Alighanem manapság mindenkit két dolog foglalkoztat: a háborúk – október 7-e óta már nemcsak az orosz-ukrán, hanem az izraeli-palesztin konfliktus –, valamint az infláció. Az előbbiek kimenetele megjósolhatatlan, az utóbbi terén azonban vannak halvány reménysugarak. Hiszen az idei év elején több mint negyedszázada nem látott szintre, közel 26 százalékra ugrott éves fogyasztóiár-index októberben már „csak” egy számjegyű lett. Igaz, az még így is európai uniós szinten kiugróan magas, s egész Európában is csak egy államénál, a kvázi hiperinflációval küzdő Törökországénál alacsonyabb.
Kérdés, mit hozhat a jövő, reális-e a kormány és a jegybank előrejelzése, az idén most már szinte biztosra vehető 18 százalékos éves átlagos infláció 2024-ben valóban a harmadára, azaz 6 százalékra eshet? Nem is beszélve arról, hogy – némileg meglepő módon – az Európai Bizottság még optimistábban, 5 százalékos jövő évi pénzromlást is elképzelhetőnek tart.
Ekkora inflációlassulást egy olyan helyzetben kellene elérni, amelyben a kormány és az MNB hosszú hónapok óta meglévő és egyre élesedő konfliktusban áll egymással. Az Orbán-kabinet – gazdaságpolitikai szószólóján, Nagy Mártonon keresztül – minél alacsonyabb kamatot szeretne, hogy ezzel is serkentse a négy negyedéven át tartó recesszióból a számok alapján a július-szeptember közötti időszakban már kilábalt gazdaságot, ami viszont szembemehet a jegybank árstabilitási feladatával.
Vajon hogyan lehet ellensúlyozni, úgy meghatározni a kamatszintet, hogy az ne legyen a gátja a gazdasági növekedésnek, de ne is vesse vissza az inflációmérséklési törekvéseket? Ez a világ valamennyi jegybankja számára mindig is nehéz feladat, de az MNB számára most különösen nehéznek tűnik.
Volt jegybankelnökként érdekes lehet Simor András véleménye. Persze nemcsak az inflációról, hanem például a forintárfolyamról, azon belül is arról, mennyiben okolható az MNB monetáris politikája fizetőeszközünk leértékelődéséért – ha már az euróval szembeni 2022 októberében elért történelmi mélypont kiváltó okáról előadott alelnöki magyarázatról Simor András épp a napokban rántotta le nyilvánosan a leplet.
Arról pedig, hogy szintén minap az EBRD a magyar állammal együtt kiszállt az Erstéből meg azért kérdezzük a szakembert, mert 2016-ban lett a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet alelnöke, pont abban az évben, amikor az Erste-részesedésvásárlás megtörtént.
Az egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket a vendégünknek, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
A november 29-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Korábbi Klasszis Klubunk beszámolói:
Gyengüléssel zártak péntek este a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
