Mint beszámoltunk, a Monetáris Tanács mai ülésén nem változtatta meg a főbb monetáris kondíciókat: az alapkamatot 0,60 százalékon, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon tartotta.
A kamatdöntés után közzétett közleményében a tanács megerősítette, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát (ez jelenleg 0,15 százalékkal magasabb az alapkamatnál, 0,75 százalék) az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. (A következő ilyen tenderre két nap múlva, csütörtökön kerül sor.) Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn - szól a tanács közleménye.
Márpedig a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.
Ennek megfelelően az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul a jegybankárok szerint. Akik úgy vélik, az üzemanyagárak és a jövedéki adó áprilisi növeléséből fakadó hatások, továbbá a gazdaság újraindításával megjelenő keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek.
Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi inflációs jelentés előrejelzés lesz kiemelt fontosságú - hangsúlyozza közleményében a Monetáris Tanács. Egyszersmind megerősítve Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfőn elhangzott kijelentését, miszerint az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására. Arra a közlemény nem tér ki, hogy a szigorítás mire vonatkozhat, így Virág kijelentésére lehet támaszkodni, aki az alapkamat emelését helyezte kilátásba - erre több mint kilenc év után először kerülne sor.
Amennyiben június 22-én csak az alapkamatot emelik meg 15 bázisponttal az egyhetes betéti tender kamatszintjére, jelzésértékű lépésről lenne szó, melyre gyengüléssel reagálhat majd a forint - reagált az Equilor Befektetési Zrt. a tanács közleményére. Viszont amennyiben addig az egyhetes betéti tenderek valamelyikén megemelik a meghirdetett kamatszintet 15 bázisponttal, és ezt követően történik az alapkamat emelése, tényleges hatásaiban is jóval erősebb lépésről lenne szó, mely akár tovább erősítheti a forintot a későbbiekben. (Amely már most is a korábbi hetekhez képest magasabb szinten, az euróval szemben például 348 forint körül cserél gazdát a bankközi devizapiacon - a szerk.).
Mintegy alátámasztva, mire készül, a tanács közleménye emlékeztet arra, hogy bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az áprilisi kamatdöntő ülésen nem változtatott a laza monetáris kondícióin, mint ahogy az utóbbi egy hónapban a közép- és kelet-európai régióban sem a cseh, a lengyel és a román központi bank, az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelezte, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására. (A várható lépésekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
A Monetáris Tanács közleménye a gazdasági növekedéssel kapcsolatban már pozitívabb képet festett. Megállapította ugyanis, hogy az európai átlagnál korábbi nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul, ami támogatja a magyar GDP gyors helyreállását. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. Az MNB márciusi inflációs jelentésében a GDP 4 és 6 százalék közötti emelkedését vetítette előre 2021-re. A beérkezett adatok alapján azonban a jegybank megítélése szerint az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. Az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.
Ami az állampapír-vásárlási programot illeti, azt a Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja. Mint emlékeztetett: a globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.
Kitért a Monetáris Tanács közleménye az NHP Hajrára és a Növekedési Kötvényprogramra. Ezek a megítélése szerint a gazdaság helyreállítási folyamatában már eddig is kiemelt szerephez jutottak, s e programok optimális nagyságát és szerkezetét a Monetáris Tanács folyamatosan értékeli. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.
Megint megreccsentek a techrészvények. 
