Hamarosan Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnökségében példátlan eseményre kerül sor: a jegybanki alapkamat emelésére. Merthogy az MNB az elmúlt közel nyolc és fél évben ugyan változtatott az irányadó rátáján, ám mindig csak lefelé, azaz csökkentette azt. Igaz, abban is volt egy jelentősebb szünet, hiszen a 2016 májusában kialakult 0,9 százalékos alapkamat több mint négy évig, 2020 júniusáig nem módosult. Akkor azonban gyors egymásutánban kétszer is, mindegyik alkalommal 0,15-0,15 százalékponttal mérséklődött tovább.
Az ezek nyomán július végén beállt 0,6 százalékos mértéken aztán az MNB azóta már nem faragott. Múlt hétfőn aztán a monetáris politikáért felelős alelnöke, Virág Barnabás követ dobott a vízbe, a Reuters hírügynökségnek lenyilatkozva, hogy június végén megemelik az alapkamatot. Amire - csak hogy érzékeltessük szavai jelentőségét - utoljára 2011 végén került sor, még Matolcsy elődje, Simor András mandátuma alatt.
De vajon miért pont most szánta el magát erre az MNB? Ennek prózai oka van. Néhány nappal Virág nyilatkozata előtt a Központi Statisztikai Hivatal egy ugyancsak régóta látott számmal rukkolt elő, miszerint az éves infláció 5,1 százalék lett, ilyen magas szintre legutóbb közel kilenc éve, 2012 végén volt példa. Márpedig ez már bőven kilóg abból a 2-4 százalékos sávból, amelyen kívüli értéket már egyik irányba sem tolerál a középtávon 3 százalékos inflációt megcélzó jegybank.
Igaz, az MNB már korábban is jelezte, hogy az alacsony éves bázis - alapvetően a 2020 áprilisában többéves mélypontra zuhant üzemanyagárak -, valamint a jövdedékiadó-emelések miatt majd megugorhat az infláció. Újdonság azonban, hogy ezt a kilengést már nem átmenetinek tartják a Szabadság téren, hanem tartósabbnak, amire reagálniuk kell.
Méghozzá kamatemeléssel. Volt némi esélye annak, hogy ezt a Monetáris Tanács már a május végi ülésén meglépi. Ám Virág szavaira akkorát erősödött a forint, hogy valamelyest enyhült az inflációs nyomás, azáltal, hogy az erősen importfüggő magyar gazdaság szereplőinek kevesebbet kell fizetniük a behozatalért. Ennek hatása az üzemanyagárakban jelentkezett a legplasztikusabban: péntektől a benzin literenként átlagban bruttó 6, míg a gázolaj 5 forinttal kerül kevesebbe.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy most már nincs szükség kamatemelésre, szinte biztosra vehető, hogy arra a Monetáris Tanács a június 22-ei ülésén sort kerít. Már csak a mérték és a sorrend a kérdés: vagyis, hogy az alapkamat és a talán még annál is nagyobb piaci hatással bíró jegybanki egyhetes betéti kamat változzon-e előbb, s ha igen, mennyivel.
Erről is elmondja véleményét kollégánk az e heti videónkban, amelyet itt lehet megtekinteni:
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
