<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

Nemcsak a járványadatok idézik a tavaly novemberben berobbant harmadik hullám előtti időket, hanem a forint euróval szembeni árfolyama. Utoljára kilenc hónapja, augusztus közepén volt az uniós pénz hivatalos jegyzése 350 forint alatt. 

Abban, hogy ez így alakult, döntő szerepe volt az MNB monetáris politikáért felelős alelnökének. Virág Barnabás múlt hétfőn lengette be a Reutersnek, hogy az inflációs kockázatok fokozódása miatt megemelhetik a jegybanki alapkamatot. Erre ugrott egy nagyot a forint, az euróval szembeni árfolyama négy egységgel, a 354-es szint alá ment, majd azóta még tovább erősödött, s ma reggel már 348 forint alatt cserélt gazdát az uniós pénz.

Nagy változás ez ahhoz képest, hogy alig két hónapja még azt latolgatták a piaci szereplők, vajon elesik-e a 370-es történelmi mélypont. Nemhogy nem esett el, hanem elkezdett egyre jobban távolodni attól – alapvetően nem magyarspecifikus okok miatt. Hanem azért, mert egyrészt javult a feltörekvő piacok megítélése, amiből nemcsak a forint, hanem egyebek mellett a lengyel zloty és a cseh korona is profitált. Másrészt az MNB üzenetei is megnyugtatóan hatottak.

Ez utóbbi kapcsán bujkál a kisördög az emberben, hiába tagadja Matolcsy György elnöki periódusának kezdete, azaz 2013 márciusa óta az MNB, hogy nincs árfolyamcélja, kizárólag az infláció érdekli, csak annak alakulása láttán hajlandó lépni, ha szükséges, azért mégis csak számít az is, hogyan viszonyul a forint a többi pénzhez, mindenekelőtt az euróhoz képest. S e tekintetben a 370-es szint lehet olyan, amelyet tűzzel-vassal meg kíván védeni a hazai bankok bankja. 

Már ma megszólal Matolcsy György? Fotó: MTIMár ma megszólal Matolcsy György? Fotó: MTI

Ennek láttuk ékes bizonyítékát tavaly szeptemberben, amikor a történelmi mélypont közelségében még arra is elszánta magát az MNB, amire 2013 márciusa óta soha: kamatot emelt. Igaz, nem a 0,6 százalékos alapkamatét, hanem az egyhetes betétjét – 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra –, s nem a Monetáris Tanács tette, hanem az MNB igazgatósága. Így elvileg lehetett azt mondani, hogy nem tört meg a trend, a tanács továbbra sem adta a nevét a monetáris szigorításhoz, ám ez a lényegen mit sem változtat. Már csak azért sem, mert az egyhetes betét hatóköre nagyobb, mint az alapkamaté. Míg ugyanis az alapkamaton kamatozó eszközök (tartalék, preferenciális betét) összege 2500 milliárd forint körüli, addig az egyhetes betétben ennél mintegy kétszer több, azaz 5000 milliárd forint szunnyad, ezért inkább az utóbbi tekinthető effektív kamatnak – mutat rá a Danube Capital Zrt. a legfrissebb elemzésében. Emiatt is az alapkamat változtatása másodlagos eszközként működhet, csak intenzív piaci folyamatok esetén élhet vele az MNB.

Márpedig úgy tűnik, az infláció megugrását most ilyen intenzív piaci folyamatnak tekintik a Szabadság téren. Nem csak azt, hogy az éves fogyasztóiár-index mértéke régen – egészen pontosan 2012 decembere óta – nem látott magas szintre ment fel áprilisban, 5,1 százalékra, hiszen ezt a jegybank már korábban kilátásba helyezte, az egy évvel korábbi alacsony – mindenekelőtt az üzemanyagárak miatti – bázis, valamint a jövedékiadó-emelések miatt. Hanem azt is intenzív piaci folyamatként értékelhetik az MNB-ben, hogy megnőtt a kockázata annak, az infláció emelkedése mégsem lesz annyira átmeneti, mint azt a legutóbbi időkig feltételezték.

Ez késztette megszólalásra saját bevallása szerint Virágot, amely verbális intervencióként is felfogható. Ez – mint arra cikkünk elején rámutattunk – hatott is, a forint brutális erősödésbe kezdett. Így most nincs fojtogató kényszer az MNB-n, hogy már a Monetáris Tanács mai ülésén emelje a jegybanki alapkamatot, hiszen az erősebb forint miatt az importért kevesebbet kell leszurkolni, ami enyhítheti az inflációs nyomást.

Igaz, Virág nem is mostanra, hanem a következő, június 22-én esedékes szeánszra helyezte kilátásba a jegybanki alapkamat emelését, de azért élünk a gyanúperrel, hogy ha a szavai hatástalanok lettek volna, akkor már most fontolóra vennék a tanácstagok a monetáris szigorítást. Így viszont a piaci szereplők körében most egyöntetű a vélekedés, hogy egyelőre maradhat 0,6 százalékon az alapkamat, sőt, még abban is biztosak, hogy az egynapos betétek 0,75 százalékos kamatát sem változtatja meg a Monetáris Tanács után két nappal, május 27-én összeülő MNB-igazgatóság.

„Várakozásunk szerint az egyhetes betéti kamat emelésére leghamarabb a májusi (várhatóan 4 százalék feletti) inflációs adat megjelenését (június 9.) követően, a június 10-i betéti tenderen kerül sor egy esetleges piaci turbulencia esetén” – vélik a Danube Capital elemzői. Hogy aztán tizenkét nappal később a Monetáris Tanács is felemelje a jegybanki alapkamatot – ahogy Virág fogalmazott – megelőző jelleggel. Utóbbi emelés mértéke alapvetően attól függhet, hogy a májusi éves pénzromlás ismeretében hogyan ítéli meg az MNB-stáb a kilátásokat – ez a negyedévente esedékes, legközelebb június 24-én publikálandó inflációs jelentésből derül ki. Amely azonban a két nappal korábban a kamatról döntő tanácstagok előtt ismert lesz, s amelynek előrejelzései közül az inflációra és a GDP-re vonatkozót már 22-én közzé is teszik. 

Mindenesetre a külföldi elemzők már most egy, júniusban kezdődő MNB-s kamatemelési ciklust vetítenek előre. Például a Morgan Stanley-nél dolgozó Georgi Deyanov úgy véli, júniusban és júliusban is 0,15-0,15 százalékponttal emelheti alapkamatát a magyar jegybank. Amivel csak visszatérne a június előtti, 0,9 százalékos szintre, amelyen csak a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt kezdett faragni. Ekkora szigorítást a Morgan Stanley elemzője elegendőnek tart az infláció és annak úgynevezett másodkörös hatásainak a kordában tartására.

Ilyen másodkörös hatások:

  • az adószűrt maginfláció,
  • a piaci szolgáltatások áralakulása,
  • a munkaerőpiaci folyamatok és a bérezés alakulása,
  • a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.

Ugyanakkor Deyanov még további emelést sem zár ki, mondván, a gazdaság újraindításával a növekedés tovább gyorsulhat az év második felében és közben az uniós helyreállítási program forrásai is még inkább fűthetik a gazdaságot, aminek következtében a felfelé mutató inflációs kockázatok hosszabb ideig fejthetik ki a hatásukat.

A Société Générale elemzője, Marek Drimal pedig júniusban 0,15, míg szeptemberben és decemberben további 0,25-0,25 százalékpontos kamatemelésre számít, majd 2022-ben további, összesen 1 százalékpontosra. Amely megvalósulása azt jelentené, hogy a jövő év végén 2,25 százalék lenne az MNB alapkamata – ilyen magas utoljára hét éve, 2014 nyarán volt.

Összességében tehát ha a Monetáris Tanács mai ülésén nem várható az alapkamat felemelése, egy hónap múlva viszont már szinte biztosan. Alapvetően amiatt, hogy a járványügyi korlátozások feloldása után várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás felgyorsíthatja az inflációt, mivel az élénkülő kereslet az árak további növekedését is okozhatja, s előfordulhat, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, illetve egyes szektorokban átmeneti kínálati hiányok alakulhatnak ki.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Csökkenhet-e az államadósság, miközben óriási hitelt vett fel az állam
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 17:23
Az államadósság és a múlt héten végrehajtott devizakötvény kibocsátások álltak a Trend FM Reggeli monitor című adásában elhangzó beszélgetés fókuszában. A dollárban és euróban kibocsátott értékpapírokból közel 4,5 milliárd euró értében vont be forrásokat a magyar állam, ami a heves közéleti vitát is kiváltott.
Makro / Külgazdaság Tárgyalás nélkül emeli a kormány 200 ezerre a minimálbért?
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 16:47
Legalábbis erre lehet következtetni Orbán Viktor Facebook-bejegyzéséből.
Makro / Külgazdaság Továbbra sem fizetik meg teljesen a gazdag országok a klímasegélyt, amit a szegényeknek ígértek
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 16:28
A legerősebb gazdaságok évi 100 milliárd dollárra vállaltak kötelezettséget. Ezt eddig egyszer sem sikerült elérni, és egy friss számítás szerint a következő öt évben sem lesz meg.
Makro / Külgazdaság Putyin pártja továbbra is nyeregben – de miért tiltakozik a moldovai külügyminiszter?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 20. 15:07
Kifejezetten alacsony, 45 százalékos részvétel mellett az „Egyesült Oroszország” nevű állampárt ismét abszolút parlamenti többséget szerzett. Az EBESZ 1993 óta első alkalommal nem delegált megfigyelőket. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az ÁKK-vezér elejtett félmondata felerősíthet egy pletykát
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 14:47
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy miért bocsátottak ki dollárkötvényeket, és a tranzakció motivációi kapcsán is árnyalta a képet.
Makro / Külgazdaság Új hidegháborútól tart az ENSZ-főtitkár
MTI | 2021. szeptember 20. 14:28
António Guterres az egyre feszültebbé váló USA-Kína kapcsolatok veszélyeire figyelmeztetett az AP-nek adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: 1,9 millió szülő 600 milliárd forintot kap 2022 elején
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 13:55
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása nyitotta meg a parlamenti őszi félévet. Ebben több friss döntésről is beszámolt.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György a csehekkel példálózik
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 13:36
Miért van jobb helyzetben Csehország Magyarországnál? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke erre kereste a válaszokat legújabb írásában.
Makro / Külgazdaság Már részletesebb győzelmi adatokat is közölt Putyin pártja
MTI | 2021. szeptember 20. 10:40
A szavazatok 80 százalékos összesítése után jött a frissítés, meglepő fordulat nincs.
Makro / Külgazdaság Most a gázolaj drágul soha nem látott szintre
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 09:51
Szerdától literenként átlagban bruttó 7 forinttal drágul a dízelüzemű autókba való üzemanyag, ezzel szemben a benzin 2 forinttal lesz olcsóbb. Aminek eredményeként a két fajta átlagára pontosan ugyanannyi lesz.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos