Donald Trump újra felelevenítette a születéssel, alanyi joggal járó állampolgárság eltörléséről szóló terveit, amelyeket már első elnöki ciklusában is fontolgatott. Így fogalmazott:

„Meg kell változtatnunk. Véget kell vetnünk ennek, akár úgy, hogy az emberekhez fordulunk segítségért.”

A New York Times emlékeztetett, hogy az alapvetően több százéves szokás mellett a Trump által megtámadni kívánt állampolgársághoz való jog az Egyesült Államok alkotmányában is szerepel, annak 14. kiegészítése a következőképpen szól:

„valamennyi, az Egyesült Államokban született, vagy később ott állampolgárságot nyert személy, aki ennek következtében az Egyesült Államok fennhatósága alá esik, a lakhelye szerinti állam, és az Egyesült Államok állampolgára.”

A portál cikke szerint az itt megfogalmazott jog alól kivételt jelentő, joghatóságról szóló rész egy kifejezetten szűk kivételt érint, napjainkban gyakorlatilag csak az ország területére akkreditált külföldi diplomaták gyermekeire vonatkozik, ettől eltekintve a szülők állampolgársága vagy bevándorlási státusza semmilyen hatással nincsen az állampolgársághoz való jogra.

Eltörölheti Donald Trump egymagában mindezt?

A válasz röviden: nem. Ha ennek eltörléséhez az elnöki döntés elegendő lenne, Trump minden bizonnyal szerét ejtette volna első ciklusában, egy ezzel próbálkozó rendeletet minden bizonnyal azonnal megtámadnának az alkotmány megsértéseként.

A történet tehát ezen a ponton le is zárulhatna, és az amerikai demokrácia egyik legsarkalatosabb alapkövének sorsa miatt nem kéne aggódni; csakhogy a Trump-tábor berkeiben már keresik a kiskaput. Ez a fentebb említett joghatóságról szóló elv lehetne, amelyet az alkotmány csűrés-csavarásával elméletben akár lehetne úgy értelmezni, hogy kizárja a papírok nélküli bevándorlók gyermekeit, akik a születési joggal járó állampolgárság megszüntetésére irányuló követelések fő célpontjai.

Más szelek fújnak

A New York Times emlékeztet, hogy az elmúlt években a jogi konszenzus egyértelműen az volt, hogy egy hasonló érvelés csúnyán elbukna a Legfelsőbb Bíróságon (SCOTUS), azonban Amanda Frost, a Virginiai Egyetem jogászprofesszora, a bevándorlási és állampolgársági jog szakértője arra figyelmeztette a portált, hogy ma már ez egyáltalán nem biztos.

A születéssel alanyi jogon járó állampolgárság korlátozása a 2024-es választásokon a republikánus elnökjelöltek konszenzusos álláspontja volt, és legalább egy szövetségi bíró jelezte, hogy hajlandó megfontolni ezt.

Szülőturisták

A migrációval kapcsolatban keményvonalas álláspontot képviselők körében régóta népszerű a „szülési turizmus” kifejezés, amelyet olyan jól csengő szavakkal egészítenek ki, mint a „láncmigráció” és „horgonycsecsemők”. De mégis mit jelent mindez? Mennyire létező jelenségről van szó?

Tény, hogy évente több ezer, más országból származó, várandós nő lép be az Egyesült Államokba érvényes vízummal, szül gyermeket, aki automatikusan amerikai állampolgárságot kap, majd hazaviszi a babát, vagy egy harmadik országba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a gyakorlat a jelenlegi amerikai szabályozás szerint teljesen legális, amennyiben az anya a vízumot a valóságnak megfelelő adatokkal, legálisan szerzi be, és betartja a feltételeket, így például nem marad túlságosan hosszan az országban.

A Trump-tábort elsősorban nem ez aggasztja, hanem az olyan várandós, illegálisan az országba lépő édesanyák helyzete, akik kifejezetten azért érkeznek az Egyesült Államokba sokszor egészen rossz körülmények között, hogy úgynevezett „horgonybabákat” hozzanak világra, akik révén a család hozzáférhet az állami juttatásokhoz és megvetheti a lábát a legális tartózkodás felé vezető úton.

A Migration Policy Institute becslése szerint 2019-ben körülbelül 4,7 millió 18 év alatti, Amerikában született gyermek élt olyan szülővel, aki nem rendelkezik okmányokkal – ez az Egyesült Államokban élő összes gyermek körülbelül 7 százaléka. A Pew Research Center 2022-es becslése szerint az engedély nélküli bevándorlók hat amerikai gyermeke közül körülbelül öt hatból két évvel vagy annál is később született, miután szüleik az Egyesült Államokba léptek, tehát nem arról volt szó, hogy a már kifejezetten terhes nők szándékosan szülni lépték át a határt.

Akár az Egyesült Államokban, akár külföldön nőttek fel, amint a nem állampolgár szülők amerikai gyermekei elérik a 21. életévüket, ugyanúgy szponzorálhatják családtagjaikat a legális állandó tartózkodáshoz, mint bármely más amerikai állampolgár. Ezt a gyakorlatot a kritikusok „láncmigrációként” gúnyolják – és az alanyi jogon járó állampolgárság eltörlése vagy szigorítása többek közt pontosan ennek megfékezését szolgálná.

Migrációs atombomba… de még nem most?

Ami egyelőre biztosnak látszik, az, hogyha Trump valóban belevágja a fejszéjét az alkotmánymódosításba, igencsak rögös utat kell végig járnia, ugyanis az amerikai alapító atyák szándékosan rendkívül nehézre álmodták meg a szükséges folyamatot. A Fehér Ház honlapja szerint:

„módosításra a szenátus és a képviselőház kétharmados szavazatával, vagy ha az államok kétharmada kéri, az erre a célra összehívott kongresszus útján lehet javaslatot tenni. Az alkotmánymódosítást benyújtása után az állami törvényhozások, vagy az erre a célra összehívott törvényhozási gyűlések háromnegyedének meg kell szavaznia.”

Arra tehát, hogy Trump így számol le a születéssel alanyi jogon járó állampolgársággal, kicsi az esély, ugyanis minden bizonnyal nemcsak a demokraták, hanem a republikánusok berkeiben is lennének olyan képviselők és szenátorok, akik tiltakoznának ez ellen. Marad a kiskapu megkeresése és a reménykedés a SCOTUS döntésében – itt azonban azért még nem húznánk lapot tizenkilencre.