybanki szakemberek szerint nem az MNB bűne - derül ki a jegybank két vezetőjének szakmai cikkéből.

Ha van valamiben egyetértés az országban, akkor az az, hogy a magyar családokra és a magyar gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély az árszint további emelkedése. Az idei év nagy tanulsága, hogy ha a gyors áremelkedés „megeszi” az emberek pénzét, akkor lefullad a gazdaság növekedési motorja, a lakossági fogyasztás. Annak hiányában a beruházások egy jó része is leáll, a növekedés pedig messze a várt alatt  alakul. Mindez természetesen a költségvetésre is kihat: a bevételek jóval a tervezett alatt alakulnak. 

Ki a bűnös? Fotó: depositphotos
Ki a bűnös? Fotó: depositphotos

Megindultak azok a próbálkozások, hogy a monetáris politikát tegyék felelőssé azért, hogy a várt (és beígért) 1,5 százalék helyett csökkenni fog idén a hazai gazdaság kibocsátása. Ha a dolgok mélyére nézünk, könnyen beláthatjuk, hogy ez teljesen téves értelmezés: az adatok mást mutatnak.

Mindez súlyos tanulsággal jár a következő időszakra vonatkozóan is: ha tenni akarunk a jövő évi növekedésért, akkor teljesen le  kell győznünk az inflációt! Csak így fog nőni a jövedelmek reálértéke, helyreállni a bizalom, amitől újra beindul a fogyasztás. Mindehhez elengedhetetlen a fegyelmezett monetáris politika fenntartása, aminek jelenlegi eszköze pedig a pozitív reálkamat.

Újra fókuszba kerül a reálkamat

Az elmúlt hónapokban befurakodott a magyar közéletbe a „reálkamat” kifejezés, melyet sűrű köd leng körül, sokszor még a szakemberek fejében is. De mit is rejt ez a bűvös kifejezés, mi köze az árak emelkedéséhez, és miért van ekkora vita róla?

A reálkamat lényegében a bankbetétben vagy más kamatot fizető eszközben elhelyezett megtakarításunk vásárlóértékének alakulását méri. Hasonlít tehát a „sima”  kamathoz, de a reálkamat esetében figyelembe vesszük azt is, hogy az áremelkedés  miatt a pénzünk közben veszít az értékéből. Természetesen ahány fajta kamat van,  annyi féle reálkamat létezik, a jelentése viszont minden esetben ugyanaz: ha az áremelkedés magasabb, mint a „sima” kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a pénz veszít az értékéből. Ha pozitív, akkor pedig nő a pénzünk értéke. Ebből következik, hogy a negatív reálkamat két dolgot jelent: viszonylag magas áremelkedést és így  a pénzünk értékének csökkenését.

Miről vitatkoznak most a közgazdászok? 

Vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaságot negatív reálkamatokkal – tehát magas áremelkedés és ennél alacsonyabb kamatok kettősével – lehet kihúzni a gödörből. Ezt arra az elvre alapozzák, mely szerint a negatív reálkamattal – azaz magas áremelkedéssel – szembesülő lakosság megtakarítás helyett inkább elkölti az egyre kevesebbet érő pénzét, míg a vállalatok pedig áraik emelkedésénél alacsonyabb kamatozású, olcsó hitelekből fognak beruházni, ami beindítja a gazdaságot. Sokan – köztük a Magyar Nemzeti Bank – azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a képlet a mostani körülmények között nem működik! 

Van ennél ugyanis most a magyar gazdaságban egy sokkal erősebb hatás. Amikor a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság nő, akkor mindenki hátralép egy lépést: a háztartások inkább kivárnak, és elhalasztják nagy költéseiket. Ha pedig a háztartások nem költenek, akkor a vállalatok sem fognak beruházni. A lakossági bizalmat számtalan tényező befolyásolja, de ezek közül kiemelkednek az inflációs és a munkanélküliségi folyamatok. Míg utóbbiban szerencsére nincs semmi látnivaló, addig az infláció közelmúltbeli elszállása mélyen bizalomromboló hatású volt.Tehát, ha van olyan helyzet, amikor nem működik az áhított csoda, akkor az épp most van! 

Az ország egy brutális inflációs sokk elleni meccs félidejében jár, és mindenki azt figyeli árgus szemekkel, hogy megismétlődik-e a tavalyi év rémálma: az év elején látszólag szépen növekvő bérekről megint kiderül, hogy – a váratlanul magas infláció miatt – az év során valójában veszítenek értékükből? Vagy a tovább csökkenő infláció mellett a bérek vásárlóértéke is növekedni tud majd? 

Ha ebben a kérdésben a tavalyi utat járjuk be, és hagyjuk, hogy az infláció beragadjon egy magas szinten, akkor lehetnek bármennyire is negatívak a reálkamatok, a fogyasztás nem fog beindulni.

Éppen ezért a tűzzel játszik, aki inflációval próbálja meg költésre bírni a lakosságot!

Mondhatnánk persze, hogy negatív reálkamatok mellett érdemes eladósodni és abból fogyasztani, hiszen így elinfláljuk az adósságunkat. Ebben csak annyi a bökkenő, hogy a magyar lakosság jellemzően nem hitelből finanszírozza a fogyasztásának döntő hányadát. Fogyasztási hiteleket leginkább csak a teljes vásárlásainak 6,9 százalékát kitevő tartós cikkek esetében vesz igénybe, de nemzetközi összehasonlításban ott is csak korlátozott mértékben. Persze ezt nagyon helyesen teszi: a korábbi válságok megtanították a háztartásoknak, hogy a hitelből történő fogyasztás kockázatokkal jár. Ha pedig nincs fogyasztás, és nem lesz, aki megfizesse a termékek magas árát, akkor negatív reálkamatok mellett sem fognak beindulni a vállalati beruházások.

Arról már talán nem is érdemes túl sok szót ejteni, hogy magasabb infláció mellett a negatív reálkamatok nominálisan magasabb kamatszintet jelenthetnek, mint alacsony infláció - pozitív reálkamatok kombináció esetében. A magas nominális kamatok tartós fennmaradása, beépülése pedig igencsak fájdalmasan növeli meg mind a vállalatok, mind a költségvetés kamatkiadásait. 

De mit mutatnak a tények? 

Inflációs időszakban a negatív reálkamatok inkább tetézik a bajt… Nem kell messzire mennünk sem földrajzilag, sem időben, hogy megnézzük, magas inflációs közegben működik-e a negatív reálkamatok eszköze. A tények magukért beszélnek, a régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Az EU-s országok példáját tekintve pedig egyértelmű, hogy negatív reálkamattal ilyen környezetben nem lehetett növekedési előnyhöz jutni, a magas inflációjú orászágok viszont növekedési hátrányba kerültek!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trumpi téboly – Európa váratlant lépett
Káncz Csaba | 2025. március 24. 09:31
Az uniós látogatás Indiát a Globális Dél kulcsfontosságú szereplőjeként ismerte el, és az EU egyre inkább kiemelt partnerként tekint rá. Az EU és India gazdasági és biztonsági kapcsolatainak erősítését indokolják a Kínával kapcsolatos kételyek, valamint a Trump-kormányzat kiszámíthatatlan álláspontja. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály feltűrheti az ingujját
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 08:13
A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.
Makro / Külgazdaság Pánikban a nyugdíjra kuporgatók – a Trump-tornádó elsöpri az amerikai nyugdíj-megtakarításokat?
Litván Dániel | 2025. március 24. 05:42
Elpárolgott több ezermilliárd dollár a New York-i tőzsdéről – és vele sokmillió amerikai a nyugdíjas időkre félretett pénzének egy jókora része is. Hogyan reagáltak ők és hogyan azok a tanácsadók, akik a pénzüket kezelik?
Makro / Külgazdaság Rendkívüli helyzet alakult ki Törökországban, összeülnek a bankárok
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 16:44
Vasárnap letartóztatták Recep Tayyip Erdoğan egyik legnagyobb ellenfelének tartott isztambuli polgármestert. Közben a török jegybank vezetése a bankokkal egyeztet a rendkívüli helyzetről. 
Makro / Külgazdaság Trump visszanyúl, a Bokros-csomagon túlra
Buksza blog | 2025. március 23. 11:15
Jó páran emlékezhetnek a Magyarországon 1995-ben bevezetett Bokros-csomag kommunikációjára, ami önmegtartóztatásra szólította fel a magyarokat. Ez megy most Amerikában.
Makro / Külgazdaság Elon Musk tényleg véget vethet-e az orosz–ukrán háborúnak?
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 10:11
Az orosz–ukrán háborúban Ukrajnával szimpatizálókat aggasztja az a lehetőség, hogy Elon Musk a Starlink lekapcsolásával kiüthetné az ukrán hadsereg kommunikációját, ami a front összeomlásához vezetne.
Makro / Külgazdaság Valójában mennyivel nőttek a nyugdíjak? Megérkezett a válasz
Buksza blog | 2025. március 23. 09:16
Az fizetések átlagához és mediánjához képest a nyugdíjak hátrányban vannak. 
Makro / Külgazdaság Izrael likvidálta a Hamász egyik vezetőjét a Gázai övezetben
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 08:08
Az izraeli hadsereg légi csapással likvidálta a Hamász terrorszervezet egyik felső vezetőjét Gázában néhány nappal azt követően, hogy felújította a térségben katonai akcióit.
Makro / Külgazdaság A francia védelmi ipar háborús üzemmódba kapcsol
Bózsó Péter | 2025. március 22. 14:41
A megnövekedett védelmi kiadások hatására a hanyatló iparágak – például az autóipar – vállalatai is átalakulnak.
Makro / Külgazdaság Jó hírt kaphatnak a magyar vállalkozások
Privátbankár.hu | 2025. március 21. 16:12
Könnyebbek lehetnek mindennapjaik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG