Nemcsak a járványadatok idézik a tavaly novemberben berobbant harmadik hullám előtti időket, hanem a forint euróval szembeni árfolyama. Utoljára kilenc hónapja, augusztus közepén volt az uniós pénz hivatalos jegyzése 350 forint alatt.
Abban, hogy ez így alakult, döntő szerepe volt az MNB monetáris politikáért felelős alelnökének. Virág Barnabás múlt hétfőn lengette be a Reutersnek, hogy az inflációs kockázatok fokozódása miatt megemelhetik a jegybanki alapkamatot. Erre ugrott egy nagyot a forint, az euróval szembeni árfolyama négy egységgel, a 354-es szint alá ment, majd azóta még tovább erősödött, s ma reggel már 348 forint alatt cserélt gazdát az uniós pénz.
Nagy változás ez ahhoz képest, hogy alig két hónapja még azt latolgatták a piaci szereplők, vajon elesik-e a 370-es történelmi mélypont. Nemhogy nem esett el, hanem elkezdett egyre jobban távolodni attól – alapvetően nem magyarspecifikus okok miatt. Hanem azért, mert egyrészt javult a feltörekvő piacok megítélése, amiből nemcsak a forint, hanem egyebek mellett a lengyel zloty és a cseh korona is profitált. Másrészt az MNB üzenetei is megnyugtatóan hatottak.
Ez utóbbi kapcsán bujkál a kisördög az emberben, hiába tagadja Matolcsy György elnöki periódusának kezdete, azaz 2013 márciusa óta az MNB, hogy nincs árfolyamcélja, kizárólag az infláció érdekli, csak annak alakulása láttán hajlandó lépni, ha szükséges, azért mégis csak számít az is, hogyan viszonyul a forint a többi pénzhez, mindenekelőtt az euróhoz képest. S e tekintetben a 370-es szint lehet olyan, amelyet tűzzel-vassal meg kíván védeni a hazai bankok bankja.
Ennek láttuk ékes bizonyítékát tavaly szeptemberben, amikor a történelmi mélypont közelségében még arra is elszánta magát az MNB, amire 2013 márciusa óta soha: kamatot emelt. Igaz, nem a 0,6 százalékos alapkamatét, hanem az egyhetes betétjét – 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra –, s nem a Monetáris Tanács tette, hanem az MNB igazgatósága. Így elvileg lehetett azt mondani, hogy nem tört meg a trend, a tanács továbbra sem adta a nevét a monetáris szigorításhoz, ám ez a lényegen mit sem változtat. Már csak azért sem, mert az egyhetes betét hatóköre nagyobb, mint az alapkamaté. Míg ugyanis az alapkamaton kamatozó eszközök (tartalék, preferenciális betét) összege 2500 milliárd forint körüli, addig az egyhetes betétben ennél mintegy kétszer több, azaz 5000 milliárd forint szunnyad, ezért inkább az utóbbi tekinthető effektív kamatnak – mutat rá a Danube Capital Zrt. a legfrissebb elemzésében. Emiatt is az alapkamat változtatása másodlagos eszközként működhet, csak intenzív piaci folyamatok esetén élhet vele az MNB.
Márpedig úgy tűnik, az infláció megugrását most ilyen intenzív piaci folyamatnak tekintik a Szabadság téren. Nem csak azt, hogy az éves fogyasztóiár-index mértéke régen – egészen pontosan 2012 decembere óta – nem látott magas szintre ment fel áprilisban, 5,1 százalékra, hiszen ezt a jegybank már korábban kilátásba helyezte, az egy évvel korábbi alacsony – mindenekelőtt az üzemanyagárak miatti – bázis, valamint a jövedékiadó-emelések miatt. Hanem azt is intenzív piaci folyamatként értékelhetik az MNB-ben, hogy megnőtt a kockázata annak, az infláció emelkedése mégsem lesz annyira átmeneti, mint azt a legutóbbi időkig feltételezték.
Ez késztette megszólalásra saját bevallása szerint Virágot, amely verbális intervencióként is felfogható. Ez – mint arra cikkünk elején rámutattunk – hatott is, a forint brutális erősödésbe kezdett. Így most nincs fojtogató kényszer az MNB-n, hogy már a Monetáris Tanács mai ülésén emelje a jegybanki alapkamatot, hiszen az erősebb forint miatt az importért kevesebbet kell leszurkolni, ami enyhítheti az inflációs nyomást.
Igaz, Virág nem is mostanra, hanem a következő, június 22-én esedékes szeánszra helyezte kilátásba a jegybanki alapkamat emelését, de azért élünk a gyanúperrel, hogy ha a szavai hatástalanok lettek volna, akkor már most fontolóra vennék a tanácstagok a monetáris szigorítást. Így viszont a piaci szereplők körében most egyöntetű a vélekedés, hogy egyelőre maradhat 0,6 százalékon az alapkamat, sőt, még abban is biztosak, hogy az egynapos betétek 0,75 százalékos kamatát sem változtatja meg a Monetáris Tanács után két nappal, május 27-én összeülő MNB-igazgatóság.
„Várakozásunk szerint az egyhetes betéti kamat emelésére leghamarabb a májusi (várhatóan 4 százalék feletti) inflációs adat megjelenését (június 9.) követően, a június 10-i betéti tenderen kerül sor egy esetleges piaci turbulencia esetén” – vélik a Danube Capital elemzői. Hogy aztán tizenkét nappal később a Monetáris Tanács is felemelje a jegybanki alapkamatot – ahogy Virág fogalmazott – megelőző jelleggel. Utóbbi emelés mértéke alapvetően attól függhet, hogy a májusi éves pénzromlás ismeretében hogyan ítéli meg az MNB-stáb a kilátásokat – ez a negyedévente esedékes, legközelebb június 24-én publikálandó inflációs jelentésből derül ki. Amely azonban a két nappal korábban a kamatról döntő tanácstagok előtt ismert lesz, s amelynek előrejelzései közül az inflációra és a GDP-re vonatkozót már 22-én közzé is teszik.
Mindenesetre a külföldi elemzők már most egy, júniusban kezdődő MNB-s kamatemelési ciklust vetítenek előre. Például a Morgan Stanley-nél dolgozó Georgi Deyanov úgy véli, júniusban és júliusban is 0,15-0,15 százalékponttal emelheti alapkamatát a magyar jegybank. Amivel csak visszatérne a június előtti, 0,9 százalékos szintre, amelyen csak a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt kezdett faragni. Ekkora szigorítást a Morgan Stanley elemzője elegendőnek tart az infláció és annak úgynevezett másodkörös hatásainak a kordában tartására.
Ilyen másodkörös hatások:
- az adószűrt maginfláció,
- a piaci szolgáltatások áralakulása,
- a munkaerőpiaci folyamatok és a bérezés alakulása,
- a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.
Ugyanakkor Deyanov még további emelést sem zár ki, mondván, a gazdaság újraindításával a növekedés tovább gyorsulhat az év második felében és közben az uniós helyreállítási program forrásai is még inkább fűthetik a gazdaságot, aminek következtében a felfelé mutató inflációs kockázatok hosszabb ideig fejthetik ki a hatásukat.
A Société Générale elemzője, Marek Drimal pedig júniusban 0,15, míg szeptemberben és decemberben további 0,25-0,25 százalékpontos kamatemelésre számít, majd 2022-ben további, összesen 1 százalékpontosra. Amely megvalósulása azt jelentené, hogy a jövő év végén 2,25 százalék lenne az MNB alapkamata – ilyen magas utoljára hét éve, 2014 nyarán volt.
Összességében tehát ha a Monetáris Tanács mai ülésén nem várható az alapkamat felemelése, egy hónap múlva viszont már szinte biztosan. Alapvetően amiatt, hogy a járványügyi korlátozások feloldása után várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás felgyorsíthatja az inflációt, mivel az élénkülő kereslet az árak további növekedését is okozhatja, s előfordulhat, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, illetve egyes szektorokban átmeneti kínálati hiányok alakulhatnak ki.
