E tényezők közé tartozik, hogy az utóbbi hónapokban látványosan csökken a hazai infláció, jelentősen javul a hazai gazdaság külső egyensúlya és ezzel a forintra helyeződő nyomás, valamint a nagy jegybankok is a kamatemelések végéhez érnek, nem szűkítve tovább a kamatfelárakat – írta kommentárjában az MNB kamatdöntő ülése után Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Eszerint a Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával is mérlegeli e tényezők fennmaradását a beérkező adatok folyamatos nyomon követésével, és a kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytathatja az egynapos betéti kamat további fokozatos közelítését az alapkamathoz.
Hogy mi hangzott el Virág Barnabás, a jegybank alelnökének online tájékoztatóján, arról laptársunk, az Mfor.hu oldalán további részleteket olvashat >>>>
A forint kismértékű, 377 alá történő erősödéssel reagált a döntésre, miután a kamatcsökkentési lépések teljesen beárazottnak voltak tekinthetők, viszont a jegybanki kommentár hangneme ismét elkötelezetten szigorú volt, érdemben nem került szóba az év utolsó hónapjaiban várható alapkamat csökkentés.
Részletek
A kockázati tényezők külső feltételei között szerepelnek az energiaárak, amelyek továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, miközben a szintén az energiaárakkal kapcsolatos gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a forintárfolyam is stabilitást mutat, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége. A kockázatok átmeneti megugrását okozó fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak jelenleg nem láthatóak globális továbbgyűrűző hatásai, az általuk okozott piaci turbulenciák átmenetinek bizonyultak. A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilitást mutat, stabil a kereslet az állampapírpiacon, részleges megállapodás történt az uniós források kapcsán – bár a források folyósításához még további vitás feltételek tartoznak –, valamint többek közt az energiaárak visszaesésével párhuzamosan érdemben javul a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg egyenlege.
Amennyiben e tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésére kerülhet sor a következő kamatdöntő üléseken.
A jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak, a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás. Az egynapos gyorstender kamatának csökkentésének folytatása az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet.
Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat), arra számítanak az MBH Banknál, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér a 13 százalékos alapkamattal. Az MNB a korábbi 15-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalék közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése miatt – 3-5 százalékról 3,5-5,5 százalék százalék közé emelte. Az idei, valamint a jövő évi 0-1,5 százalék és 3,5-4,5 százalék közötti GDP növekedési előrejelzését változatlanul hagyta.
Kilátások
A jegybanki kommunikáció szerint az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13 százalékos szintjének fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden.
"Amennyiben a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat. Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 10,5 százalékra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat" - írta Horváth András.
Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várnak jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok.
Harmadrészt a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig a 375-380 közötti sávban maradhat mérsékelt kilengésekkel, melyek jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, például a márciushoz hasonló amerikai pénzügyi stabilitással kapcsolatos negatív hírek, illetve az EU-s forrásokkal kapcsolatos negatív információk, míg erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés és meginduló folyósítások vezethetnék a hazai deviza árfolyamát.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
