Igencsak elkötelezettek a munkavállalás terén a magyar egyetemisták, hiszen a diákok 85 százaléka szinte biztosan dolgozni fog: 44 százaléknak már most is van munkája, 41 százalék pedig aktívan állást keres. További 11 százalék gondolkozik a nyári munkavállaláson, és csak 3 százalék válaszolta, hogy nem munkával tölti a nyarat.
A munkalehetőségek elérhetősége is megmutatkozhat abban, hogy míg a Budapesten és a vármegyeszékhelyeken élők igen magas arányban (94 százalék) rendelkeznek már munkával vagy számítanak aktív álláskeresőnek, addig a falvakban élők között azok vannak többségben, akik még csak gondolkodnak a munkavállaláson (25 százalék) – derül ki a CIB Bank megbízásából készült felmérésből.
A diákmunka, a gyakornoki munka és a vendéglátás a sláger
A foglalkoztatási formák közül a legnépszerűbb a diákmunka (60 százalék), amelyet a részmunkaidős (31 százalék), majd a teljes munkaidős és a gyakornoki állások követnek (mindkettő 27 százalékos aránnyal). Utóbbi keresettsége talán azzal is magyarázható, hogy a legtöbben a tanulmányaikhoz kötődő területen szeretnének dolgozni vagyis ők már az egyetemi éveik alatt tudatosan építgetik a karrierjüket. A második legnépszerűbb irány a vendéglátás: a hallgatók egyötöde tervezi, hogy nyáron pincérként, pultosként, éttermi kisegítőként fog dolgozni. A diákok több mint háromnegyede elsősorban Magyarországot preferálja munkavállalóként, 19 százalék pedig külföldön próbálna szerencsét.
Fotó: Depositphotos
A nők többet szeretnének keresni
A nyáron munkát vállaló diákok egyharmada havi 300 ezer forintnál többet szeretne keresni (a nők és a vármegyeszékhelyeken élők az átlagosnál magasabb arányban választották ezt a bérsávot), a nagy többség viszont kevesebbre számít. A fizetésüket elsősorban nyaralásra-utazásra (49 százalék), nagyobb értékű tárgyakra – például autóra, számítógépre, mobilra (46 százalék) –, és a mindennapi megélhetési költségekre (43 százalék) fordítják majd.
Az adatokból kirajzolódik, hogy a nők az átlagosnál nagyobb arányban gyűjtenek nyaralásra, valamint baráti programokra és a hobbijukra, ahogy az is, hogy a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken az utazás mellett a megélhetési költségekre, míg a falvakban inkább a nagyobb értékű tárgyakra költenék a nyári munkával megkeresett összeget.
Meglepően népszerű a készpénz – de azért a bankkártya a király
A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy az egyetemista korosztály körében viszonylag népszerű a készpénz: 34 százalékuk használ aktívan készpénzt a mindennapokban, ebből 9 százalék inkább készpénzzel, míg 25 százalékuk vegyesen, 66 százalékuk pedig kártyával fizeti a kiadásait. 19 százalékuknak még nincs bankszámlája, de már nézegeti a bankok ajánlatait, 4 százalékuk viszont nem is szeretne folyószámlát nyitni.
Bár a célok között előkelő helyen szerepelnek a különböző kikapcsolódási formák, mégis kijelenthető, hogy a korosztály pénzügyileg tudatos, hiszen a fizetésük számottevő hányadát szeretnék megtakarítani: a legjellemzőbb (39 százalék válaszolt így), hogy a fizetésük 20–40 százalékát teszik félre, egyharmaduk nagyjából a keresete felét, de olyan is akad, aki akár a négyötödét (13 százalék) vagy akár az egészet (6 százalék). A községekben és a Budapesten élők az átlaghoz képest kiemelkedően magas arányban jelölték meg, hogy a nyáron megkeresett összegnek nagyjából a felét takarítják meg (41 százalék és 39 százalék az átlagos 29 százalékkal szemben) – derül ki a CIB Bank összeállításából.
Olcsóbb áramot és kisebb terheket kaphatnak a fogyasztók az EU új terve alapján. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
